Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

252 320. országos ülés márczius 28. ISTI. tisztviselőkre nézve is bizonyos állandósítás volna kívánatos. Ez pedig csak akkor érhető el, ha a tisztviselőknek az állandóság kilátásba helyeztetik, ez pedig inkább remélhető akkor, ha a képviselőtestület által választatnak, mintha az öszszes választok által.Ennélfogva nem fogadhatom el a módositványt. Simonyi Lajos b.: T. képviselőház ! A t. belügyminiszter ur azt mondotta, hogy a rendezeti tanácsú városok azon előnyben részesülnek, hogy belügyeiket akként rendezhetik, mint a szabad királyi városok. Én ebben nem látok semmi előnyt, mert a királyi városok belügyeiket, melyek községi természetűek, ugy intézik el, mint a rendezett tanácsú városok. Midőn egyik fejezetről volt szó, melynek czime ez volt: „a községi képviseltetésről," Halász Boldizsár tisztelt barátom azon élczet mondotta, hogy ez a községeknek felerészbeni képviseltetése. E szakaszra nézve csakugyan egészen uj elnevezést kellene használni, mert ezen ?zakasznak csak azon elnevezése lehetne : „a községek jogainak megfosztása" (Derültség,) T. ház ! két módja van a megfosztásnak: meg lehet valakit fosztani erőszakkal; de ez viszont erőszakot használhat ellenében : meg lehet azonban valakit fosztani igy szépen, csendesen szépszerével, s az attól nem menekülhet. A t. képviselő urak, mint látom, egészen közömbösen veszik a dolgot, mintha egyszerű szakaszoknak megváltoztatásáról volna csak szó : pedig itt arról van szó, hogy több százezer lakóját e hazának foszszuk meg szabad választási jogától. Míg e törvény életbe nem fog lépni, addig ez nagy resensust nem fog tenni a hazában; hanem mikor életbe fogják léptetni akarni, akkor fognak megijedni és viszszariadni az életbeléptetéstől : midőn t. i. olyan községek mint pl. Hóid-Mező-Vásárhely s több ilyen 20 — 30 ezer lakossal biró község át fogja látni, hogy ők többé szabadon nem válaszhatnak. Azt hiszem, t. ház, hogy ez által egy épület alkottatik, melynek neve csakugyan uj Magyarország lesz, melyet önök építettek Adja isten, hogy ez is oly sokáig álljon fön, mint a régi, hanem én azt hiszem, hogy ezen alapon Magyarország fönállani nem fog. Királyi Pál előadó: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur e törvényjavaslatról, illetőleg a benyújtott módositványról ugy szól, mintha nekünk czélunk lenne a községeket jogaiktól fosztani meg. Jogoktól csak azokat foszthatnék meg, kik joggal birnak. Ha méltóztatik elolvasni, mit már elfogadtunk — e törvényjavaslatnak, ha jól tudom, 38. §-át— ott a választási jog oly szélesre terjesztetik ki, milyen még Magyarországban nem volt. Nem oly széles terjedelmű maga az 1848-ik: V törvényczikk sem. E §. választási jogot ad Magyarország minden lakosának, ki 20 éves, ki itt két év óta adót fizet menynyit? az kérdésbe sem jő Ha már most azt veszszük figyelembe, hogy a rendezett tanácsú városokban egész rendezett administratiót kell megállapítani, melybe szakembereket kell alkalmazni: oda kell jegyzőt, ügyészeket, orvost, számvevőt és pénztárnokot kijelölni. Ha már most Hóid-Mező-Vásárhely 15—20 vagy 30,000 választója egy csomóba összejön: ugyan méltóztassék elképzelni, minő tanácskozó testület lesz az 1 Ezen csak a közvetett választás segíthet. Azért, midőn a központi bizottság a rendezett tanácsú városokra nézve a közvetett választást ajánlja, épen azon administratiói gyorsaságra, jóságra és czélszerüségre utal, mit a törvényjavaslat elérni szándékolt. Mert az, a ki választ, jogának gyakorlatában van, s ki e jogot gyakorolja: azt jogfosztottnak mondani nem lehet. Még arra akarom kérni a t. házat, hogy e §. első pontjában ama 3. szakaszra való hivatkozást 10 — 10 számmal hátrább tenni és 28-29 — 30 helyett 38—39 — 40 számokat tenni méltóztassanak. Egyébiránt kérem a szerkezet elfogadását. Tisza László : T. ház! (Fölkiáltásök ; Nem szólhat már!) Elnök : Bocsánatot kérek, nem volt kimondva, hogy az előadó előtt van-e valaki, ki szólni kivan, s igy Tisza képviselő ur élhet szólási jogával. Tisza László : Nem akarom a t. ház figyelmét hosszasan igénybe venni, méltóztassék azonban megbocsátani, ha ón is a magam szempontjából, mint képviselő, kötelességemnek tartom, ily eljárás ellen tiltakozni, és azon nyilatkozathoz csatlakozni, hogy itt valósággal gyakorlatban levő, élvezett jogok elvételéről van szó. nem kevesebbről, mint arról, hogy a rendezett tanácsú városokat az általuk eddig élvezett jogoktól megfoszszuk, és nem kevesebbről, — mit én különben a t. kormánynyal szemben gyanúként kimondani nem akarok — mint, letörpiteni ezen rendezett tanácsú városokat nagy, vagy meglehet kis községekké. Egyenesen kinyilatkoztatom, hogy én, az ő helyzetökben, sokkal inkább elszánnám magamat ezen lépésre, mint elvétetni magamtól a direct választás jogát, és ez legyen egyszersmind felelet a t. központi bizottság előadójának, ki nem lát jogelvételt abban, ha valakinek, ki eddig direct választást gyakorolt, ezentúl csak indirect választás hagyatik meg. Nem akarom a direct és indirect választás