Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos illés márczius 23. 1871. 251 más mellék jövedelmekből tartják tanácsukat. Ott kérem alásan, a nagy községeknél, hol 100,000 frtnyi jövedelem van, megengedni az összes vá­lasztók általi községi elöljáróságnak választását, míg a rendezett tanácsú városoknál pedig meg­szorítani valóban különös lenne. T. ház! Én azt hiszem, egyátalában nem helyeselhető, hogy a közteherviselő polgár, aki pénzbeli és véroeli adókat fizet és az állam jo­gosan is követeli tőle, hogy fizessen, sőt azt tőle végrehajtás utján is, és pedig mint már többször mondottam, nem a legtörveuyesebb utón hajtja be, kinek e visszaéléseket kell tűrnie; mindezek daczára az államnak azon jótétemé­nyé Den se részesülhessen, hogy legalább az elöl­járókat, kik vagyona, birtoka felett intézkednek: szabadon birja választani ? Én egyátalában nem pártolhatom ezen törvényjavaslatot, különösen azon szempontból : mert megszorítja a szabad választást a rendezett tanácsú városokban ; mit pedig én akként kívánok kiterjeszteni, hogy minden adófizető lakos szabadon választhassa elöljáróját. Aki terheket visel, jogokat is élvez­zen. A jövőre nézve pedig ajánlanám a t. mi­niszter urnák, hogy a törvényjavaslatok készí­tésénél ne hagyja ki számításból ezen szempont­ból emelt érveimet, mert ezen törvényjavaslat ingerli a népet, és mert ez meg is boszulja ma­gát. Pártolom a módositványt. Csiky Sándor: Én hasonlóan mint előttem szólott képviselőtársam, abban a nézet­ben vagyok, hogy a törvényjavaslatnak ezen tárgyalás alatt levő pontját elfogadni nem lehet. Nem lehet azért, mert fölíogásom szerint egyik legfőbb ok hogy ily módon per incitum rendes tárgyalás nélkül, rendes törvényjavaslat nélkül, a fönálló hazai törvény döntetnék romba. Hiszen eddig az 184-8-iki XXIII. és XXIV. törvényczikkek a rendezett tanácsú városokat a választásokra vonatkozólag egyenjoguakká tet­ték a királyi városokkal. Tehát azon válasz­tási jogot, melynélfogva minden választó pol­gár a maga elöljáróinak megválasztásában sza­vazási joggal bir . ezen községi törvény per in­citum elveszi. És igy a polgárok nem lesznek többé választók. A terhek ugyan meglesznek, sőt még szaporodni is fognak minél nagyobb mértékben, —mert a fizetéseket ki kell adni, —de azt ezen törvényjavaslat nem mondja, hogy az addigi választó polgárok a terhek alól feloldat­nak : hanem kimondja, hogy a választásba semmi beleszólásuk nincs. A képviselők száma annyira le van szál­lítva, hogy egy 20 — 30,000 polgárból álló vá­rost valóban nem képviselhet különösen a virilis szavazatok megállapítása után. Ezen virilis sza­vazatok által egynehány egyén, kik kasztot, képeznek, gyakorolja a jogokat a jogegyenlőség megsemmisítésével. Ha ez elfogadtatik, akkor a jogegyenlőség nem egyéb, mint keserű gnny. Micsoda jogegyenlőség az, ha valaki, aki sok adót fizet: jogokat gyakorol; de a választók­nak csak jámbor óhajtásaik lehetnek. Ha ezen törvényt meg akarják hozni: akkor jobb, ha ki­mondják, hogy a miniszter legyen ellátva min­den joggal, a nép pedig viselje a terheket. {Tetszés a szélső bal oldalon.) En ezen törvényjavas­latot nem fogadom el: mert átlátom, hogy ha ily törvény elfogadtatik, az halva szülött lesz, ós azt életbeléptetni nem lehet. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház ! Annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy ón e törvényjavaslatban semmiféle visszalépést nem látok, mert midőn a kormány ezen sza­kaszt előterjesztette, azon szempontból indult ki, hogy egyenlő jog egyenlő kötelezettséget, és viszont egyenlő kötelesség egyenlő jogot in­volvál. A rendezett tanácsú városok, méltóztatnak tudni, két irányban nyertek jogokat. A közigaz­gatás terén egyenlő jogokkal vannak fölruházva a megye járásával, belügyeikre nézve pedig egyenlő jogokkal vannak fölruházva a királyi városokkal. Mind a megyei, mind a királyi vá­rosok képviselő testülete olyformán alakul meg, mint ez a törvényjavaslat által inditványozta­tik. Épen azért gondoskodott a törvényjavaslat arról, hogy rendezett tanácsú városokban a kép­viselőtestületek megfelelő számban állíttassanak össze: mondván, hogy akármily kis városban 48-nál kevesebb, és nagyobb városokban 200­nál több tagja a képviselőtestületnek nem le­het. Nagy városokban tehát 200 tagból fog ál­lani a képviselőtestület, ez valóságos kifolyásá­nak látszik lenni a választó közönségnek. Azon módosítást, mely arra vonatkozik, hogy kis községekben a jegyzőket az összes vá­lás ztókválaszszák: — méltóztassanak megengedni —el nem fogadhatom ; mert a törvényjavaslat e tekintetben sokkal helyesebben intézkedik, a mi­dőn a községi jegyző választását a képviselőtes­tületre bizza. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatnak e szakaszát ugy elfogadni, amint beadatott. (Helyeslés jobb felől.) Brennerberg Mór: T. ház! En a beadott módositványt azért nem fogadhatom el, mert nagy különbséget látok a községi ós vá­rosi tisztviselők között. Az utóbbiakra nézve már mindenesetre sokkal nagyobb mértékben kí­vántatik meg a képzettség, mint a községi elöl­járókra nézve ; sokkal fontosabb teendők is van­nak rajok bízva s igy tagadhatatlan, hogy ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom