Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-322
290 322. orszáflíW ülés márczius 30. 187!. állani: „kis községgé". Már a mi a másik módosításban javasolt kihagyásokat illeti, ezeket a képviselő ur előadásában motiválva nem láttam. Azt mondja, hogy nem eléggé levén világos az első tétel attól a szótól, „a rendezett tanácsú város nagy községgé" a miért is azt kihagyandónak véli. A javaslat logikája az, hogy ha puszták akarnak kis községgé, a kis községek nagyokká, és a nagy községek rendezett tanácsú városokká átalakulni, és épugy visszafelé, ha a rendezett tanácsú város akarna nagy községgé, a nagy község kis községgé alakulni, micsoda eljárás követendő ? A t. képviselő ur az alternatívának második részét el akarja hagyni, és igy meg akarja fosztani a rendezett tanácsú városokat azon eshetőségtől, hogy ha példának okáért valamelyik a kiadásokat sokalván, nagy községgé akarna átalakulni, erre neki a lehetőség megadassák. A módositvány második tétele meg olyan, mely már a tárgyalás korábbi pontja alatt eldöntetett : mert a módositvány a kormány központi fölügyeletét akarja elvenni ezen procedúrától, és azt tisztán a törvényhatóságra ruházni ugy, hogy a törvényhatóságtól további fölebbvitel meg ne adassék. Én ezen második módosítást, a háznak korábbi határozata által eldöntve látván, és azt hiszem, a ház most sem határozhat máskép, azaz arról ellenkezőleg. A mi a második §. kihagyását illeti, annak nézetem szerint nem levén értelme: kérem ezen 2-ik §-t ugy amint a szöveg tartalmazza, megszavazni. {Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadja-e a t. ház mindkét §§-t a központi bizottság szövegezése szerint? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, kik elfogadják, felállani. (Megtörténik) A többség elfogadta. Nehrebeczky Sándor: Miután az általam beterjesztett módositvány nem áll ellentétben a §. szövegével, kérem azt szintén szavazás alá bocsátani. Elnök : Méltóztatnak elfogadni a Nehrebeczky képviselő ur által beterjesztett módosítást ? (Elfogadjuk!) Tehát a szövegben e szó után: „birtokosak" tétetik: „illetőleg községi lakosok". Ivacskovics György jegyző (olvassa a 137-ik szakaszt, mely változtatás nélkül dfogadtatik. Olvassa a 138-ik szakaszt.) Királyi Pál előadó: E §-ban a következő sajtóhibák lennének kiigazitandók: A negyedik sorban „e" szócska kimarad, az ötödik sorban : „részesittetné" helyett teendő „részesülni", az utolsóelőtti sorban „mozdítandó" helyett teendő: „indítandó." (Elfogadjuk!) Wabriitann Mór : Bátorkodom egy további sajtóhibára figyelmeztetni: a harmadik sorban e kitétel; „törzsvagyonnal bir és adósságai vannak" fordul elő; itt „és" helyett „vagy c teendő, mert nem lehet, hogy valamely község vagyonnal „és" adóssággal birjon. (Helyeslés.) Berecz Ferencz: T. ház! Már a21-ik §-nál, melyben arról van szó, hogy valamely puszta önálló községhez kapcsoltassák, elfogadta a t. ház azt, hogy itt fejeztessék ki világosan, hogy: „közigazgatásilag": s ehhez képest e §-nál is, az első sorban e szó után: „terület", kívánnám hozzátétetni e szót : „közigazgatásilag". (Fölkiáltások: Egyszer már elfogadtuk!) Széll Kálmán jegyző (olvassa a módositványt.) Módositvány. Beadja Berecz Ferencz. A 138-ik §. első sorában e szó után: „területe" tétessék: „közigazgatásilag". Elnök: Elfogadja a t. ház a módosítást ? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Széll Kálmán jegyző : A módositványok, illetőleg kiigazítások után, a szöveg igy fog hangzani: „138. §. Midőn valamely puszta területe közigazgatásilag vahimely szomszéd község területéhez csatoltatik, ha azon község már akkor törzsvagyonnal bir, vagy adósságai vannak, s kérdés támad aziránt: — fog-e és menynyiben részesülni a törzsvagyon jövedelmében, vagy tartozik-e s mennyiben az eddigi adóssághoz járulni? előbb a törvényhatóság közbejöttével barátságos egyezség lesz megkisérlendő, és ha ez nem sikerül, a kérdés a községekre illetékes bíróság előtt indítandó per utján fog eldöntetni. (Helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa a 139-ik §-t.) Elnöki Elfogadja a t. ház a 139-ik §-U (Elfogadjuk!) El van fogadva. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 140-ik §-t.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 140-ik §-t« (Elfogadjuk!) El van íogadva. Gecző János: T. ház! Ezen 140-ik §-hoz kívánok egy indítványt benyújtani. Ezen §. első bekezdésében a községek egyesitéseról van szó. T. ház! 1848. előtt több község egyesűit némely önkormányzatú várossal. Ezen egyesülés 1848. után is fönmaradt, sőt azóta egészen átment az életbe. Miután az egyes községeknek, mint az illető városoknak érdekükben áll, hogy ezen egyesülés többé kérdésbe ne vétessék, e tekintetben egy indítványt vagyok bátor előterjeszteni, melyben azt kérem, hogy ezen már megtörtént egyesülés továbbra is fönmaradjou. Széll Kálmán jegyző (olvassa az indítványt.) Indítvány a 140-ik §-hoz. Beadja Gtecző János. Tétessék uj kikezdésül a következő : „Azon községek vagy községrészek azonban, melyek
