Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

344 3:'4. országos űles ápril I. 1871. kezet szerint nem lehet szó továbbá a foglalásokról, először: ha sem külön panasz nem adatott be 1859. deczember 31-ig, sem pedig, ha ezen idő alatt a regül atio meg nem inditatott, vagy harmadszor: ha beadatott ugyan az úrbéri rendbeszedési per, de a tárgyalás befejeztetvén a felek közt, a foglalási kérdés szóba nem jött: ezen 3 esetben elévülne a jog; de azon esetben, melyet bátor voltam fölhozni, a foglalás iránti jog föntartatik. A módositványt van szerencsém benyújtani annak fölolvastatását kérvén. Ivacskovics György jegyző (újra fölolvassa Vidliezkay József módositványát.) Nehrebeczky Sándor: T. ház! Egy rövid észrevételt vagyok bátor tenni azon okokra, melyeket az előttem szólott t. képviselő ur fölhozott a mellett, hogy ezen módositvány elfogadtassák. Ha jól emlékszem, két esetet hozott föl: egyik az. hogy, ha a megkezdett birtokrendezési per folyamában megakadt: akkor az ezen törvényben meghatározott határidő miatt nem lesz .alkalma az illető félnek kimutatni azt, hogy a kérdéses föld foglalás. Bocsánatot kérek, erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én ezt nem fogadhatom el; nem fogadhatom el pedig azon gyakorlati eljárásért, mely a tagositási pereknél követtetni szokott. Ha az illető fél a keresetet annak idején a birtok rendezésére nézve megindította, ezt minden egyes kérdésre nézve, mely a birtokrendezés keretébe esik, tehát a telkek számának megállapítására, legelőre, erdőre, vagy nádlásra nézve, tehát minden foglalásra kiterjesztette. Azért, hogy a per nem folyik, hogy az előnyomozások hiányos volta vagy hibái miatt nem volt alkalma kimutatni a foglalások mennyiségét : abból még nem következik, hogy nem fogja ezentiil kimutatni; mert a per megkezdetett, a per folyamatban van és igy későbben is kimutathatja, az illető foglalások birói itélet alá esnek, és igy ezen egyik esetre nézve külön provisióra szükség nincsen. {Helyeslés jobb felöl.) A másik esetre nézve, mely szerint azt méltóztatott mondani, hogy ha a tagositási pert nem az kezdi meg, a ki foglalást keres, hanem a másik fél : annak aki foglalást keres, nem lesz alkalma a foglalási perben a foglalásnak természetét és mennyiségét kimutatni. Ez igaz ; de méltóztassék meggondolni, hogy annak, ki foglalást akar keresni, és úrbéri rendezési pert nem akar inditaui: épen annak elég ideje volt azon határidő alatt a foglalás kimutatására, és ha azt elmulasztotta, magának tulajdonítsa. Ennélfogva én a szöveg meghagyását kérem. {Helyeslés.) Huszár Imre előadó: T. ház! Azokkal szemben, melyeket t. képviselőtársam Vidliczkay előadott, bátor vagyok megjegyezni azt, hogy bizonyos tekintetben minden záros időnek meg van az a hiánya, hogy azok, kik az ilyen záros határidő tárgyát képező viszonyokba talán épen a záros határidőt megelőzőleg kerülnek bele, mindenesetre roszabbul állnak jogaik érvényesithetésével, mintsem azok, kik a záros határidőt sokkal megelőző időben jönnek az ily viszonyok közé. Én azt hiszem, hogy azok, kik 1859. decz. 31-ét közvetlenül megelőző időben jutottak azon helyzetbe, hogy foglalás iránti keresetet indíthattak volna, már az 1853-ki pátens által ettől elüttettek, hogyha a záros határidőt meg nem tartották; de volt a pátens ezen rendelkezésének egy corectivuma, melyet az igen t. .igazságügyminiszter ur adott elő, és mely a pátensnek általa fölolvasott 49-dik szakaszában foglaltatik. Én tehát, azt gondolom, hogy ha a képviselőház máskép intézkednék most, mint a mint intézkedett a pátens, mely utoljára is 18 évig gyakorlatban volt, a mely 18 esztendeig végre lett hajtva, ezen eltérő intézkedés által meglehet, hogy most kárt okozna, és igazságtalan volna azok iránt, kiknek ily kérdéseik, ily jogviszonyaik a pátens idézett §-sa alapján döntettek el. Miután ez a 18 évi gyakorlatnak megfelel, miután azon correctivum kizárva nem volt, mely coreetivum által ezen bajon segíteni nem lehet, miután végre is — a mint t. képviselő ur maga is elismeri, — ha előfordulhattak is, bizonyára nagyon csekély számmal voltak oly esetek, a melyekre vonatkozólag a t. képviselő ur a módosítást behozta : bátor vagyok kérni a t. házat, hogy a központi bizottság szövegezését méltóztassék elfogadni. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk! Sem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, fölállani. (Megtörténik ) A többség elfogadta. (Fölkiáltások .Ellenpróba .') Méltóztassanak most azok fölállani kik a központi bizottság szövegezését nem fogadják el (Megtörténik.) A többség elfogadta. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 16. szakaszt.) Elnök: Elfogadja a t. ház? {Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző {olvassa a 17. szakaszt.] Tisza Kálmán: T. ház! Én ezen 17. szakaszt eltogadom, mert módot ád arra, hogy ezen kérdés igen sok helyen rövid utón egyszerűen megoldassák; azonban nem tartom elégségesnek, mert az országnak igen sok vidékén, jelesen, hol a földnek nagyobb értéke van, az illetők a földnek egy harmadát váltságbérbe sehol adni nem fogják; oda fogják adni ott, hol kevesebb az értéke a földnek ; de a hol nagyobb