Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
292 222. országos ülés márczius 30. 1871. minden részében ; ellenben ha a jegyző hanyag, részrehajló és e mellett roszlelküséggel üzi hivatalát : az is meglátszik ismét a községben. Ezen szempontból indulva ki, mert tudom azt, hogy van igen számos községi jegyző, kiknek elmozdítása nincs megengedve, habár szeretnék is őket elmozdítani, részint a kettős háromszoros választási módot is megkisérlették a különféle kormány formák alatt, hogy egyiket másikat elmozdíthassák; i incs egy bizottsági ülés sem nálunk a megyékbeD, hol a jegyzők eljárása ellen panasz ne emeltetnék, és ezek folyton nyugtalanságban tartják a községeket, mert a jegyzőknek is vannak pártfogóik, kik nem engedik elmozdítani és ugy folyton tart a viszálkodás. Miután úgyis ez a községeknek uj aerája lesz, — adja Isten, hogy üdvös és hasznos legyen, ámbár nem írom alá ezen törvénynek minden rendelkezését, — ha a miniszter ur valami jót, tökéletest akar elérni, szükséges, hogy a községi elöljáróság egészen átálakittassék. Annálfogva pártolom Madarász József képviselőtársam módositványát. (Helyeslés a szélső balon.) Patrubány Gergely: T. ház! Tekintettel arra, hogy átmeneti intézkedéseknél helyes és ezélszerü a létező viszonyokat minden irányban figyelembe venni, és tekintettel arra, hogy jelenleg sok községben az orvosi tisztet sebészmesterek viselik, ezek .pedig a jelen törvényjavaslat 75. §. értelmében nem volnának megválaszthatok, daczára annak, hogy a község bizalmát birják: én azt gondolom, helyes és méltányos az, hogy az ily egyéniségek újból megválaszthatok legyenek, már csak azért is, mert még a törvényben nincs kimondva, hogy a tanfolyam, mely őket tisztük gyakorlására államilag képesítette: megszüntettessék. Tekintve tehát, hogy maga a t. belügyminiszter ur a múlt alkalommal e tekintetben az átmeneti intézkedést helyesnek találta és remélhetem, hogy maga a t. ház is ilyen véleményen van: bátor vagyok egy indítványt beterjeszteni, mely e tekintetben intézkedik. Módositványom értelmében a 143-ik §. első bekezdése igy szólna: „A jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban levő orvosok, ha nem is tudorok, újra választhatok, a jegyzők pedig megtartják hivatalaikat, s csakis a velők kötött szerződés értelmében, vagy a 7l-ik §. értelmében, mozdithatók el." Széll Kálmán jegyző (újrafölolvassa Patrubány módositványát.) Tóth Vilmos Belügyminiszter : T. ház! {Halljuk! halljuk !) Magam részéről elfogadom ugyan a módositványt, de nem igy szerkesztve, mint képviselő ur előterjesztette. (Halljuk!) Hanem igazságosnak találom, hogy miután már a jegyzőkre és orvosokra kiterjesztettük, kiterjeszszük azt azon mérnökökre is, kik eddig szolgáltak. Annálfogva, én meghagynám a 143-ik §. első alineaját ugy a mint van, a másodikat is, hanem egy harmadik alineát kívánnék fölvétetni, mely igy hangzanék: „azon községi orvosok és mérnökök, kik a jelen törvény kihirdetésekor alkalmazásban vannak, ha a 75-ik §-ban körülirt minősít vénynyel nem birnak is: újra megválaszthatok. (Jobb felől: Helyeslés. Elfogadjuk !) Tisza Kálmán.: T. képviselőház! En részemről, hogy az orvosok és a mérnökök iránt ilyen kivétel történjék, magam is szívesen hozzájárulok: mert ugy hiszem, igen kevés van ilyen községi mérnök az egész országban. Orvos ugyan több van, de ezek közt igen sok gyakorlatilag bebizonyította ügyességét, és hogy az most elveszítse választhatóságát: az természetesen nagy igazságtalanság lenne. Én részemről szívesen hozzájárulok az e részbeni módositványhoz ; azonban nem pártolhatom azon módositványt, melyet Madarász képviselőtársam a jegyzőkre nézve beadott: mert én egyátalában nem tartanám helyesnek és ezélszerünek, hogy most egyszerre az országban annyi ezer és ezer jegyzőnek állomása mintegy varázsütéssel semmivé tétessék. (Helyeslés jobb felől) Arra nézve, a mi fölhozatott, hogy vannak ilyen meg olyan visszaélések a jegyzők által, megjegyzem, hogy bizony fájdalom, csakugyan vannak, hanem ott van a 71-ik szakasz rendelkezése, melynek alapján az olyan jegyzőt el lehet helyéből mozdítani. Mint mondom, ilyen eseteket lehet fölhozni: csakhogy méltóztassanak tekintetbe venni, hogy minden ilyen esetre lehet más esetet fölhozni, a hol épen azért szeretnék eltávolítani a jegyzőt, mert hí ven teljesiti kötelességét, (Helyeslés.) Ugy az egyik, mint a másik eset előfordul, s épen azért nem kell szabad- kezet engedni, hogy a jegyző elűzessék ; de gondoskodni kell, hogy a hol a jegyzők hibásak, azokat el lehessen mozdítani. Én részemről teljesen meg vagyok győződve, hogy a lehető legnagyobb hiba volna elkövetve, hogyha a jegyző állását ily praecariussá tennők. En még arra is, hogy oly községekben, melyek körjegyzőség alakítása végett egyesülnek, mindenesetre választásnak legyen helye, csak azért birtam ráállani, mert nem tudom ennek más módját, s mert még azt is sajnálnám, hogy ha ily módon, midőn három-négy község egyesül : némely igen derék jegyzők, kik egyik vagy a másik községben voltak alkalmazva, kenyér nélkül maradjanak. Ezt azonban kénytelen vagyok acceptálni ; de hogy tovább menjünk, el nem fogadhatom és azért egyszerűen csak az
