Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

102 835. országos ülés májns 3. 2871. minden félreértést kizárólag ezt mondja: „A törvényszék hatásköréhez tartozó bűnügyekben teljesítendő vizsgálatok tekintetében a járásbíróságnak utasítást adhat/ Még világosabban szól a 17. §. 3-ik bekezdése, a mely kizár minden kétsé get, hogy itt a szabály az, hogy a járásbíróság teljesítse a vizsgálatot, kivéve, ha a törvényszék rendkívüli esetekben magának tartja fönn. Ezeken fölül a járásbíróságot teljesitik a büntető vizsgálatot a járásukon belől fölmerülő azon bűnügyekben, melyek a törvényszék hatásköréhez tartoznak, a mennyiben a törvényszék ezen bünvizsgálatok vezetését saját biráira nem bizza. Tehát kétségtelen, hogy a szabály ez, és nézetem szerint is, a mint azt Péchy Tamás képviselőtársam helyesen kiemelte : a 7-ik §. ide vonatkozó kikezdése az említett két §-sal ellentétben áll. De ezólszerüség tekintetében is helyes az. hogy a járásbiró bizassék meg szabály szerüleg a vizsgálat teljesítésével; és csak kivételes, rendkívüli esetekben tartsa meg magának a jogot, kogj

r küldjön ki maga kebeléből vizsgáló birót; de különben még a szervezetnél fogva is nem helyes az, mert a törvényszék annyi taggal nem rendelkeztetik, hogy minden ügy megvizsgálására kebeléből küldjön ki tagokat ; ugyanazért Péchy Tamás t. képviselőtársam módositványát kérem elíogadni. Hodossy Imre előadó: T. ház! Ezen módositványhoz az ujabban hallottak következtében azért bátorkodom még egyszer fölszólalni, mivel azt különösen veszélyesnek találom a fenyítő ügyek ellátására ; de magára a törvényszékre is. A szándék, mely a törvényben legalább a központi bizottság kívánsága szerint kifejezendő volna, az, hogy a járásbíróság, ha a járásában valamely büntetésre méltó cselekvény fölmerül : kötelességének ismerje nemcsak ha a törvényszék által utasittatik, hanem azonnal a vizsgálatot megkezdeni. De a 17. §. utolsó kikezdésének második szakasza azt mondja, hogy a törvényszék saját tetszésétől függ utasítani a járásbíróságot a vizsgálat folytatására vagy pe díg, hogy rögtön tegye át az ügyet a törvényszékhez vizsgálat folytatása végett. Csak igen kivételes esetekben fog megtörténni, hogy a járásbíróságnál fog az ügy meghagyatni, ellenben a törvónj-szék maga fogja folytatni a vizsgálatot, mihelyt a járásbíróság megtette az előzetes lépéseket. A mi különösen a törvényszékek székhelyén létező járásbíróságokat illeti: arra nézve ily szükség nem forog fönn, mert a törvényszék itt épen oly hamar megteheti a szükséges lépéseket, mint maga a járásbíróság, s itt nem szükséges, hogy ama járásbíróság a törvényszék hatáskörébe bele avassa magát. Méltóztassanak azt is fölvenni, hogy különösen egy nagyobb helyen, mint Pesten, hol bizonyára több járásbíróság lesz: azt sem fogják tudni, hogy melyik járásbirónak kellene megkezdeni ezen vizsgálatot ; tehát erre nézve is merülnének föl kérdések. És különben ezen járásbíróságok kisebbszerü polgári ügyekkel annyira igénybe lesznek véve, hogy arra, hogy ők még a törvényszékhez tartozó vizsgálatot is rendesen teljesítsék: nem érnek rá. Tehát én magam részéről továbbra is kérem, méltóztassék a szerkezetet a jelenlegi intentio mellett fönntartani, és legfölebb a 17. §-ban világosan kimondani miszerint ezen járásbíróságok csak ott hivatvák a vizsgálati lépések megtételére, a hol nincs egyszersmind a törvényszék székhelye. Móricz Pál: Ghyczy'Kálmán képviselő ur különösen azt emelte ki előadásában, hogy a jegyző urakra azért nem lehetne bízni a vizsgálatot, mert azok nem birok, nem hites személyek és elmozdíthatók. Midőn tehát Halmossy t. képviselő ur azt mondta, hogy hiszen a járásbíróságoknál is csak az aljárásbiró fogja a vizsgálatot rendesen teljesíteni, ezzel egyátalán nem czáfolta meg a fön álló érveket. Méltóztassanak ezen bajt kikerülni, mert csakugyan birói téteményt nem biróra ruházni nem lehet. Ennélfogva én Péchy Tamás barátom véleményét pártolom. Horvát Boldizsár, igazságügyminiszter : T. képviselőház! Ha e §. valami elvbe ütköznék, akkor magam sem fogadnám el azt, hogy a jegyzők vizsgálatokra alkalmaztassanak : hanem én azt hiszem, hogy nem sértjük meg az elvet ez intézkedés által. A vizsgálat, igaz, a birói functio egy neme ; de azért az, ki a vizsgáló teendőit gyakorolja: még nem bíró, nem gyakorolja a biró összes functióit, mert nem szavaz, nem ítél, és igy, midőn a jegyzőre bizzuk a vizsgálatot: nem ruházzuk rá egy biró összes attribútumait. Az igaz, hogy a vizsgálat a bűnügyi per folyamában fontos szerepet játszik ; hanem méltóztassanak fontolóra venni azt, hogy a vizsgálatra a törvényszék fölügyel, ellenőrzi az államügyész, és maga a vádló ügyvéde is. Van arra nézve intézkedés téve, hogy ha a vizsgálat hiányos, kiegészíttessék, és szükségesetében ezt a törvényszék el is rendelheti. Itt tehát a bűnügyi eljárás nincs veszélyeztetve az által, ha ily, bár magában véve fontos teendő — de mely a birói funetiókat nem absorbeálja, — t. i. a vizsgálat: a jegyzőre bizatik. Egyébiránt nem titkolom, hogy ezen remediumhoz takarékosság szempontjából folyamodtam. Én soha sem fogom az igazságügy magas érdekeit a pénzügyi szempontoknak alárendelni; hanem viszont ott, a hol az igazságügy érdekeit a takarékos eljárás által sértve nem érzem: ott