Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

321. országos B!és márcz'us 29 1871. 267 akar. A beirás tehát itt czélszerübb, de azért is szükséges, mert különben a szavazást nem le­hetne azon idő alatt bevégezni, a mennyit a tör­vény a választás lefolyására szab. Azért ez biz­tosabb is és inkább felel meg az igazságnak a mit a javaslat rendel, mintha a titkos szavazás fogadtatnék el. Elnök : Irányi képviselő ur másik módo­sitványt is adott be, hogy, ha az első nem ta­lálna visszhangra, azt ajánlja. Ivacskovics György jegyző (újra fölolvassa Irányi Dániel második módositvány át.) Elnök: Három módositvány van beadva. Egyik Győrffy Gyula képviselő ur által bead va, a teljes nyilvánosság mellett. Kettő Irányi Dániel képv. ur által beadva, melyek a titkos választás mellett szólnak két alakban. Ha a bizottság szö­vege fogadtatik el, mindannyi elesik. A kérdés tehát az: elfogadja-e a ház a központi bizottság által szerkesztett 82-ik szakaszt: igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja a szerkezetet. Ivacskovics György jegyző (olvas­sa a 83-ik szakaszt.) Elnök: Nines észrevétel? (Nincs!) Tehát elfogadtatik. Ivacskovics György jegyző (olvas­sa a 84-ík szakaszt.) Nehrebeczky Sándor : T. ház ! Te­kintettel azon körülményre, hogy a magyar korona alatt álló országokban, nem csak megyék hanem kerületek, székek és vidékek vannak, a 84. §. 2-ik sorához bátor vagyok ajánlani, ott hol e szó ,,megyében," előfordul, a következő szavakat: „az illető törvényhatóság területén." A többi maradna. (Helyeslés.) Királyi Pál előadó: Nehrebeczky képv. ur módosításával igy hangzanék e sza­kasz : (olvassa.) „Ha kör- és község-jegyzői állo­más jő üresedésbe, a szolgabíró nyilvános pályá­zatot nyit s azt az illető törvényhatóságok te­rületén, — sőt a körülményekhez képest — or­szágszerte kihirdeti." Amennyiben székek, vidékek és kerületek is vannak, a módositvány csakugyan ezélszerü. (Elfogadjuk!) Elnök: A szöveg tehát ezen szó betéte­lével fogadtatik eb — Következik a 85. §. Ivacskovics György jegyző (olvas­sa a 85. §-t.) Királyi Pál előadó : Nines észrevétel Várady Gábor: T. ház ! Én az igen t. belügyminiszter úrhoz egy kérdést kívánok csak intézni. Ugyanis miként érti e §. második alineáját, s miként kívánja ezt értetni? mert a szakaszban az mondatik: ,,A körjegyzőt : a szö­vetkezett helységek képviselői, a szolgabíró el­nöklete alatt a körjegyzőség székhelyén választ' ják." Székhelynek azon helység tekintetik, a hol a körjegyző lakik. De föltéve, hogy nem lakik a kerületben, pl. ha pályázat utján töltetik be a hivatal: akkor még nemtudni, melyik községet választja laká­sául. E 2-ik alineára nézve tehát kérek felvilá­gosítást. Tóth Vilmos belügyminiszter : Magamnak is kell, hogy elismerjem, miszerint ezen szakasz nem gondoskodik világosan az em­iitett esetről. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Te­kintettel a 69-ik szakaszra, melyben világosan ki van mondva, miszerint „azt, hogy a körjegy­ző melyik községben lakjék, a képviselő testület meghallgatása mellett, esetről esetre az alispán határozza meg," ugy hiszem a felmerült kétely magától eloszlik (Helyeslés.) Zeyk Károly : T. ház! Az első alinea megmondja, hogy a körjegyzőség székhelyén vá­lasztassák. Azon esetre pedig, hol differentia van, megmondja a 69-ik §.. hogy az alispán határoz : ennélfogva kérem a 2-ik alineát kihagyatni. (Fel­kiáltások : Kihagyjuk!) Tóth Vilmos belügyminiszter: En is azt hiszem, hogy kimaradhat. Elnök: Kihagyja tehát a t. ház ezen 2-ik alineát ? (Ki!) Eszerint a 2-ik alinea kihagya­tik. Következik a 86. §. Ivacskovics György jegyző (oh vassá a 86. §-t.) Vécsey Tamás: T. ház! Vagyok bátor azon indítványt tenni, miszerint ezen utolsó előtti kikezdésben ezen szó után ,.alispán" tétessék zárjel közé a 85. §. Széll Kálmán jegyző (újra felolvas­sa Vécsey Tamás módositvány át.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 87. Irányi Dániel: Vannak olyanok, t. ház, kik vallási meggyőződéseikkel egészen ellen­kezőnek tartják az eskü-letételt. Ezeket — ha kü­lönben alkalmas emberek — a tisztviselőségből ki­zárni nem lehetvén, pótlólag a következő módo­sitvány t vagyok bátor ajánlani: „Ha a megvá­lasztott azt állítaná, hogy az eskü vallási meg­győződésével ellenkezik, következő fogadalmat kell tennie: „Én N. N. fogadom, hogy a hivata­lommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pon­tossággal fogom teljesíteni." Ezt a perrendtartás is megengedi. Széll Kálmán jegyző (újra felol­vassa Irányi Dániel módositoányát.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom