Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos ülés márczíus 28. 1871. 253 elméletét fejtegetni; azzal a müveit, alkotmányos világ már tisztában van, és a t. előadó úrral szemben, ki bizonyosan jogelvesztésnek fogja nevezni azt, ha valaki a dírect választás helyett csak indirect választást gyakorolhat. Pártolom a benyújtott módositást, és kijelentem, hogy a magam részéről tökéletes jogelnyomásnak tartom a rendezett tanácsú városoktól a direet választást elvonni. (Helyeslés bal felől.) Patay István : T. ház! Én csak azért szólaltam föl, mert most épen a jogfosztás eszméjéről levén szó, én szintén a jogfosztás egyik nemének tartom azt, hogy a jobboldal akkor, midőn előttem szóló t. barátom fölszólalt : el akarta tőle vonni a szót ; azonban az elnök ur jobban értvén a házszabályokat, megengedte neki, hogy szólhasson. En ily eljárást, amint mondom, szintén jogfosztásnak tartok, és az ellen akartam fölszólalni. Ami az előadó ur félelmét illeti, hogy talán Hód-Mező-Vásárhelyen 30 ezerén is fognak összejönni: én attól nem tartok; mert hiszen emlékezzünk vissza a történelemben, a Rákoson összejöttek 150,000-en fölül, és még sem volt nagy baj. Hanem én attól félek, hogy majd azok, kiket most a választási jogtól megfosztunk : a választásnál másként fognak résztvenni. Adja Isten, hogy ne történjék igy. Egyébiránt pártolom a módositványt. {Derültség-) Elnök: Szólásra följegyezve senki nem levén, szavazás alá fog kerülni a kérdés. 20 tag a névszerinti szavazást holnapra kivánja halasztatni. Következik a 71. §. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 71-tk szokasd.) Győrffy Gyula: T. ház! Ezen szakasz első részében ki van mondva, hogy az elöljáróság kis községekben és nagy községekben 3 évre, rendezett tanácsú városokban 6 évre választatik. Ezen intézkedés igy átalánosságban mondatik ki. A 65-dik szakasz pedig a községi elöljáróság személyzetéhez a jegyzőt is sorolja. Ebből tehát az következnék, hogy a jegyző is 3, illetőleg 6 évenkint választás alá esnék. E szakasz későbbi kikezdésében azonban ki van mondva, hogy a községi és körjegyző életfogytiglan megtartja hivatalát, és attól, közigazgatási utón, csakis a törvényben elősorolt esetekben mozdittathatik el. A 143. szakaszban ki van mondva, hogy a jelen törvény életbeléptetésekor alkalmazásban levő jegyzők megtartják hivatalaikat; tehát a jegyzők 3, illetőleg 6 évenkint nem fognak tisztújítás alá esni. Nehogy tehát ezen §., ezen törvényjavaslat több részével ellentétben állani látszassák, indítványozom, hogy az első sorban ezen szó után: „elöljáróság," tétessék: „a jegyző kivételével." Igy azután ezen szakasz igy fogna hangzani: „Az elöljáróság a jegyző kivételével." stb. (Helyeslés. Elfogadjuk !) Patrubány Gergely: T. ház! Nekem ezen §. 4-ik bekezdésére van egy rövid módositványom. T. ház! Vannak oly községek, melyekben orvos és mérnök is van, vannak pedig azok rendszerint a nagyobb rendezett tanácsú városokban. En kívánom, hogy ezekre nézve is, valamint az itt elősorolt kötelességek, ugy azon egyetlen jog is kiterjesztessék, mely ezen §-ban kimoudatÍK: hogy t. i. a községi- és körjegyző élethossziglan megtartja hivatalát. Ennélfogva azt kívánom, hogy a 4-ik bekezdésben ezen szó után „körjegyző", tétessenek a következő szavak : „és ha van orvos és mérnök." Ajánlom e módosításomat elfogadásra. Széll Kálmán jegyző" (olvassa Győrffy Gyula módosüványát.) Az első sorban „Az elöljáróság" után tétessék: „A jegyző kivételével." (Olvassa Patrubán Gergely módosüványát.) A 4-ik bekezdés első sorában „körjegyző" után tétessék: „és ha van, orvos és mérnök." Elnök: Elfogadja-e vagy nem a ház a központi bizottság szövegezését ugy, a mint van? (FöUciáltások : Elfogadjuk a Győrffy Gyula módotásával.') Tehát ezeu szavak: „a jegyző kivételével" be fognak tétetni. Most méltóztassanak Patrubány módositá sara szavazni. Elfogadja-e vagy nem a ház Patrubány módosítását! (Fölkiáltások: Nem fogadjuk el!) Azok, kik el akarják fogadni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 72-ik %-t.) Győrffy Gyula: T. ház! Nekem a 72-ik §-ra kétrendbeli észrevételem van. Ugyanazon okok, melyeknél fogva intézkedés történik arra nézve, hogy kis községekben a birói hivatal, fontos okok nélkül, vissza ne utasíttathassák, nézetem szerint a nagy községekre is állanak. Az indokolásból egyátalában nem látom át, hogy miért óhajtandó ez a kis községekben, és miért nem a nagy községekben is? En óhajtom, hogy a kis- és nagy községekre nézve egyaránt kimondassák az, miszerint fontos okok nélkül a birói hivatal sem a kis, sem a nagy községekbén vissza nem utasítható, és a ki ezt nem