Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-335
100 835. országos ülés május 3. 1871. miniszter: T. képviselőház! A központi bizottság előadójának teljesen igaza van, hogy az eredeti miniszteri javaslat 5-dik szakasza és Halmosy képviselő ur indítványa között lényeges különbség van. Az eredeti törvényjavaslat szerint ugyanis tulajdonképen a törvényszék végezte volna a maga tagjai által a járásbíróságnak teendőit. Ettől én eladottam s az osztályokban meg lett már állapítva, hogy ott is, hol törvényszék van : külön, önálló járásbíróság legyen. Halmosy képviselő ur módosítása egészen más s pedig ugyanazon indokok alapján keletkezettj mely indokok alapján Gryőrífy Gyula képviselő ur módositványa. Ha gondoskodunk arról, hogy a járásbíróságnak legyen helyettes elnöke : okvetlenül kell gondoskodnunk arról is, hogy a törvényszék teendői is ne akadjanak meg egyének hiánya mi 4att. Arról pedig gondoskodni nem lehet ugy, mint a t. képviselő javasolja ; mert azon esetben, ha az ügyek elhalmozva lesznek: a miniszter fog ugyan intézkedni, hogy a létszám szaporittassék, hanem előfordulhatnak oly akadályok is, melyek pl. a bírák betegeskedése által keletkeznek ; ily esetben lehetetlen a törvényszék tagj akluk rendes létszámából kellő senatust kiállítani. Szaporítás által pedig nem lehet segíteni, mert akkor ok nélkül terhelnők a kincstárt. Es igy a legegyszerűbb és legokszeriibb eljárás az, hogy a rendkívüli szükség esetén kisegítő eszközről gondoskodjunk, erre pedig nincs czélszerübb mód, mint az, melyet Halmosy képviselő ur módositványa magában foglal. Ennélfogva én kérném a tisztelt házat : méltóztassék azt, miután az semmi elvet meg nem sért: — elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház ! Két módositvány van ezen szakaszhoz. Kötelességem szerint az első kérdést kell feltennem: vajon elfogadja-e a t. ház a központi bizottság szövegezését 1 (Nem fogadjuk el.) Következik e szerint Győrffy Gyula módositványa. Elfogadja e módositványt a tisztelt ház ? (Elfogadjuk) tehát elfogadtatott. Következik most Halmosy módositványa. Széll Kálmán jegyző (olvassa Halmosy mód o sitványát.) Az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 4-ik szakaszában végső bekezdésül : ,,A törvényszók székhelyén alkalmazott játásbirót a törvényszék, szükség esetén, mint szavazót a törvényszék ülésébe meghívhatja." Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk^) Ennélfogva a 3. § a beadott módositvány ok szerint fogadtatott el. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 5 most 4. %-t, asután az 5 és 6 §§-t, melyele elfogadtatnak, asután olvassa a 7-ik §-£.) Péchy Tamás: T. ház! E szakaszhoz módositványt vagyok bátor előterjeszteni; én elfogadom e szakasznak két első bekezdését, de a 3-ik bekezdésre nézve, mely a vizsgáló birákról szól: módositványt kívánok előterjeszteni. Én igen nagy fontosságot tulajdonitok a vizsgálóbírók eljárásának. Tapasztalásból tudjuk, hogy a vizsgáló bírák készítik elő az ügyet, és a mint előkészítették: az ítéletnek másképen hangzania nem lehet. Epén azért kívánom tehát, hogy mindazon §§-ok, melyek a vizsgáló bírákra ?onatkoznak, egyöntetűek legyenek. Ugy látszik azonban, hogy a törvényjavaslat szerkesztésénél ezen egyöntetűségre semmi figyelmet nem fordítottak. Itt a 6-ik §. mely a ház által elfogadtatott, a 7-ik §., mely most tárgyalás alatt van, és a 17-ik §, melyek mindhárma ezen ügyre vonatkozik : egészen eltérő eljárásokat foglalnak magukban. A 17-ik § határozottan kijelenti, hogy a járásbíróságok teljesitik a büntető vizsgálatot, a járásukon belől felmerülő azon bűnügyekben, melyek a törvényszék hatásköréhez tartoznak, a mennyiben a törvényszék ezen bünvizsgálatok vezetését saját vizsgáló bíróira nem bízza. Ezzel ellentétben azonban azt mondja a 7-ik §, hogy a vizsgáló bírákat rendszerint a törvényszéki birák sorából csekélyebb fontosságú esetekben a jegyzők közül a törvényszék elnöke nevez. E kettő ellentétben áll. Én ezt ugy kívánnám meghatározni, a mint a 17-ik §. mondja, hogy t. i. a rendszeres bünvizsgálatot a járásbíróságok teljesitik, és csakis rendkívüli esetekben kívánom felruháztatni a törvényszéket azzal, hogy saját tagjai sorából küldhessen ki bünvizsgáló bírót; mert én a bünvizsgálatot igen fontosnak tartom, melyet tapasztalt, ahoz értő practicus emberekre kell bizni és melyet részemről ily jegyzőkre. kik rendesen kezdők szoktak lenni, bizni nem kívánnék. Mindezeknél fogva következő módositványt vagyok bátor beterjeszteni. A 7. § harmadik pontja kihagyatván, helyébe tétetném : „a vizsgáló bírósági teendők rendszerint a járásbíróságok köréhez tartoznak. A 17. § rendkívüli fontosságú és bonyolódott bünvizsgálati esetekben .azonban a vizsgáló bírákat a törvényszéki birák sorából a törvényszék is nevezheti ki." Ivacskovics György jegyző {újra fölolvassa Péchy Tamás módositvány át.) Hodossy Imre előadó: T. ház! Azon látszólagos ellentmondás, melyet a t. képviselő ur a 7. és 17. §§. közt fölhozott, onnét
