Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-320
320. országos Siás márczius 28. 1871. 243 ben a tanács és egyes tisztviselők munka, jog és hatáskörét, s a segédkezelő és szolgaszemélyzet szervezetét a képviselő szabályrendelettel állapítja meg. Mig ez megtörténik, a fönálló gyakorlat marad érvényben." Ennek következtében az elöljáróságnak nagy községekben sokkal tágasb hatásköre van, ellenkezőleg a kisebb községekben a hatáskör is csekélyebb. így áll a dolog a szolgaszemélyzetre nézve is. A nagy községnek szolgaszemélyzete nagyobb, mig a kisebb községekben alig áll egy személyből. Ennélfogva ezeket egy szabályrendelet által egy minta alá vonni nem lenne czélszerü. A központi bizottság javaslatában az ajánltatik, hogy a törvényhatóság hozzon szabályrendeletet, melynek következtében állapíttassanak meg azoknak teendői, és a személyzet mennyisége is szabályrendelet által állapittassék meg. Nézetem szerint, ha ezen javaslatot elfogadnók, akkor olyformán járnánk el, mint történt a hadsereg ruházatánál, midőn a katonák öltözetei mind egy mérték szerint csináltattak, a minek eredménye az volt, hogy soknak bő, és még többnek szűk, és igen kevésnek volt a ruha alkalma s. Azért a törvényhatóság által hozott ezen szabályrendeletnek oly átalánosnak kell lenni, hogy az nem foglalhat magában sem szabályt, sem különös rendeletet. Annak következtében sokkal czélszerübbnek, ós a községi önkormányzatra nézve sokkal inkább föntartandónak tartanám azon szakaszt, melyet a kormány törvényjavaslatában ajánlt, és melyben a községre bizatik az, hogy mellőzve minden bureaucratikus eljárást, szabályrendelet által állapítsa meg ezen ügyeket. Ajánlom tehát a t. háznak a kormány által benyújtott eredeti szerkezet elfogadását. Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet a központi bizottság javaslata szerint ? (Igen ! Nem /) Kik elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak azok fölállani, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) Ugy veszem ki, hogy ez a kisebbség. (FölMáUások bal felől: Meg kell számlálni!) Ha méltóztatnak parancsolni, megszámláltatom a szavazatokat. {Helyeslés. A jegyzők megszámlálják a szavazatokai.) Elnök : A szöveg mellett az egyik jegyző ur 99-et, a másik 100-at olvasott, a módositvány mellett pedig az egyik 85-öt, a másik 86-ot, igy tehát a többség a központi bizottság szövegét fogadja el. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 67-ík §-t.) Berecz Ferencz: T. ház! Egy módo- . sitványt lesz szerencsém előterjeszteni. Nem tudom, mi most a gyakorlat; de mondhatom, hogy a régi időben, igen-igen kevés községbeli bírónak, vagy gyámnak volt fizetése, pénztárnokról nem is volt szó, mert rendesen a birák kezelték a község pénztárát, miért később a bíráknak fizetés is adatott; most pedig nálunk a biró és gyám nem kapnak fizetést, s csak igen kevés község van, hol ezek fizetést húznak. Ezen intézkedés igen jótékony, mert találkoznak mindig olyanok, a kik ingyen vállalkoznak ezen tisztségre, a közbizalom folytán. En óhajtanám ezen gyakorlatot föntartani, és azért nézetem szerint nem volna szükséges kimondani, hogy az elöljárók nem kapnak fizetést, hanem ki kellene mondani, hogy azt: vajon az elöljárók kapnak-e fizetést? a község határozza meg-. Módositványom igy hangzik ' (olvassa a módositványt.) „A második és harmadik bekezdés helyett tétessék: „Nagy és kis községekben a jegyző, illetőleg jegyzők, a körjegyző, és a községi orvos.* Az utolsó bekezdés első és második sorában ezen szavak helyett „tanácsbeliek" (Taites esküdtek) tótessék: „elöljáróknak/ 4 ' Az egész szöveg következő lenne: „Rendes fizetést huz: Nagy és kis községekben: a jegyző, illetőleg körjegyző. Rendezett tanácsú városokban: az elöljáróság, a kezelő, és segéd személyzet valamennyi rendes tagja. A fizetést, valamint az esetleges napidijak mennjdségét, a község szabályrendelettel állapítja meg. Kis- és nagy községekben, az elöljáróknak átalában adassék-e fizetés? és mennyi? — tekintettel az eddigi szokásra, a község vagyoni viszonyaira, és az elöljárók elfoglaltatására, a fönebbi §-ban érintett szabályrendeletben a községek állapitják meg. Királyi Pál előadó : T. ház ! A külömbség a benyújtott módositvány és a javaslat közt az, hogy a javaslat első ós második bekezdése, a bírót rendes fizetéssel javasolja elláttatni ; a módositvány pedig a birót kihagyatni kívánja, és ugy mint a többit az utolsó kikezdésre kívánja föntartani: vagyis, ő reá nézve is szabályrendelettel akarja meghatározni, vajon huzzon-e fizetést vagy nem. A központi bizottságot, midőn a bírónak fizetést rendelt: azon nézet vezette, hogy a biró, miután több község áll egy körjegyzőség alatt, és ez által a biró oly teendőkkel is fel fog ruháztatni, melyek átalában nagyobb elfoglaltságot fognak tőle igényelni mint eddig : ezen munkájáért bizonyos évdijjal jutalmaztatik, mely hogy mekkora legyen, a községre kívánja
