Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-323

316 323. orszáccs űiés márczius 3S. 1871. sza azokat minden utasítás nélkül; itt utasítást kell adni a tekintetből, hogy amennyiben elődje tán nem törvényszerűen járt el : a jelenlegi miniszter törvényszerűen járjon el. így áll a dolog, és a kérvényi bizotttág véleménye oda megy ki, hogy a görögök és románok kérvényei adassanak ki a miniszternek utasítással; de a kérvényi bizottság egyoldalú utasítást akar. A miniszter ur elfogadja a kérvényi bizottságnak ezen véleményét, hanem utasítás nélkül. Mocsonyi Sándor ellenben azt mondja, hogy itt magánjogról, coneret esetről levén szó, a kérvények, visszavételükig a levéltárba tétessenek. Én részemről azt tartom a legcorrectebbnek. De ha már kiadatnak az irományok a miniszternek uj intézkedés tétele végett : akkor, mint mondám, utasíttassál adassanak ki, de nem egyoldalú utasíttassál, hanem oly utasíttassál, mely mindkét félre nézve egyenlő jó, vagy egyenlő rósz, t. i. egy alapon adandó, és ez alap, nézetem szerint, nemcsak az, mit a kérvényi bizottság mond, hogy t. i. a miniszternek közegei egy véleményen voltak, és a miniszter ur nem vette tekintetbe közegeinek véleményét; — nem ez az alap, hanem szerintem az alap az alapító okmányok is. Mondom tehát, ha utasítást adunk, oly utasítást adjunk, mely mindkét félre nézve egyenlő. Ezen tekintetnél fogva én Mocsonyi Sándor indítványát pártolom, mely szerint az okmányok is megvizsgáltassanak : mert ezt tartom a legcorrectebbnek. Ha pedig ez el nem fogadtatnék : akkor Mocsonyi Sándor másik indítványát pártolom, mely nemcsak correct, hanem igazságos is. T. ház! Azt mondják, hogy a jelen esetben az 1868: IX-ik törvényczikk 9-ik §-a alkalmazandó. Szerintem jelen esetre a §. nem alkalmazható ; mert a brassói egyház nemcsak görög, illetőleg szerb egyház, hanem román egyház is; tehát nem egyajku egyház, mert tagjai görögök és románok is egyformán. Es hogy csak egyet említsek föl az alapító okmányokból, Brankovánu román herczeg tette a legnagyobb alapítványt, a ki két nagy községet adományozván, ezután húzza mai napig is ezen egyház legnagyobb jövedelmét. Mondatott az is, — s különösen a miniszter ur mondta, — hogy nagyon bonyodalmas ez ügy. En ez ügyet nem tartom bon}

7

odalmasnak, ha minden actát átvizsgálunk, t. i. nemcsak a véleményt, hanem átvizsgáljuk mindakét fél jelentését, és vizsgáljuk meg a bizottság jegyzőkönyvét is, melyben a bizottság tagjai külön véleményt adtak. Látják önök, hogy itt minden okmányt külön vizsgálat alá kell venni, és nemcsak egyoldalulag, mint a központi bizottság javaslatba hozta. A központi bizottság ugyanis azt monda: meggyőződött arról, hogy a cultusminiszter intézkedése törvénytelen volt, és egyoldalú; mert nem vette tekintetbe a Béldy jelentését. En pedig azt mondom, törvénytelen volt; mert nem vette tekintetbe az alapítási okmányt. Mindezeket tekintetbe véve, t. ház, ha a ház meg van győződve arról, hogy a miniszter intézkedése törvényen alapul: akkor az okmányokat nem lehet, és nem kell a miniszternek átadni; ha pedig meg van győződve arról, hogy a miniszter intézkedése törvénytelen, és az ezen törvénytelenséget követett minisztert nem lehet felelősségre vonni: akkor csak utasítással, és pedig azon utasítással kell átadni, mely mind a két félnek érdekében áll: t. i. hogy az alapítványi okmány tekintetbe vétesók. Ezen szempontból óhajtom én ennek elintézését, és pártolom Mocsonyi Sándor képviselőtársam indítványát, mely szerint t. i. ne csak a kérvényi bizottság által kijelelt okmányok, hanem az alapítványi okmányok is tekintetbe vétessenek. (Helyeslés bal felől.) Pulszky Ágost: Az előttünk fekvő kérdésre vonatkozólag beadott indítványok és módositványok a kérdés lényegére vonatkozólag megegyeznek valamennyien a kérvényi bizottság véleményével, még Mocsonyi Sándor képviselő ur indítványa is, a mennyiben kétség nem forog fön az iránt, hogy az ügy végleges eldöntése és befejezése csakis bíróság előtt történhetik. De itt nem is az ügy végleges eldöntéséről van szó: hanem azon ideiglenes állapotról, melybe ezen végleges eldöntés bezárassék „Possession is worth nine poists at law" a mint az angolok mondják; birtok a tulajdonjog 10 pontjának 9-ét képezi; s ugy igen természetes, hogy maga a birtokáílapot rendezése mint külön fontos kérdés merül föl ezen igen bonyolódott ügyben. Hogy ezt a t. ház részletesen is szabályozza; ugy hiszem, kívánni senki sem íogja; csak azt kívánták ezen oldalról többen jelezni, hogy a miniszteri intézkedés, mely ezen tényleges birtokviszonyt szabályozta: semmi esetre sem lehetett helyes, — akár megegyezett lényegileg az ügy állásával, akár nem, — már alakjánál fogva sem. Ha az ügy fölmerültekor bíróság elé kerül vala, jelenleg nem ezen alakban, sőt talán nem is került volna a t. ház elé. Ideiglenes kérdés nem is támadt volna. A kérdés lényeges pontjait csak bonyolitá ezen miniszteri intézkedés, complicálta ; mert egyik ideiglenes állapot helyébe mást állított, s e kérdés forog most fön: melyik törvényes ezen két ideiglenes alap közül, melyik alkalmaztassák és tartassák fön addig, mig a bíróság eldöntése folytán a kérdés végleg törvényesen szabályoztatok? Ez az ügy jelen állása és e tekintetben Mocsonyi Sándor képviselő ur indítványának első részét semmi-