Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-335
335. országos ülés máj HÜ 3 1871. 89 ponti bizottság által is elvetett 5-ik §. közt alig van hasonlatosság, annál kevésbbé azonosság. Az 5-ik szakasz azért vettetett el, mert abban a törvényszék elnökének hatalom adatott a törvényszék bármely tagját kiküldeni, a járásbíróság teendőinek elintézésére, ugy hogy a törvényszék elnökétől függött, hogy ma a peres fél ügyében ez a bíró, holnap pedig ama biró fog határozni; ez pedig valóságos biróküldési jog lett volna, s mint olyat nem pártolta és nem javasolhatta. Egészen más az, a mit Halmosy Endre képviselő ur indítványoz, hogy mint egyik szavazó biró a szolgabíró is alkalmaztathassák. Ez oly lényegesen különbözik egymástól, hogy azt oeconomicus és meritorius szempontból csak czélszerünek és a törvény szellemével megegyeztethetőnek találom. (Helyeslés.) Máttyus Arisztid: T. ház! Azt hiszem: Győrffy képviselő ur módositványát nem helyesen magyarázta a központi bizottság t. előadója; mert megengedem, a központi bizottságnak nem volt intentiója azon módosítás által, melyet a 4-ik §. utolsó három sorában ajánlt, biróküldési jogot adni a törvényszék elnökének; de engedje meg a t. előadó ur, hogy ezen módosításból ugy a mint szerkesztve van: csakugyan az értelmezhető ; az ellenkező eset kizárva nincs. Hodossy Imre előadó: Nem szóltam arról. Máttyus Arisztid: Ellenezni méltóztatott Győrffy képviselő ur módositványát. Hodossy Imre előadó: Ellenkezőleg, azt mondtam, hogy az megegyezik a törvény szövegének szellemével. Máttyus Arisztid: Tehát Halmossy képviselő ur módositványához szólok. Nem fogadhatom el módositványát. Igen nehéz egyszerre mindazon indokokat elmondani : miért nem czélszerü az, hogy a járásbirákból kényünk-kedvünk szerint csináljunk törvényszéki bírákat. (Ellenmondások a jobb oldalon.) Ha a járásbiró szavazó bírónak a törvényszékhez elhivatható lesz : akkor ez annyit tesz, hogy a járásbiróból csináljunk szükség esetén törvényszéki bírót, a szükség megítélése pedig az elnöktől függ. (Felkiáltások a jobb oldalon: A törvényszék határozatától függ.) Tehát a törvényszék határozatától vagy, a mi mindegy, az elnök belátásától függ, _ hogy a járásbiróból törvényszéki ülnököt csirfáljon. Ez helytelen elv. Mert különben miért állítottunk volna külön járásbíróságot és külön törvényszéket? miért nem mondtuk azt, hogy a törvényszékhez ennyi ülnök neveztetik ki és hogy annak egy része a járásokban önállólag is működhessék? miért van kimondva, hogy külön fogunk törvényszéket állítani és külön járásbíróságot? Ha nem látja a t. képviselő ur, ki azt indítványozta, a különbséget, a járásbíróság teendői, jog és hatásköre és a törvényszék praxisa közt: akkor ne méltóztatott volna — pedig volt talán része — e törvényjavaslat szerkesztésében, oly élesen megkülönböztetni a járásbirósági intézményt a törvényszékektől. Azt hiszem, a t. képviselő ur módositványára szükség nincs. A miniszternek a törvényszékek részéről mindig fog jelentés tétetni. Ha nem győzi a munkát a személyzet, akkor a miniszter ur szaporítani fogja azt egy két kinevezés által; de ne adjunk a törvényszék elnökének kezébe ily jogot. Győrffy Gyula: T. ház! A házszabályok értelmében ugyan nincs jogom másodszor felszólalni saját módositványom mellett ; de azt hiszem, hogy jogom van szólni ezen módositványhoz, a mely az enyémtől egészen eltérőleg nyújtatott be. (Halljuk!) Tökéletesen igaza van Tisza Kálmán képviselő urnák, hogy ezen megszorítás vissza akarja csempészni azon elvet, mely az ötödik §-ban volt és melyet a központi bizottság el nem fogadott. A régi 5-ik szakaszban azon elv foglaltatott, hogy oly helyeken, hol törvényszék és járásbíróság létezik : a járásbíró a törvényszék tagja is lehessen. Ugyanezen elv kívántatik most ezen módositvány által életbe léptettetni, sőt sokkal roszabb és veszélyesebb módon, mint a hogy az eredeti törvényjavaslatban foglaltatott; mert az eredeti törvényjavaslat szerint a törvényszék küldte volna ki a járásbirókat és jelölte volna ki. Itt pedig a törvényszék elnöke fogna a járásbirókkal rendelkezni ós azokat az egyes esetekben mint törvényszéki tagokat szavazó birákul behívni, daczára annak, hogy a törvényszék elnöke nem lehet oly helyzetben, hogy a járásbíróság teendőiről magának tudomást szerezzen ; mert ő nem tudja azt, hogy a járásbíróságnál mily terminusok, mily teendők vannak, szóval a munka felosztásról nem rendelkezhetik és ez által csak zavart idéz elő. Ez okból a módositványt én el nem fogadhatom ; továbbá azért sem, mert a polgári perrendtartás szerint a feleknek jogukban áll szerződésileg alávetni magokat valamely bíróságnak s a praxisból tudjuk, hogy rendesen egyedül oly bíróság alá vetik magokat, a melyhez legközelebb férnek hozzá. Ilyen lesz az egyes bíróság azoknak,, kik a törvényszék székhelyén laknak, kik tehát ahoz könnyen hozzá férnek. Ilyenek leginkább nagyobb városokban vannak. Ily bíróságok lesznek leginkább kötve s ezen bíróságnak lesz legtöbb teendője. Azt hiszem, ez eljárást a rnódositvány csak nehezítené s azért én el nem fogadhatom. Hovvát Boldizsár igazságügy13*
