Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-324
324. országos filéa ápri! 1. 1871. 345 becsü, lehetetlenség, hogy odaadják: mert oly helyeken a váltságösszeg a föld értékének nem egy harmadát, hanem lehet mondani, ötödét, hatodát teszi csak. Már pedig azt hiszem, hogy ily helyen sem lenne ezélszerü kizárni annak lehetőségét, hogy egyesség utján a föld egy részének átengedésével igazittassék el a dolog. Azért én ezen §-t elfogadom, ugy amint van; de utána kívánnám tétetni, hogy „oly esetben pedig, midőn ezen joggal élni nem akar, a volt földesúrral egyességre léphet aziránt, hogy az a földnek egy csekélyebb részét váltságul fogadja el." így tehát meg lenne adva a lehetőség azonkívül, hogy a váltságkötelezettnek joga van mindig egy harmaddal kielégíteni a földesurat, hogy ha a viszonyuk olyanok, hogy egy harmad sok lenne, szabad egyesség jöhessen létre a két fél közt. Ajánlom módosításomat elfogadásra. (Helyeslés hal felől.) Ivacskovics György jegyző {újra fölolvassa Tisza Kálmán módosítását.) Paczolay János: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársamnak beadott módositványára — fölfogásom szerint — nincs szükség, mert ezen törvényjavaslat sehol sem zárja ki a szabad egyességet azon irányban, hogy a telkek némely része váltságár fejében átengedtethessék; sőt itt azon kötelezettség is ki van mondva a földesúr irányában, hogy oly esetekben, midőn a volt úrbéres a magára nézve megállapított váltságösszeget szerfölött nagynak és károsnak találja, noha az a földesúrra nézve igazságtalanság, mindamellett tartozik a földnek egy harmadával megelégedni. Ez könnyebbités tekintetéből van beigtatva, különösen azon helyeken, hol — mint t. képviselőtársam fölemiitette — a váltságdíj fölülhaladja a tőke összegét. Van különben ezen törvényjavaslatban még egy szakasz, hol a szabad egyesség ki van mondva, s hol meg van engedve a feleknek a szabad egyesség, és a bíróságoknak más, mint alaki tekintetben éhez hozzá szólam nincs is joguk, így levén biztosítva a törvényjavaslatban a szabad egyezkedés : nem tartom szükségesnek ezen módositvány beiktatását. (Helyeslés jobb felől.) Justh József: T. ház! Én pedig a 17. §-t egészen fölöslegesnek tartom, hacsak nem azt akarjuk vele mondani, hogy a földesúr köteles megelégedni egy harmaddal. (Fölkiáltások: Épen azt aliarjuk!) De ezen §-ban nincs ez kimondva, mert hogyan szól a szerkezet 1 ? Azt mondja: „A 14. és 15. §§. esetében a váltságkötelezettnek jogában áll stb." De ki a váltságkötelezett 1 A jobbágynak kell lenni; én legalább nem tudom, hogy más lehetne. Ezen szavak: „jogában áll* nincsenek összhangban azzal, mit a ház, a törvényhozás, kimondott. A törvényhozás ugyanis kimondotta azt, hogy birtok és birtok közt különbség nincs, legyen az akár a volt jobbágynak, akár a földesúrnak kezében; tehát ezen szavak: „jogában áll" azon jogokat, amelyeket már megadtak az előbbi törvényhozások is: bizonyos tekintetben kételybe helyezi. Hiszen az világos, hogy ha valaki a földnek ura, tehet vele, amit akar; de ki kell mondani világosan, hogy ha a váltságköteles egy harmadot ajánl a földesúrnak : a földesúr tartozik azt elfogadni. (Fölkiáltások: Az benne van!) Hiszen, tacite lehet ezt érteni; hanem a l7-ik §. világosan csak azt mondja, hogy a váltságkötelezettnek „jogában áll" egy harmadát a földesúrnak átengedni teljes megváltásul; hiszen jogában állhat neki felét, vagy kétharmadát is átengedni. Tehát ezen „jogában áll 8 kifejezés ellen van nekem kifogásom, mert itt lehet ugyan beleérteni, hogy a földesúr tartozik megelégedni vele ; de ez nincs kimondva: azért én ezt világosan kívánnám kimondatni. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Ami a kifejezés módját illeti, véleményem szerint, hatályában tökéletesen mindegy, mert itt nem az van kimondva, hogy „jogában áll" átengedni, hanem annál több mondatik: az hogy „teljes megváltásul" van jogában átengedni és ez azt teszi, hogy a földesúr ezt elfogadni tartozik. Tehát miután ez is azt teszi, az is azt teszi, nincs miért megváltoztatni a szöveget. Paczolay t. képviselőtársammal tökéletesen egyetértek abban, hogy a törvény sehol sem zárja ki a szabad egyezkedést, még ha nemis vétetnék föl azon toldalék, mit Debreczen városának t. képviselője ajánl; hanem különösen nem is utal hogy egyezkedni nemcsak pénzösszegben lehet, hanem földben is; de már azon körülmény, hogy Debreczen városának érdemes képviselője ugy fogta föl a dolgot, hogy ennek világos megengedésére szükség van: azt tartom, ez kétlen bizonyságul elfogadható arra nézve, hogy sokan vannak azon helyzetben, a kik szintén nem fogják azt tudni, hogy ha ők egy harmadot adni nem akarnak, akkor egyezkedhetnek kevesebbre is. Expressa docent, és én azért igen szívesen csatlakozom ahoz, hogy elfogadtassák ezen módositvány, hogy a kevésbbé képzett érdekelteknek egyenesen kimondassák: hogy ők nemcsak ezen 22-ik •§. értelmében egyezkedhetnek pénzösszegben, hanem ezen módositvány folytán egyezkedhetnek földben is. Ez csak használhat, de semmiképen nem árthat; azért én igen szívesen csatlakozom hozzá. (Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház! Ezen törvény alapján keletkezendő egyességek könnyebb keresztülvitele szempontjából ezen 17-ik §. elfogadását ugy, amint szerkesztve van, annak hozzáadásával 44*
