Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

300 322. országos filés mircziu- 30. IS71. egyenlőség, hogy be ne perelje egyik a mási­kat az iránt, hogy: mi az enyém és mi a tied? hanem abban, hogy mindenki egyenlő jogczimen bírhasson birtokot, és ne bírhasson senki oly birtokot, melyet más nem birhat. A t. képviselő urak ugy látják, hogy ezt tökéletesen fölösleges magyarázni. Őszintén megvallom, hogy magam is azt hittem ; de Nehrebeczky képviselő ur nyilat­kozata meggyőzött arról, hogy nem mindenki számára fölösleges. Én nem turlom, hogy Justh képviselőtár­sain, felelve Szontagh Pál t. barátomnak, kinek szavai birták rá, mint monda, hogy a tárgyhoz hozzá szóljon — bár még egy szót sem szólt Szontagh barátom, midőn Justh képviselő ur magát fölíratta. (Hosszan tartó derültség.) Nem tudom, mondom, az általam igen tisztelt képvi­selő ur minő kapitálist értett, melyet mi sze­rezni akarunk? En ezt egyátalában nem tudom, és nem is vitatom. Részemről ezen kérdésnél és minden kérdésnél, mely fölmerült, kívánok magamnak, nem mondom capitalist, de kincset szerezni, kí­vánom magamnak megszerezni azon kincset, mely fekszik abban, hogy az ember nyugodt lé­lekkel elmondhassa, hogy a mit ezélszerünek, jónak és helyesnek talál, szemben az ellenkező áramlattal is megtette, hogy megpróbálta, hogy azt érvényesíthesse. A t. képviselő ur nem ér­tette, hogy mily szoros összefüggésben lennének ezen kérdések a községi törvény végrehajtásával, legalább azt méltóztatott mondani, hogy egy­átalában nem látja át, hogy mindezek minő összefüggésben lennének: maradvány-földek, fog­lalások és vadászati jog, ós regálék. Röviden érintettem már, hogy mily össze­függésben vannak. Vannak azon összefüggésben, hogy miattuk az együtt működni hivatott tes­tületek kebelében már alapjokban ellentétes ér­dekek léteznek, és ez által a helyes együtt-mű­ködés lehetetlen. Ezt mondhatni az általa is leg­fontosabbnak elismert regálékról mindenek fölött, épen mert ez legátalánosabban éreztetik, mégis ezekre ztézve még csak javaslat sincsen beadva. Hogy meddig halasztatik ezen kérdések megoldása, azt meghatározni nem lehet. De az, hogy a regálékra nézve még törvényjavaslat sincs beadva, előttem nem ok arra, hogy eláll­ják ezen követeléstől: mert ha látom, hogy oly törvények, melyeknek beadása pedig nemcsak most sürgettetik, hanem sürgettetik, és más­részről igértetik már 4 év óta, részint későn adattak be,, részint még most sincsenek beadva, ha látom, hogy daczára annak, hogy nem lehet a községi törvényt helyesen végrehajtani, — mint azt maga az osztályok többsége is mondta, — mig azon kérdések meg nem oldatnak és ha | mégis látom, hogy nem az történik, hogy e | törvények beadassanak, azok tárgy altassanak, | hanem az, hogy minden föltétel nélkül a köz­| ségi törvény szándékoltatik végrehajtatni: meg­1 engedjenek ; de lehetetlen, hogy aggodalom ne | támadjon bennem az iránt, hogy miután a köz­í ségi törvény végrehajtását óhajtják, ezeket pe­dig nem óhajtják: azért akarják a községi tör­; vényt ezekre való tekintet nélkül végrehajtani, ezeket pedig elhalasztani. (Zaj, mozgás, ettea­mondások a jobb oldalon.} A legnagyobb örömmel fogom constatálni, ha ezen aggodalmamat elenyésztetni méltóztatnak. A t. kormány ós a többség hatalmában áll, mindezeket megtenni, s engem mindenkor készen fognak találni ezen kérdés tárgyalására. Ezek után, t. ház, egyszerűen és röviden az előadott okoknál fogva, ajánlom határozati javaslatom elfogadását. Méltóztattak nagyon han­gosan nyilatkozni egy t. képviselőtársam fölszo­litására, hogy minden lehető következésért, ha az el nem fogadtatik : elvállalják a felelősséget. Nem kételkedem benne ; nem tesznek azzal sem többet, sem kevesebbet, mint a mi minden em­bernek, a ki valamit mond vagy tesz, köteles­sége. De engedjék meg: az, hogy elvállalják a felelősséget: nekünk ugyan megnyugtatásul nem szolgál ; {Helyeslés bal felől.) mert a lehető rósz következések, bárki legyen is értök felelős, mind­nyájunkra, hazánkra lesznek csapások, s azért kívánom elfogadtatni határozati javaslatomat. {Élénk helyeslés bal felől.) Tóth Vilmos belügyminiszter : Nem kívánok mindenre felelni, a mi fölhozatott, hanem csak azon föltevés ellen vagyok kényte­len fölszólalni, mintha t, i. a kormány az úr­béri viszonyok rendezéséről szóló törvényjavas­latok tárgyalását elodázni óhajtaná. Méltóztat­nak tudni, hogy épen ezen viszonyok rendezé­sére nézve több törvényjavaslat nyújtatott be a házhoz. Hogy a ház azokat tárgyalás alá nem vette, annak, méltóztassanak megengedni, nem a kormány az oka. {Fölkiáltások bal/elől: De a kormány az oka! Madarász: A többség az oka !) Én csak ezt kívántam megjegyezni. Egyébiránt ugy tudom, már napirendre is van tűzve egy úrbéri viszonyokról szóló törvény­javaslat. (Helyeslés jobb felől.) Nem tehetek egye­bet, mint ismételni azon kérést : méltóztassék e törvények tárgyalását siettetni, elősegíteni, és akkor az úrbéri viszonyok is rendbejönnek. Egy­átalában nem látom át, hogy ezen jogi viszo­nyok rendezése mi összeköttetésben áll a közi­gazgatással. A községi törvény a községek rendezését és jó közigazgatást czéloz; ezen törvények pedig a jogi viszonyokat kell hogy rendezzék, ezen kettő

Next

/
Oldalképek
Tartalom