Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

324. országos Ölés ápril I. !S75. 347 béresek és volt földesurak közt ily roppant kü­lönbséget teszünk és bajos volna indokolni azt, hogy miért voltak kötelesek az eddig szabály­zóit úrbéresek a maradék földek megváltási-ára után az 1848. évtől járó kamatokat fizetni, és miért engedtetik ez el az ezentúl szabályozandó úrbéreseknek, és méltán kérdés fog támadni az illetők közt az iránt : vajon a törvényhozás mél­tányosan és igazságosan járt-e el akkor, midőn őket az 1848. óta hátra levő kamatok megadá­sára kötelezte ? T. ház! Kivált a mi vidékünkén, Komárom, Hont, Nógrád, Nyitra megyékben, hol talán leg­nagyobb mennyiségben vannak maradvány föl­dek : az úrbéri szabályozás épen azért, mert az a volt földe surak érdekében állt, legnagyobb­részt kereszt ül vitetett, ily rémitő teherrel, ám­bár méltányosan és igazságosan. Az 1848. évi IX. és XII. törvényezikkekből kifolyólag, a rend­beszedés keresztülvitelének legnagyobb indoka az volt, hogy a kamatokat ne engedjék iölszapo­rodni s azáltal magukat napról napra inkább a végpusztulásnak kitenni. Ily úrbéri rendbeszédeseknél sok úrbéres a kamatok fejében a maradvány földek bizonyos részét átengedte, holott az ezentúl szabályozan­dók ezen tehertől egészen föl lennének mentve. Én az ily nem méltányos és nem igazságos megkülönböztetést az ezentúl szabályozandó és a már szabályozott úrbéresek közt nem óhajtom; hanem kívánom, hogy tartassák főn az eddigi megváltási mód. Ha ezen kamatfizetés igazság­talan lett volna: szükséges lett volna a megvál­tott úrbéreseket ezen fizetés alól fölmenteni; mert bizonyosan tudja a t. miniszter ur, hogy ezen maradvány földek utáni kamatok fizetése csak kanczellariai rendeleten alapul; de miután végre a felelős minisztérium ezen rendeletet ha­tályban föntartotta, miután ennek hatályban föntartása iránt soha fölszólamlás nem történt, azáltal, hogy maga a t. kormány is a volt úrbé­resek azon meggyőződését táplálta, hogy a meg­váltási ár kamatait fizetni kötelesek; már most az ellenkező irányban haladás : azt merem állítani, hogy a volt úrbéresek irányában nem egészen tiszta eljáráskép tűnnék föl. Én tehát bátor vagyok, a következő módositványt beterjeszteni: „Módositvány a 18-ik §-ra nézve. A váltság­összeg után 5% kamat 1848. május 1-sö nap­jától jár. (Bal felől: Ellenmondás.) Huszár Imre központi bizottsági előadó : T. ház! Nem tarthatom hivatásom­nak hosszasan fejtegetni azon indokokat, melyek­nél fogva a Paczolay képviselő ur által bemuta­tott módositványhoz teljességgel nem járulhatok. Kötelességem azonban constatálni a központi bi­zottság álláspontját, és kötelességem elmondani azon indokokat, a melyeknél fogva a központi bizottság a 18-ik §-t ugy szövegezte ós azt ugy terjesztette be, a mint azt ajánlani szerencsém volt. Ezek szóról szóra befoglaltatnak azon in­dokolásában, melyet az igazságügyminiszter ur beadott, mely ugy hiszem, tételről tételre meg fogja dönteni a képviselő ur módositványát. Mi­után az még itt a házban fölolvasva nem volt, bátor leszek azt egyszerűen fölolvasni. Az in­dokolás 4-ik pontja így hangzik: ,,A törvényjavaslat 19. most 18. szakasza egy kérdéstold meg, a melyet az 1853. márczius 2-án kelt földtehermentesitési rendelet 14. §-a megoldatlanul hagyott, és mely az udvari kan­ezellaria 1862. szeptember 25-én 15,491. szám alatt kelt rendeletében talált megoldást olyképen, hogy a maradványföldek váltságának tőkéjétől egyszersmind akarnátok 1848. május 1-től kezdve 5°/ 0-a] megszabandók." Ezen rendelet ellen az ország minden részé­ből az országgyűléshez és a minisztériumhoz szá­mos kérvény érkezett, mert az úrbéri telkek bir­tokosai felettébb terhelve érezték magukat azál­tal, hogy egyszerre 16 évi kamathátralék fizeté­sére köteleztettek anélkül, hogy késedelmeseknek lennének tekinthető k. Ezen rendelet, törvény erejével nem birván, tekintetbe sem jöhet: a kérdés végleges megol­dása tehát már most a törvényhozás elhatározá­sától függ. A javaslat 19. §-a szerint a kamatfizetés a birtokrendezés befejezésének napjától fogva veszi kezdetét; mert a fönállott törvények szerint is csak ezen naptól jártak az úrbéri tartozások, a melyek az 1836: X. törvényczikk, 7. $-a értel­mében csak a birtokrendezéskor voltak megál­lapíthatók, sőt előbb tudva sem lehettek. Ha a földesúr 1848. év előtt a birtokrendezést nem szorgalmazta : a késedelem hátrányai csak őt, nem pedig a jobbágyot terhelhetik, kit jogelvek szerint csak a maga, — nem pedig volt földes­urának késedelme miatt lehetne késedelmi kama­tokkal terhelni. Ezekből kifolyólag a késedelmi kamatok számítását csak a birtokrendezés befejeztétől le­hetett a jogelvekkel megegyezőleg javaslatba hozni. Ezek voltak azon indokok t. ház, melyek a központi bizottságot a 18-ik §. ily értelmű szö­vegezésére birták, s én kérem a t. házat, hogy ezen §-t ugy a mint a központi bizottság szöve­gezte, elfogadni méltóztassék. (Atalános helyeslés.) Horvát Boldizsár igazság ügy mi­niszter: {Fölkiáltások: Elfogadjuk!) Noha meg­vagyok győződve, hogy a t. ház elfogadni mél­tóztatik a központi bizottság szövegezését, még­is kötelességemnek tartom fölszólalni ; mert Pa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom