Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
294: 322. országos ülés márczius 30. 1871. ügyminiszter, ki az ország administratiójáért felelős vagyok, azért sem fogadhatom el; mert senki sem mondhatja meg, hogy mikor végezzük el az urhéri viszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Megtörténhetik pl. hogy valamely elvre nézve az alsó és felsőház nem értene egyet, annak kiegyenlítése hoszabb időt fogna igénybe venni; már hogy addig elhalaszszuk a községi törvény végrehajtását: abba én beleegyezni nem tudnék. Nézetem szerint, ugy segíthetünk a bajon, ha mielőbb fölveszszük az úrbéri törvényjavaslatokat és sietünk azok tárgyalásával; azt azonban az ország helyes administratiója érdekében semmiesetre se méltóztassék decretálni, hogy addig a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat végre ne hajtassák. {Helyeslés jobb jelöl.) Móricz Pál: T. ház! Igen csodálkozom azon, hogy a t. belügyminiszter ur ezen határozati javaslatot nem pártolja, csodálkozom pedig azért, mert azt hiszem, hogy ha sikeresen akarja a községek szervezését eszközölni: akkor kénytelen a kormány ezen kérdéseket megoldani. A t. belügyminiszter ur utal azon helységekre, hol az úrbéri rendezések már megtörténtek. Nem említek egyebet, csak a regálékat, melyek mindenütt íön állanak. A policiális intézkedés ezen községi törvénynél fogva átadatik a községnek, a földbirtokosnak, a kinek virilis szavazatánál fogva lesz a községben helye, érdekében fog állani a regale föntartása; a népnek ez nem fog érdekében állani, ebből föl folyamodás történik a megyéhez, a minisztérium Y*oz, s lesz annyi panasz, hogy az első organisatio idejében máris igen nagy viszszaélések és veszekedések fognak támadni. Alig van képviselő itt e házban, ki az iránt ígéretet nem tett választóinak; az osztályok többsége elfogadta azt: hogy egyidejűleg akarja életbeléptetni e törvényeket is a községi törvénynyel. Nem emlékszem határozottan, hogy vajon a t. előadó ur hangsulyozta-e az osztályok többségének ezen határozatát, a miniszter ur emlékezhetik reá, mert szintén jelen volt. Csak a kormány akaratától függ, hogy e törvényjavaslatok egymásután tárgyaltassanak. (Ellenmondás jobbról.) Ha én fölteszem a kormányról azt, hogy teljes őszinteséggel fog ebben eljárni: akkor nincs semmi akadály abban, hogy elfogadja a t. kormány a határozati javaslatot. Egyébiránt ha e határozati javaslatot el nem méltóztatnak fogadni : ugy fognak járni, mint ag igazságügyi szervezettel. Akkor is megmondottuk, hogy azt életbeléptetni mindaddig nem lehet, míg a községek nem szerveztetnek, önök tagadták ezt, és látjuk hogy az mai nap is ugy van. (Helyeslés bal felől,) Nehrebeczky Sándor: T. ház ! (Poíkiáttások: Eláll! Zaj.) En igen röviden és tárgyilagosan akarok a határozati javaslatról nyilatkozni. En azt találom, hogy ezen indítvány beható tanulmányozása után két részre osztható. Az egyik részből kivehető az, miszerint a közsé* gek rendezéséről szóló törvény végrehajtása függesztessók föl; ez világos és határozott; másik része pedig azt mondja, hegy függesztessék föl bizonyos ideig; és e tekintetben az indítványban ellenmondás van, azon ellenmondás, hogy egyrészről az kívántatik, hogy függesztessék föl e törvény végrehajtása addig, mig az urbériséggel rokontermészetű birtokviszonyok megszűnte^ tése és a hűbériség maradványainak eltörlése ezóljából a képviselőház törvényeket alkot; másrészről ismét e fölfiiggesztés kéretik addig, mig a jogegyenlőség a vagyonjogi természetére nézve is minden kiváltságos helyzet mellőzésével valósággá lesz: mert ellenkező esetben a község lakosai között folytonos súrlódások okoztatnának. T. ház! A ki a tagosítás körül, a birtokrendezési ügyekben gyakorlatilag otthonos: az tudni fogja, hogy a két dologban lényeges különbség van, mert megalkotása a törvénynek, azon intézkedéseknek, melyek szerint az ezen birtokviszonyokból eredő kérdések eldöntendők, és valósággá létele ezen viszonyoknak : két különböző dolog. Valósággá ez akkor lesz, ha a megalkotás után minden fölmerült kérdésre az illető bíróság végitéletet fog hozni. Azt hiszem, t. ház, hogy ezen elhalasztás! határidőt maga az indítványozó sem óhajtja ; mert ez valósággal elláthatlan időre függesztené föl a törvény végrehajtását, t. i. mindaddig, mig a birtokviszouyok rendezésére vonatkozó valamennyi törvény életbeléptetve lesz. Ezt tehát bizonyára ő sem óhajtotta, hanem értette a törvények megalkotását. Egyike ezen törvényeknek az urbériséggel rokontermészetű birtokviszonyokra vonatkoznak. Ezekkel hogy állunk t. ház ? Méltóztatnak tudni, hogy az osztályokban már letárgyaltatott a birtokrendezési törvény: az irtványokról, udvartelkekről és bérföldekről szóló törvények. A telepitvények minden osztályban még nemis tárgyaltatok, ennélfogva már maguknak ezen a ház elé terjesztett és az osztályokban részben letárgyalt javaslatoknak törvénynyé emelése hosszú időt fog igénybe venni. De eltekintve ettől, t. ház, méltóztatnak tudni, hogy az italmérés, a regálék, a malomjog eltörlésére nézve a ház asztalán sem feküsznek még a törvényjavaslatok; ha arra méltóztatnak várni, mig azok beterjesztetnek és megalkottatnak : akkor ellenkezésbe jön a ház önmagával, midőn egyrészről azt kívánja, hogy [ a municipiumok és községek rendezéséről szóló
