Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

332 országos ülés márcziiu 30. 1871. 301 egyátalában nem vitiálja egymást. (Helyeslés jobb i felől) Kérem, ne méltóztassanak a határozati ja­vaslatot elfogadni. (Helyeslés johb felől.) Tisza Kálmán : T. ház! (Fölkiáltás johb felől: Nem szabad hétszer szólani!) Legyen nyu­godt képviselő ur, a házszabályok ellen nem fo­gok véteni. (Halljuk!) A miniszter ur félreérté beszédemnek azon részét, a melyre reflectált. Bn midőn támadható aggodalomról szólot­tam : szólottam regálékról; telepitvényekről nem szóllottam, mert ezek napirendre sincsenek J tűzve, sőt beadva sincsenek. (Ugy van!) Elnök: T. ház ! Be levén fejezve a vita, fölteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a Tisza K. | képviselő ur által beadott inditványt vagy nem ? (El! Nem .') A kik elfogadják, méltóztassanak ! fölállani. (Megtörténik.) A többség el nem fo­gadja. A t. ház előbbi határozatához képest figyel meztetem a t. házat, hogy Simonyi Ernő az ut" és csatorna-hálózat iránti indítványát érdemle­gesen tárgyalni, Irányi Dániel indítványának föl- vagy nemvétele felett pedig határoznia kell, valamint szintén a Halász Boldizsár által benyúj­tott inditvány fölött is. Méltóztassanak talán megengedni, hogy most a napirenden levő tör­vények tárgyaltassanak; az előbb emiitett in­dítványok pedig holnapra fognának akkor napi­rendre tűzetni. (Helyeslés.) Ezek után következnék a központi bizottság jelentése az úrbéri maradványokról. (Helyeslés.) Következik a kérvények 39-ik sorjegyzéke. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a kér­vények XXXIX. sor jegyzéke tartalmát az 1—7. sor­számig, melyekre nézve a kérvényt bizottság vélemé­nye észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa folyta­tólag a 8-ik sorszám alatt): 5906. sz. alatt karádi egyház-kerületi kath. néptanítói egylet a tanitó választás tárgyában a törvény magyarázását kéri; e kérvény a cultusminiszteriumhoz átté­tetni véleményeztetik. Csiky Sándor: Én nem látom át, hogy lehet ezt a cultusminiszteriumnak kiadni, hogy az intézkedjék. Itt, amint látom, törvény ma­gyarázata kéretik ; a törvény magyarázata pedig tán csaknem a cultusminiszterium véleménye- I zésétöl függ? f Elnök (leszáll és helyét Perczel Béla fog­lalja el.) Hajdu Ignácz előadó: Az iskola-ta­nácsnak ez iránti föliratára nézve már tüzete­sen határozott a ház, és el van döntve : miké­pen kell eljárni hasonló esetekben, — nevezetesen meghagyta a minisztériumnak, hogy a kérdéses ügyben törvényjavaslatot terjeszszen be. E tárgy­ban már igen sok kérvény érkezett a házhoz, s azokra nézve uj határozatot hozni fölösleges. Hanem utasítja a ház a minisztériumhoz, hogy ez intézkedjék a már hozott határozat szerint. Elnök: Elfogadja a t. ház a kórvényi bizottság jelentését ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva el­fogadtatott. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a 9-üfc sorszám alatti kérvényt, melyre a bizottság vélemé­nye el fogadtatik; olvassa továbbá a 10., 11, és 12. sorszámok alatt az izraelita congresstisra és eni,ek határozataira vonatkozó kérvényeket.) Irányi Dániel: E kérvényeket alkalmul kell fölhasználnom arra, hogy figyelmeztessem a t. házat: mennyire szükséges, hogy vallásszabad­ságot biztosító átahlno u":\ény mielőbb ho­zassák. Kitűnik e szükség egyéb tényekből is. így gyakran olvassuk a lapokban, hogy valamelyik honfitársunk, ki vagy maga izraelita hitű, vagy pedig izraelita vallású nőt akar elvenni, mint keresztény, kénytelen hazáját elhagyni, és idegen országba, legközelebb Ausztriába menni, hogy ott törvényes házasságot kössön. Legközelebb a Pest megyei közgyűlésen történt, hogy hivatalos jelentések olvastattak föl, melyek azon nehézségeket jelezték, melyek mindennap előfordulnak a tisztviselők s azon hitfelekezet között, mely nazarénusok név alatt ismeretes. Ez egy bizonysága annak, miszerint ez ügy szorgosan kívánja, hogy a vallásszabadságról szóló törvény megalkottassék. Minap egyik t. barátom, Schvarcz Gyula, interpellálta a vallás- és közoktatásügyi minisz­tert, a plaeetum tárgyában, és ha tovább menni akarnék, más hasonló eseteket is hozhatnék föl, melyek megannyian azt mutatják, miszerint el­érkezett az idő, hogy ne egyes esetek fölött, hanem átalában a vallásszabadságról határozzon a képviselőház. Én a nélkül, hogy most e kérdés érdemé­hez szólanék : csupán annyit jelentek ki, hogy én nem tartom a törvényhozást arra hivatott­nak, hogy akármely hitfelekezetnek belügyeit rendező statútumai fölött határozzon, azokatjó­váhagyja vagy elvesse, és alkalmul használom föl az esetet arra, hogy kérjem a t. házat, mi­szerint azon törvényjavaslatot, mely körülbelül másfél éve be van nyújtva a vallásszabadságról, mielőbb tárgyalás alá vegye, utasítván e tör­vényjavaslatot az osztályokhoz, azon hozzátétel­lel, hogy azt mihamarább, ha nem előbb is, húsvét után tárgyaljuk, s a ház magát most arra kötelezze, hogy e törvényjavaslatot is azok közé sorozza, melyek még ez ülésszak alatt el­döntést követelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom