Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
332 országos ülés márcziiu 30. 1871. 301 egyátalában nem vitiálja egymást. (Helyeslés jobb i felől) Kérem, ne méltóztassanak a határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés johb felől.) Tisza Kálmán : T. ház! (Fölkiáltás johb felől: Nem szabad hétszer szólani!) Legyen nyugodt képviselő ur, a házszabályok ellen nem fogok véteni. (Halljuk!) A miniszter ur félreérté beszédemnek azon részét, a melyre reflectált. Bn midőn támadható aggodalomról szólottam : szólottam regálékról; telepitvényekről nem szóllottam, mert ezek napirendre sincsenek J tűzve, sőt beadva sincsenek. (Ugy van!) Elnök: T. ház ! Be levén fejezve a vita, fölteszem a kérdést. Elfogadja-e a t. ház a Tisza K. | képviselő ur által beadott inditványt vagy nem ? (El! Nem .') A kik elfogadják, méltóztassanak ! fölállani. (Megtörténik.) A többség el nem fogadja. A t. ház előbbi határozatához képest figyel meztetem a t. házat, hogy Simonyi Ernő az ut" és csatorna-hálózat iránti indítványát érdemlegesen tárgyalni, Irányi Dániel indítványának föl- vagy nemvétele felett pedig határoznia kell, valamint szintén a Halász Boldizsár által benyújtott inditvány fölött is. Méltóztassanak talán megengedni, hogy most a napirenden levő törvények tárgyaltassanak; az előbb emiitett indítványok pedig holnapra fognának akkor napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Ezek után következnék a központi bizottság jelentése az úrbéri maradványokról. (Helyeslés.) Következik a kérvények 39-ik sorjegyzéke. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a kérvények XXXIX. sor jegyzéke tartalmát az 1—7. sorszámig, melyekre nézve a kérvényt bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatván; olvassa folytatólag a 8-ik sorszám alatt): 5906. sz. alatt karádi egyház-kerületi kath. néptanítói egylet a tanitó választás tárgyában a törvény magyarázását kéri; e kérvény a cultusminiszteriumhoz áttétetni véleményeztetik. Csiky Sándor: Én nem látom át, hogy lehet ezt a cultusminiszteriumnak kiadni, hogy az intézkedjék. Itt, amint látom, törvény magyarázata kéretik ; a törvény magyarázata pedig tán csaknem a cultusminiszterium véleménye- I zésétöl függ? f Elnök (leszáll és helyét Perczel Béla foglalja el.) Hajdu Ignácz előadó: Az iskola-tanácsnak ez iránti föliratára nézve már tüzetesen határozott a ház, és el van döntve : miképen kell eljárni hasonló esetekben, — nevezetesen meghagyta a minisztériumnak, hogy a kérdéses ügyben törvényjavaslatot terjeszszen be. E tárgyban már igen sok kérvény érkezett a házhoz, s azokra nézve uj határozatot hozni fölösleges. Hanem utasítja a ház a minisztériumhoz, hogy ez intézkedjék a már hozott határozat szerint. Elnök: Elfogadja a t. ház a kórvényi bizottság jelentését ? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Hajdú Ignácz előadó (olvassa a 9-üfc sorszám alatti kérvényt, melyre a bizottság véleménye el fogadtatik; olvassa továbbá a 10., 11, és 12. sorszámok alatt az izraelita congresstisra és eni,ek határozataira vonatkozó kérvényeket.) Irányi Dániel: E kérvényeket alkalmul kell fölhasználnom arra, hogy figyelmeztessem a t. házat: mennyire szükséges, hogy vallásszabadságot biztosító átahlno u":\ény mielőbb hozassák. Kitűnik e szükség egyéb tényekből is. így gyakran olvassuk a lapokban, hogy valamelyik honfitársunk, ki vagy maga izraelita hitű, vagy pedig izraelita vallású nőt akar elvenni, mint keresztény, kénytelen hazáját elhagyni, és idegen országba, legközelebb Ausztriába menni, hogy ott törvényes házasságot kössön. Legközelebb a Pest megyei közgyűlésen történt, hogy hivatalos jelentések olvastattak föl, melyek azon nehézségeket jelezték, melyek mindennap előfordulnak a tisztviselők s azon hitfelekezet között, mely nazarénusok név alatt ismeretes. Ez egy bizonysága annak, miszerint ez ügy szorgosan kívánja, hogy a vallásszabadságról szóló törvény megalkottassék. Minap egyik t. barátom, Schvarcz Gyula, interpellálta a vallás- és közoktatásügyi minisztert, a plaeetum tárgyában, és ha tovább menni akarnék, más hasonló eseteket is hozhatnék föl, melyek megannyian azt mutatják, miszerint elérkezett az idő, hogy ne egyes esetek fölött, hanem átalában a vallásszabadságról határozzon a képviselőház. Én a nélkül, hogy most e kérdés érdeméhez szólanék : csupán annyit jelentek ki, hogy én nem tartom a törvényhozást arra hivatottnak, hogy akármely hitfelekezetnek belügyeit rendező statútumai fölött határozzon, azokatjóváhagyja vagy elvesse, és alkalmul használom föl az esetet arra, hogy kérjem a t. házat, miszerint azon törvényjavaslatot, mely körülbelül másfél éve be van nyújtva a vallásszabadságról, mielőbb tárgyalás alá vegye, utasítván e törvényjavaslatot az osztályokhoz, azon hozzátétellel, hogy azt mihamarább, ha nem előbb is, húsvét után tárgyaljuk, s a ház magát most arra kötelezze, hogy e törvényjavaslatot is azok közé sorozza, melyek még ez ülésszak alatt eldöntést követelnek.