Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-321

266 321. országos ülés márczius 29. 1871. fognak állani és neki súgni. A visszaélés igy mindenesetre több lesz. Ha ellenbeu szavazati lapokkal szavaz : akkor van neki alkalma ellenőrizni : vajon helyes ezédulát adtak-e neki, vajon azok vannak-e azon följegyezve, a kikre ő akar szavazni? így a visszaélés sokkal kevesebb lesz. Irányi Dániel: T. ház! i 49. §. a képviselők választását átalában akár kis, akár nagy községek, akár mezővárosok legyenek azok, vazati lapok által rendeli megtétetni, annálfogva nem látom át, miért tétetik külömbség kis és nagy községek és mezővárosok között, midőn nem számos képviselő választásáról van szó, hanem tisztviselőkről. Ha lehet 10 — 20, és ennél több nevet fölíratni annak, a ki nem tud irni: annak lehet az egy nevet is föliratni; tehát nem látom okát, miért tétetik különbség a f tisztviselők és a képviselők választása közt. És miután én a titkos szavazásnak vagyok barátja, ha nem egészen elégít is ki az, hogy csak szavazatlapok által történjék meg a szavazás: mégis megközeliti azt, a mit óhajtok. Ennélfogva ellenkezőleg azzal, a mit Győrffy t. képviselőtársam indítványozott, azt kívánom tétetni, hogy a szavazás a szavazók neveinek följegyzésével szavazatlapok által történjék. Ez által nemcsak a mezővárosok, hanem akis és nagy községek lakosai is élhetnek a titkos szavazással. Ha pedig ezen indítványom elesnék : akkor szabadságára kívánnám hagyni az illető szavazóknak azt, hogy szavazatlapok által kivánnak-e szavazni, vagy pedig nyilvánosan. A kik irni tudnak, azok szavazatlapok által fognak szavazni: és ez ellen senkinek sem lehet kifogása; mert ha a mezővárosokban lehet szavazni lapokkal, miért ne lebetne ezt tenni a kis községekben is. — A czél csakis az, hogy az illető tudja, hogy mi van a papíron. Ha tehát első indítványom el nem fogadtatnék : akkor vagylagosan tenném ki, hogy akár szavazatlapok által, akár nyilvánosan lehessen szavazni. A módositvány következőleg hangzik: Az első és második kikezdések helyébe jönne ez: „A seavazás, a szavazók neveinek följegyzésével, szavazatlapok által történik." Ha ezen módositványom elesnék, akkor bátor leszek a másodikat beadni. Jámbor Pál jegyző (olvassa Irányi Dániel módositványát.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Megvallom, hogy a t. belügyminiszter ur azon okoskodását, melyet Győrffy barátom indítványára nézve előadott, igen különösnek tartom. A belügyminiszter ur azt mondja, hogy szükséges a szavazatlapokat meghagyni, és pedig azért, mert a községekben a szavazók közt sokan vannak olyanok, a kik irni és olvasni nem tudván, azon több nevet nem tudják maguknak megjegyezni, és hogy azért sokkal czélszerübb a szavazatlapokat megtartani. Már abból, hogy valaki irni és olvasni nem tud, azt következtetni, hogy több nevet sem tud megtartani elméjében, ugyhiszem, nem lehet; hanem igen is lehet azt következtetni, hogy azon értelmetlen ember, a ki olvasni és irni nem tud, a szavazatlapját sem fogja tudni elolvasni, ós igy ő bármely lapot fog átadni. A t. belügyminiszter ur azt monda, hogy majd elolvassák azok, a kik körülötte állanak, miután tudjuk, hogy mindig vannak ott ügyes emberek; és ez igaz ; de épen mivel tudjuk, hogy az ily választásoknál rendesen szoktak különféle ügyes fogások és fortélyok alkalmaztatni: azon körülötte álló emberek azon neveket fogják a papírról leolvasni, a kiket akarnak, és ez által a választók meg lehetnek esalatva. Ennélfogva pártolom Győrffy barátom indítványát. (Helyeslés bal felől.) Királyi Pál előadó: Irányi képviselő ur módositványa lényegesen eltér a javaslattól. A javaslat ugyanis rendezett tanácsú városoknál elfogadja a titkos szavazást. Elfogadja pedig azért, mert a rendezett tanácsú városokban föltételez annyi intelligentiát, hogy a választók azok neveit, kiket az elöljáróságba választani akarnak : meg bírják jegyezni és felirai. Ezen eset nem fordul elő a községek legnagyobb részében, midőn a képviselő-választásról van szó. Ott ezen javaslatnak már elfogadott pontja megengedi, sőt rendeli, hogy a kis és nagy községekben is szavazatlapok által történjék a választás a képviselő testületre. Teszi pedig ezt azon okból, mert ott nem egy-két ember választásáról van szó, hanem 10, 20, sőt 40 egyénnek is a választásáról. Egy oly közönséges választótól nem lehet kívánni azt, hogy annyi nevet emlékezetében megtartson és ugy adja elő. Ennélfogva megtörténhetik az, hogy oly nevet mond, melyet megválasztani nem is akar. Itt azonban máskép van a dolog. Sőt nem is lehet keresztül vinni, hogy írassanak fel a nevek, mert az igen hosszú időt venne igénybe, ugy hogy a törvény által kijelölt szavazási idő alatt nem lehetne választani. Itt az egyszerű beirás már könnyű és azonnal eszközölhető : mert itt a választó, ki a bizottság előtt megjelenik és hol neki bizalmi férfiai is vannak alkalmazva, tudomást szerezhet magának pártja bizalmi férfiától, hogy annak a nevét írassa fel, a kit akar, és nem másét. Mig a titkos szavazási czédula által ellenkezője érethetnék el, mert meg lehet, azon szavazási czédulára, melyet bead, egészen más nevek lehetnek irva, mint a kit választani