Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

335. országos ülés május 3. 1871. 103 kötelességemnek tartom a takarékossági szempontot is szem előtt tartani. Itt nem látok egy elvet sértve, és azért kérem : méltóztassanak a központi bizottság szerkezetét elfogadni ; ngy is ki van mondva, hogy csak csekélyebb fontosságú esetekben fognak jegyzők bűnügyi vizsgálatot teljesíteni. Egyébként, hogy képzett bíráink legyenek: alkalmat kell szolgáltatni, hogy a jegyzők birói functiökban egyben-másban gyakorolják magukat. Zsedényi Ede: T. ház! Nekem a törvényszéki személyzet létszámára van észrevételem. Elismerem és méltányolni tudom azon okokat, melyeknél fogva előre positivitással határozottan nem lehet meghatározni,^ hogy minden törvényszékhez mennyi személyzet szükséges ; de azon elvből indulván ki, mely szerint a törvényhozás mindig, mikor bíróságot rendel, akkor az illető törvényszék személyzetének számát is meghatározza, és csak szükség esetében lehet a miniszterre bizni, hogy szaporítsa; tekintve ezen ügynek pénzügyi tekintetben való fontosságát is, bátorkodom a következő módositványt ajánlani: ..Mondassák ki a törvényben határozottan : A kir. törvényszék rendesen egy elnökből, két ülnökből ós egy jegyzőből áll — csak rendkívüli szükség esetében neveztethetik ki több ülnök."' Hodossy Imre előadó : T. képviselő ház! A 25-ös bizottságnak fáradozásai mutatták, hogy mily rendkivüli nehézségekkel jár csak annak meghatározása is, hogy hol legyenek törvényszékek, és hol járásbíróságok, szóval, hogy hol legyenek a bíróságok székhelyei. S miért járt ez oly nehézségekkel? mert a kormánynak nincsenek statisticai adatai, a melyeket irányadókul használt volna. Hol vegye már a miniszter a tapasztalati adatokat, hogy hol, mely törvényszékhez hány tag neveztessék? Ezen módositvány tehát nemcsak ezért, de azért sem practicus, mert maga is azt mondja, hogy: „csak rendkivüli szükség esetében." Ugyan ki határozza meg tehát, hogy a rendkivüli szükség hol forog fenn ? De ezen indítvány oly elvet is tartalmaz, melyet határozottan ellenzenék. Azt mondja, hogy a törvényszék három tagbój álljon. Ezen törvényszékek azonban úgynevezett kupaktanáesokká lennének, a melyek a legi-oszabbak, mert mindazon hiányokkal bírnak, melyek "a társas bíróságoknál feltalálhatók, t. i. lassú az eljárás, mert eollegiális, és másrészről nincsenek meg azon garantiák, melyek a több tagból álló társas bíróságok előnyei. Tehát mondom elvileg is hiányos a módositvány és praetice sincs becse ; azért kérem a t. házat, méltóztassék azt mellőzni. Tisza Kálmán: T. képviselőház! Két módositvány fekszik előttünk, az egyik a Zsedényi, a másik Péchy Tamás képviselőtársamé; utóbbit én részemről elfogadom, elfogadom pedig anynvival is inkább , mert az igen t. miniszter urnák érvelése az iránt, hogy helyes legyen a jegyzőkre bizni a vizsgálatot, engem meg nem győzött: mert én azon meggyőződésben vagyok és azt hiszem, hogy azok, a kik a bűnügyekkel foglalkoztak , nem fogják tagadni, hogy a bűnügyeknél az itélet alapja a vizsgálat. Oly teendő tehát a vizsgálat, mely mind az egyes vádlottak érdekében, mind az államnak és aközerkölcsiség tekintetében csak a birói tagra bizható ; a jegyzőkre azonban soha nem ruházható. Én tehát azt, hogy a vizsgálat teljesítéséből a jegyzők kizárassanak : az igazágszolgáltatás nélkülözhetlen kellékének tekintem. A mi a második módositványt illeti, azt nem fogadom el. Hogy minden egyes törvényszékre nézve külön határoztassék meg, hogy az hány tagból fog állani: azt megvallom már a törvényben óhajtottam volna felsoroltatni s ez azon két év alatt, mely eltelt, nem is hiszem, hogy ne lett volna összeállítható; de azt, a mit Zsedényi képviselőtársam javasol, el nem fogadhatom. Nem togadhatom el először azért, mert — bár én azt nem tartom, hogy azon három tagú törvényszék kupaktanács lesz, mert állhat az olyan 3 tagból hogy oda lehet állítani bárhová, hogy ítéljen, — hanem nem tartom elfogadhatónak azért, mert midőn a törvényszékek területei oly különböző nagyságúak lesznek, mint nálunk czéloztatik, egyforma számot megállapítani egyátalában lehetetlen; ez annyi volna, mint megállapítani a számot; de száz eset közül alig volna tiz , melyre ez alkalmazható lenne ; de másodszor , nincs is oly kis törvényszék szerintem, melyhez három tag kirendelése elég volna. A senatus áll t. i. egy elnök és két ülnökből. Már most ha az ülnököknek csak egyike beteg, vagy használja szabadságidejét. vagy vizsgálatot kell teljesítenie, vagy úrbéri ügyben eltávozik ; akkor nincs törvényszék. E módositványt tehát nem pártolom. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Köztudomású dolog, miszerint az ítéletek alapja rendesen a vizsgálat szokott lenni, és én épen ezen oknál fogva sokkal nagyobb súlyt fektetek a vizsgálat mikénti végrehajtására , mint magára az itélethozási actusra, és ennél fogva nem óhajtom, hogy a vizsgálat jegyzők által hajtassék végre, következőleg pártolom Péchy Tamás képviselő társam módositványát. Elnök: A kik elfogadják a 7-ik §-t, a közp. bizottság szövegezése szerint, azok méltóztassanak felállani (Megtörténtig; most méltóztas-