Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-312

312. országos ülés márczius 18. 1871. 29 azt látjuk, hogy itt átfutó tételről szó nem lehet ; hanem hogy itt valódi bevételekkel és kiadásokkal van dolgunk. Legyen szabad még egy-két példával illustrálni előadásomat. Itt a „C csoport alatt „hitel és pénztármüveleti bevételek" első sorban figuráinak, az egyenes adók 9, illetőleg 30°j

0-a 16.290,000 írt: kérdem átfutó tétel-e ez ? Ez valódi adó, melyet az állam az adózók zsebéből vesz ki, és ő alkalmazza erre vagy arra ; tehát ez igen komoly, igén valóságos bevétel : ezt átfutó tételnek nem lehet nevezni. (Kerkapoly pénzügyminiszter helyeslőleg int.) Ezt elismeri a t. pénzügyminiszter ur is, lehetetlen is volna el nem ismernie, és nagyon örvendek, hogy elismeri. Továbbá itt van a vasúti kölcsön a vasutak és gyárak tiszta jövedelme 1.404,472 frt. Ezt szintén nem lehet mondani átfutó tételnek, s minthogy ez valódi jövedelem, melyet bár az állam incassál, de odafordit, a hova neki tetszik. Szintúgy van a kiadásoknál : a „C" alatt azt látjuk: „a kamatozó kincstári utalványok előállítási és kezelési költségei." Ha az állam ezen kamatozó kincstári utalványokat valami társulat számára készíttetné, a melytől visszakapná a ráfordított pénzt: akkor átfutó tételnek lehetne nevezni ez összeget; de minthogy ő fizeti, ő kezeli: nem az. Tehát azt be kell ismerni, hogy a harmadik csoport semmiképen nem áll átfutó tételekből : ezeket tehát átfutó tételeknek nevezni nem lehet. Mit jelent tehát ezen 3-ik csoport 1 A t. ház határozatával azt akarta elérni, 1-ször, hogy nagyobb legyen a világosság és valóság a budget-törvényben: 2-or, hogy ki legyen mutatva minden hitelmüvelet valódi állapota. Elértűk-e e czélt? Nagyon sajnálom, de kereken tagadnom kell, hogy nagyobb volna a világosság ; kereken kell tagadnom, hogy ki lenne mutatva a valódi állapot. Ha azt akarjuk, hogy ki legyen mutatva minden hitelműveletnek állapota, mit kellett volna tenni, hogy a ház határozatainak meg legyen felelve ? Azt kellett volna tenni, hogy minden bevétel, legyen az akár adó, legyen az kölcsön, vagy más valami : benlegyen a bevételekben, vagy a rendes, vagy a rendkívüliek közt, hogy minden kiadás, legyen az rendes vagy rendkívüli, a kiadásokban és azután melléklet — vagy függelékben külön legyen kimutatva minden hitelmüvelet valódi állapota. De a pénzügyi bizottság egészen máskép cselekedett. A pénzügyi bizottság az egyik tételt bevette a rendes, vagy rendkívüli kiadásokba, a másik tételbe be nem vette, szintúgy az egyiket a harmadik rovat a'á sorozta, a másikat nem. Semmi rendszert nem lehet itt föltalálni és ezen rendszer-hiány következtében olyan a zavar, hogy ugyanazon tétel kétszer jön elő, és a, számokat egészen meghamisítja. Ha ez lett volna csak mint melléklet a hitelmüveletek kimutatására : akkor természetesen, mint minden számadásnál, a mint az akár a magánembernél, akár az államnál történik, ugy történt volna, hogy a főlajstromban kimutatnak minden bevételt, kiadást, és azután hozzá mellékelnek valamely mellékletet vagy függeléket, mely bizonyos operatióimak részleteit adja elő. A ház ezt akarta és a pénzügyi bizottság ezt nem tette. így például a bevételek közt a harmadik rovatban a hitelmüveleti bevételek közt figurái 2.060,000 frt, mely a sorsjegy-kölcsönből adatik a Duna szabályozására. Nagyon szeretném tudni, hogy miért nem vétetett föl a bevételek közé azon 3 — 4 millió, mely ugyanazon kölcsönből adatik a sugárút építésére ? Én itt külömbséget nem látok és mégis az egyiket bevette, a másikat pedig nem. Ezt szintén csakúgy tudnám fölfogni, ha melléklet lett volna, és mely melléklet föltüntetné részletesen az előbbi adatokat, és akkor semmikep nem volna szabad a mellékletben még egyszer hozzá számítani az átalános összegeket : mert ezek már benne voltak. Mit látunk itt ? Először is t. ház ! a második rovat kiadásai közt figurái 22.000,000. mely a kölcsönből fordittatik a vasutak építésére és a harmadik rovatban a hitelmüveletek operatiójánál újból látjuk figurálni ezen 22 milliót, s ez épen ugy van, mint a színházaknál, a hol kevés a katonaság, hogy a hadsereg nagyobb legyen, ugyanazon katonákat kétszer-háromszor léptetik el. Tehát igaz, hogy ezen 22 millió kétszer számíttatik föl, és az összeadásban ez eredményezi a 260 milliót, mert, ha csak egyszer számítjuk ezen 22 milliót : akkor nem 260, hanem csak 238 millió lesz a kiadás. Szintúgy van a 2 millió 60,000 forintalt, mely a Duna-szabályozásra fordittatik. Előjön ez már a rendkívüli kiadások közt, és előjön másodszor a III-ik rovatban. Es mégis a törvényjavaslat nem mondja ki, hogy ez ismétlés, hanem összeadást csinál; itt van 150 millió, azután 50 millió, azután még 60 millió, ez tesz 260 milliót. T. ház! Nem nagyon vallásos ember vagyok ugyan, de van egy dogma, mely előtt mindig meghajlom, s ez az : hogy kétszer kettő csak négy, és nem három, sem nem öt. Ezen dogma ellen vétett a pénzügyi bizottság, midőn ugyanazon számot kétszer számította be. Ha ez igaz, — és senki sem czáfolja ezt meg, mert itt állnak a számok, itt állnak a tételek -- akkor teljes igazam volt t. ház, meg-