Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-322

322. országos ülés márczios 30. 1871. 293 orvosokra és mérnökökre nézve beadott rnódositványt fogadom el. (Helyeslés jobh és bal felől.) Halász Boldizsár • Miután a 71 -ik szakaszban kimondta a t. ház azon elvet, hogy a jegyzőket élethossziglan kelljen alkalmazni : a múltra nézve miért kellene megváltoztatni ? Igaza van Tisza Kálmán képviselő urnák, hogy az korteskedósre adna alkalmat; én tehát az orvosokra és mérnökökre nézve részemről is elfogadom a módositványt, de a Madarász képviselő úrét nem fogadhatom el. Elnök: Elfogadja a t. ház ezen szakaszt a miniszter ur által formulázott módositványnyal? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 142-ik szakaszt.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. (Éljenzés jobb felől.) Ezen tőrvényjavaslat a holnapi ülésben fog végszavazás alá bocsáttatni. Miniszterelnök urnák van előterjesztése. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház! 0 felsége az 187l-ik évi államköltségvetésről szóló törvényezikket szentesitvén, van szerencsém azt a t. háznak benyújtani azon kéréssel, hogy annak kihirdetését elrendelni méltóztassék. Majláth István jegyző (olvassa a szentesitett törvényezikket.) Elnök: Ezen szentesitett törvényt a ház hódoló tisztelettel fogadta és kihirdette; hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz át fogja azt vinni Majláth István jegyző ur. Méltóztatnak emlékezni, hogy a községi törvény fölvétele kezdetén mindjárt Tisza Kálmán képviselő ur egy indítványt adott be, melynek tárgyalása ezen törvény tárgyalásának befej e Kése utánra tűzetett ki. A t. háztól függ: vajon" mindjárt kivánja-e fölvenni, vagy a holnapi reggeliülésben 1 Halász Boldizsár: T. ház! Ugyanezen tárgyban egy pót-inditványt tettem; ha most méltóztatnak Tisza Kálmán indítványát tárgyalni, méltóztassék az én pőtinditványomat is fölvenni. Elnök. Ha méltóztatnak parancsolni, azonnal felolvastatik. Bujanovics Sándor jegyző ((olvassa Tisza Kálmán indítványát.) „Indítvány, beadja Tisza Kálmán. Miután a község hatóságának — mint ezt a tör vény-ja vaslat 4-ik §-a meg is állapítja — ki kell terjednie a község területén lakó vagy tartózkodó minden személyre és a községben és területén létező minden vagyonra ; miután ezen elkerülhetlen intézkedés üdvös csak ugy lehet, ha a jogegyenlőség a vagyon jogi természetére nézve is minden kiváltságos helyzetnek mellőzésével valósággá lesz, mert ellenkező esetben a község lakosai között folytonos súrlódások okoztatnánk; miután végre ezen jogegyenlőség csak ugy érhető el, ha az urbérrel rokon természetű birtokviszonyok megszüntetése ós a hűbériség maradványainak eltörlése iránt minden jogos igénynek figyelembe vételével, a törvényhozás intézkedik, indítványozom hogy: a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalás alá vételével egyidejűleg mondja ki a képviselőház határozatilag, hogy a községek reudzéséről szóló törvény csak akkor lép életbe, midőn az urbériséggel rokontermészetű birtokviszonyok megszüntetése a hűbériség maradványainak eltörlése ezéljából szükséges törvények is megalkotva lesznek." Tisza Kálmán: T. ház! Én ezen indítványomat a községek rendezéséről szóló törvény javaslat átalános tárgyalása alkalmával adtam be, és akkor indokoltam is; minélfogva most nem szándékozom az indokolással a t. ház idejét elvenni, föntartva magamnak: hogy, ha megtámadtatik : indítványozói jogomnál fogva a vita bezártakor elmondhassam érveimet, a melyeknél fogva azt elfogadtatni kérném. (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Én a magam részéről ez indítványt elfogadhatlannak tartom. El fogom mondani miért. Mindenekelőtt azt hiszem, hogy a t. ház ezen indítvány elfogadása által önmagával jönne ellenkezésbe ; mert a t. ház elhatározta azt, hogy a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot fogja mindenekelőtt tárgyalni és csak azután fognak a többi törvényjavaslatok fölvétetni, igy azok is, melyeket a t. képviselő ur elősorolt: t. i. az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatok. Már ezért sem szeretném az indítványt elfogadni ; de azonkívül méltóztatnak tudni, hogy az úrbéri viszonyok Magyarországban nagyon sok községben már rendezve vannak, és az ily községek azután elüttetnónek a törvény azon jótékonyságától, hogy ezen törvény alapján minélelőbb rendeztessenek. Van azonkívül fontos ok, és ez az, hogy számos rendes tanácsesal ellátott városnak, mintegy 150-nek— a holott ily úrbéri viszonyok nem léteznek — rendezése szintén elodáztatnék: hogy mennyire ? azt tulajdonkép nem is tudnám meghatározni ; mert hiszen az úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatok fölvételét e házban senki sem ellenzi. Vegyük föl azokat azonnal, siessünk azok megalkotásában. De hogy a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat végrehajtása addig fölfüggesztessék : ón mint bel-