Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
í 32?. országos űíés márcziíi 30. 187!. 291 1848. előtt vagy utáu önkormányzatú városokkal már egyesittettek : ezen intézkedés által nem érintetnek és a fönebbi egyesítési eljárás mellőzésével a városok kiegészitő részei maradnak." Tóth Vilmos belügyminiszter : Magam is szükségesnek tartom azt, hogy az oly egyesítések, a melyek már megtörténtek, és életbeléptettettek és végrehajtattak: ne bolygattassanak; de a Tnódositványt ugy, amint szerkeztve van, el nem fogadhatom; mert ha mi az ilyen egyesítéseket jövőre nézve törvényhozás által akarjuk szentesíteni : igen természetes, hogy az oly egyesítésekre nézve is, melyek már megtörténtek, kötelességünk lenne, — habár azokat fölbontani nem is akarjuk, — a törvényhozás szentesítését kikérni. Én tehát e helyett egy egyszerű módositványt ajánlanék, a melyben benfoglaltatnék ezen eszme is, és a mely megfelel azoknak is, a mik elmondattak; módositványom ez: „az 1848. évben, és azóta létrejött ily egyesítések érintetlenül hagyatván: a törvényhozásnak az átalakulás törvényesítése végett a belügyminiszter által bejelentendők. (Helyeslés.) Ebben benfoglaltatik, hogy az egyesítés nem fog megváltoztattatni, de benfoglaltatik az is, hogy törvényesíteni az ily egyesítéseket, mégis csak a törvényhozásnak lehet. Gondolom, hogy a t. ház ezen módositványt elfogadja? (Elfogadjuk!) Elnök: Tehát ezen módositványt elfogadja a t. ház. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 141-ik §-t.) Huszár Imre: T. ház! E §-ra vonatkozólag, bátor vagyok egy módositványt beadni, mely csupán egy szónak kihagyását tárgy azzá, a mely tévedésből jutott ide. A 141-ik §. első alineája ezt mondja: Addig, mig a községek a — §§. értelmében átalakulnak, a jelenleg első folyamodásu bírósági hatósággal fölruházott kiváltságos mezővárosok: rendezett tanácsú városoknak." Tudjuk, hogy vannak mezővárosok, a melyek első biróságu törvényhatósággal föl vannak ruházva, és még sem kiváltságosak is, azt hiszem, e törvény is nem csupán a „kiváltságos" első folyamodásu bíróságokat kívánja érteni. Bátor vagyok -tehát indítványozni, hogy az első bekezdés 3-ik sorából a „kiváltságos" szó kihagyassék. Nehrebeczky Sándor : Nekem csak egy stylaris észrevételem van. A 141-ik §. első sorában t. i. ez áll: „mig a községek a — §§. értelmében átalakulnak." E szövegezés szerint csak azon községekről lenne szó, a melyek kis községekből nagy községekké, nagy községekből rendezett tanácsú városokká alakulnak át; nézetem szerint azonban ez nem helyes: mert valamennyi község újra fog alakulni ezen tőrvény után, és igy, ha §§-kat akarunk idézni, igen sokat kellene idézni. Ozólszerübb le&z tehát a szerkezetet következőleg módositani: „ezen törvény értelmében átalakulnak", és akkor igy fog állani: „addig, mig a községek ezen törvény értelmében alakulnak" stb. a mint a szerkezet mondja. Királyi Pál: Nézetem szerint ezen módositvány elfogadandó azért, mert, hogyha §§-kat akarnánk itt idézni, legalább is 28-at kellene ide beigtatni, a melyek egy vagy más esetben az átalakulásra befolyással birnak. De ha e módositványt elfogadjuk, akkor minden ide vonatkozó §. magától értetik. Széll Kálmán jegyző' (olvassa): Módositvány, beadja Nehrebeczky Sándor a 141-ik §-hoz. Az első alineából hagyassanak ki e szavak: » a — §§• értelmében alakulnak* és helyettök vétessenek föl a következő szavak: „ezen törvény értelmében alakulnak." (Olvassa továbbá Huszár Imre módositványát.j Elnök: Elfogadja a t. ház e szakaszt, e módosításokkal? (Elfogadjuk!) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 142-ik §-t.) Királyi Pál előadó: Az első kikezdésben idézett szakasz száma 22, a 2-ik kikezdésben idézett szakasz száma 54. Elnök: Nincs észrevétel? (Nincs!) Tehát el van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 143-ik §-t.) Madarász József : T. képviselőház! Elismerem, hogy e szakasz egyszerűen megengedi azon községeknek, a melyek egyesülni fognak több községből, hogy azok újból választhassák meg jegyzőiket; elismerem azt is, hogy a többi községekben a már elfogadott 71-ik §. értelmében, lehet a jegyző választásnak némi helye is. Azonban minden hosszabb indokolás nélkül tisztán azon elvből, mert én, ha többször nem lehet : legalább is az elöljáróságnak első izbeni megválasztásakor minden tagját az elöljáróságnak választás által kívánom betöltetni, e szakaszt elmellőzni és helyébe a kővetkező szerkezetet kérem tétetni: „Az elöljáróságoknak első ízben választása alkalmával a jegyzők is választandók. * Széll Kálmán jegyző (olvassa Madarász József módositványát.) Majoros István: Ami a hitfelekezetek közt a jó pap áldása a községi híveknek, épen ugy tekintem a politikai és közigazgatási téren, a községi jegyzőt, a jó, értelmes és munkás jegyzőt, kinek működése meglátszik a község
