Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

2U 320. országos ülés márczius 28 1871. bizni. Itt csak arról van szó, hogy adassék-e a bírónak fizetés, vagy pedig felvétessék-e a biró azon tisztviselők kategóriájába, kikről a község szabályrendelettel határozza meg, vajon húznak e fizetést vagy nem. A központi bizottság biztosítani akarván a biró állását, kimondta, hogy a biró évi dijt kap. Tisza Kálmán: Nagyon szeretném e tárgyban a tisztelt miniszter ur nézetét hallani, mert én ezen kérdést nagyon fontosnak tartom. Nem akarom, hogy kimondjuk, ós a modositvány sem ajánlja, hogy kimondassék, miszerint a községi bírónak fizetése nem lehet. De én részemről nem akarnám, valamint a modositvány sem akarja kimondatni, hogy a kis és nagy községekben is rendes fizetéssel kell a birót ellátni. Hiszen annyiszor méltóztatnak, és sok tekintetben igazságosan hangsúlyozni, hogy utoljára az önkormányzat csak ngy képzelhető, ha vannak emberek, kik rendszeresített fizetés nélkül is készek a közügynek szolgálni. Már most Magyarországon eddig legtöbb helyen, kis és nagy községekben, rendszeresített bírói fizetés nem volt?; mert a hol volt is valami fizetés, az oly csekély volt, hogy inkább a tisztelet dij nevét érdemelte meg. Legtöbb helyen abban állt e fizetés, hogy addig, mig biró volt az illető, a községi terhek viseléséhez nem járult; de rendszeresített fizetés, mely ezen nevet megérdemelné, nem volt. A módositványnak tehát czélja semmi egyébb, mint az : hogy a biró, valamint a pénztárnok és a gyám tétessenek azok közé, a kik a 67-ik §. utolsó bekezdésében vannak, azaz, hogy azon kérues, vajon adassék-e nekik fizetés, és mennyi adassék, tekintettel az eddigi szokásra, a községi vagyon viszonyaira, és a biró elfoglaltságára, a föntebbi §-ban érintett szabályrendeletben maguk a községek állapítják meg. Azt tartom, hogy ez az önkormányzat szempontjának megfelel. De másrészről a községek anyagi érdekének is megfelel. Hiszen megvan a lehetőség, hogy egy vagyonos községben, vagy ha nem akad oly ember, ki ingyen teljesítené a teendőket, fizetés állapitassék meg. Ajánlom tehát a módositványt. De van magára a módositványra is egy megjegyzésem, a mennyiben tisztelt barátom azt valószínűleg még előbb irta, mintsem a legutóbbi §-sok megállapittattak, s azért némi változásokat igényel, szeaiben ezen szakaszban történt változásokkal. Az első szakaszban e szerint, a 67-ik §. elején így kellene lenni: rendes fizetést huz kis községben a körjegyző, nagy községben a községi, illetőleg jegyző, s ott hol van, a községi rendes orvos, a többi azután kimaradna. Az utolsó alineában nem lehet azután azt mondani, hogy azt, vajon az elöljárók kapnak-e fizetést, vagy nem, ezt a község fogja elhatározni, mert az elöljáróságnak az orvos és jegyző is tagjai. Hanem meg kell nevezni, hogy arról, vajon a bírónak, helyettesének, a pénztárnoknak, a közgyámnak, a tanácsbelieknek adassék-e ós mennyi fizetés: a község fog határozni. így kérném e módositványt elfogadni. (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügyminiszter : T. ház ! Annyival szivesebben elfogadom Tisza Kálmán módositványát az előadottak alapján, mert a törvény nem határozza meg azt, hogy mennyi legyen a közsógbirónak rendes fizetése, és hogy ha meg is mondjuk, hogy fizetést is fog húzni, meglehet, hogy a község kijátsza a törvényt az által, hogy a községbirónak ad 50 krt., mondhatván, hogy a tőrvény ezt nem határozza meg. Elfogadom a módositványt, mert ha valahol találkoznak a községekben olyanok, kik ex nobili offieio elfogadják a bírói teendők vitelét, azt csak üdvözölni lehet. Mondom, részemről nincs kifogásom : ennélfogva elfogadom a módositványt. Ijatliiovles "Víneze: Nincs semmi észrevételem, s annyival inkább fogadom el a módositványt, mert például: van több helység, melyben a gyám rendes fizetést nem huz, hanem a perczentuatio van számára megállapítva: például az árva-tőkéből a hatodik százalék fele a tartalék tőkéhez csatoltatik, másik felét pedig a gyám ós a számadáskezelő kapja. Miután azonban, a módosítás kiigazittatott, én elfogadom azt, Elnök: A szakasz tehát Tisza Kálmán módositványa szerint fog kiigazittatni. Elfogadja tehát a t. ház, a központi bizottság véleménye szerint a szöveget? (Felkiáltások : Nem.) Tehát a módosítást fogadja el? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 68-dik szakaszt.) Horváth Sándor: T. ház! A 68-dik szakaszhoz több módositványom van; mielőtt indokolnám, fel fogom olvasni. (Olvassa módositványait.) „M ódositványok. A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 68. §-hoz: Az első alinea kihagyatván, tétessék helyébe : „A polgármester évi fizetését maga a község állapítja meg, a törvényhatóság jóváhagyása mellett." A harmadik alinea után a következő szöveg tétessék: „A jelen törvény kihirdetése előtt megállapított fizetéseket alábbszállitani nem lehet. Kivételnek e tekintetben csak akkor lehet helye, ha az illető község tulterheltetését kimutatja, s ha a leszállítást a törvénynatóság helybenhagyja.