Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

322 323. országos ülés márczius 31. 1371. fogja engedni a t. ház, mindenesetre meg fogják engedni azok, kik ismerik Angolországot, hogyha valaki eompetens, az ily tárgyban Ítéletet mondani : nincsen a nyilvánosságnak a világon egy orgánuma sem, amely eompetensebb Senne ezen tekintetben Ítéletet mondani, mint az angol citynek lapja: a „Times." Igen tanulságos egy czikket ír ez ügyre vonatkozólag a „Tiines", ós miután ez kapcsolatba van hozva a közlekedési eszközök fontosságával, méltóztassék megengedni, hogy magyar fordításban fölolvassak abból egy kis kivonatot. (Halljuk! Halíjuk!) Megjegyzem csak azt, hogy a „Times" kérdésül tűzte ki azt: hogy vajon képes-e Francziaország azon öt milliárdnyi sarczot megfizetni ? és egyszersmind Francziaország állapotát összeköttetésbe hozza az épen akkor az angol parlament alsóházánál tárgyalás alatt levő indiai budget kérdésével. A „Times" igy szól: „Egy ország, mely bővelkedik jó utakban, kikötőkben, raktárokban, szóval: mely közmüvekben gazdag: az alapjában gazdag országnak mondható ; mert az valóságos nemzeti kincsek birtokában van. Ezek azon kincsek, melyeket mi lassú, de nem]* fukar beruházásokkal igyekszünk teremteni India népe számára; ezek azon kincsek, melyek Francziaországot gazdaggá teszik, és melyek képesitendik azt azon óriási teher elviselésére, mely most reá nehezedett. Miért van az, hogy India, daczára mesés hírnevének, egyike a világ legszegényebb országainak?" — Méltóztassék, t. ház, „India" helyett „Magyarországot" tenni, és e kérdés ez utóbbira is ráillik — „Mert nincsenek közutai, kikötői, hajózható folyói, öntöző csatornái, mert nem bír oly beruházásokkal, melyek által termékeny földje s gazdag bányái művelését s kiaknázását kifejleszteni képes volna. Miért gazdag Francziaország 1 mert egymást követő kormányai nemzedékek óta épenezen nemzeti közkincsek gyarapisára fordították főgondjukat. Jó közlekedés és könnyű szállítási eszközökké], termékeny földdel, megtakarított készlettel és szorgalmas néppel bíró ország, kell hogy gazdag ország legyen. Tekintsük a mi saját gyarmatainkat, melyek termékeny földdel, jó éghajlattal s mindazon kellékekkel bírnak, melyek az ígéret földjét képezik; mi az, amit törvényhozásaik folyvást szem előtt tartanak ? mi az, amire Ausztrália és Uj-Seeland népe évenkint uj meg uj pénzösszegeket megszavaz a közadóból ? nem más, mint ugyanazon közmüvek létrehozása, ugyanazon közlekedési eszközök létesítése, melyeknek Francziaország tettleg birtokában van, s melyek •azt gazdaggá teszik." íme, t. ház! a legnagyobb, legiparosabb és legelőhaladottabb nemzetnek főközlönye ily nagy fontosságot tulajdonit a közlekedési eszközöknek. Nem lehet kétségbe vonni, mondom, hogy ha valaki, akkor ezen közlöny illetékes arról beszélni, hogy mi képezi a nemzetnek közvagyonát. Ha tehát ez ily nagy fontossággal bírónak mondja a közlekedési eszközöket : ugy hiszem, a képviselőháznak komoly megfontolását érdemli az, hogy mi módon hozassanak azok létre ? T. ház! A mi közlekedési eszközeink előállítása három különböző ágazatra oszlik: a vasutak, a közutak építésére és a folyók szabályozása, illetőleg a csatornák építésére. Ami az utolsókat: a folyókat és csatornákat illeti, kétséget sem szenved, hogy % folyók és csatornák mint közlekedési eszközök legolcsóbbak; a vízen való szállítás sokkal olcsóbb levén, mint bármely más módon történő szállítás. Tehát azon ország, mely hosszabb hajókázható folyókkal bír: az kétség kivül előnynyel bír afölött, mely kevesebb folyókkal bír. Bennünket a természet e tekintetben anynyira megáldott, hogy mi hosszabb kiterjedésű hajózható és hajózhatóvá tehető folyókat birunk, mint Európának bármely más országa, nemcsak a terület arányában, hanem absolute véve .• kivéve Oroszországot, mert Oroszországban többvan; de sem Francziaország, sem Németország nem bír annyi hajózható folyóval, mint amenynyivel bir és bírhatna Magyarország, ha folyói szabályozva lennének. Ki fogja kétségbe vonni, hogy a Duna Magyarországnak azon útja, amely egyedül képes azt a világvárosokkal ugy összekötni, hogy más világvásárokkal é? világpiaczokkai a versenyt kiállhatja ? Már most, hogy ezen Duna mi módon szabályoztassék, az igen nagyfontosságú kérdés. Nem értem én azon szabályozást, ami évenkinu a közlekedési miniszter ur budgetjében előfordul, hogy egyik másik zátony eltisztittatik, és amely szabályozás egyes helyi bajokon segíteni igyekszik ; hanem értem azon szabályozást, amely lehetségessé teendi a Dunának közlekedését és biztosítaná a tengerrel egész éven át. Ha a Duna kellőképen és ily módon szabályoztatik: akkor lehetséges lesz az, hogy a Feketetenger hajói egész Pestre jöjjenek és akkor Pest tengeri kikötő és világváros lesz. Igen természetes, hogy a Dunának ilymódoni szabályozása igen nagy költségbe kerül; az tehát nem olyan kérdés, melyet bővebb megvizsgálás, bővebb megfontolás nélkül lehetne a törvényhozás tanácskozása elé hozni. Erre nézve szakértő meghallgatása és az ügynek tanulmányozása volna szükséges. Ugy hiszem, ez igen arra való kérdés volna, hogy egy ily országos szakbizottság által minden tekintetben megvizsgáltassák. Ami többi folyóink szabályozását illeti, kétséget nem szenved megint, hogy a hová már annyi milliót költött az ország részint a köz-