Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

£36 320. országos Blés márczius 28. 1871. sok helyütt oly körülmények jöhetnek elő, hogy az elnökség oly kezekbe fog kerülni, és épen az fog történni, amit itt el akarunk kerülni, épen azon szerencsétlenségbe eshetünk, a mit a módositvány el akar odázni. A mi a két tagnak kinevezését illeti, az 55-ik §. a sérelmes félnek orvoslási utat nyújt, ha visszaélés történnék. Én mellőztetni kérem a módositványt. Elnök: Elfogadja a ház az 54-k §-t a központi bizottság szerkezete szerint 1 (El! Nem !) Akik elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörnik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 55., 56., 57., 58. szakaszokat, melyek a központi bizottság szerkezete szerint változatlanul elfogadtatnak. Olvassa tovább az 59. szakaszt.) Péchy Tamás : T. képviselőház! E szakasz első és második bekezdése meghatározza, hogy a községben minő gyűlések tartathatnak, t. i. rendes vagyis nagy gyűlések és rendkívüli vagy kis gyűlések. En e szakasz mindkét első bekezdését elfogadom. A 3-dik bekezdés azonban az elnökre oly jogokat ruház, melyeket az autonómia világos megsértésének tartok. A 3-dik bekezdés szerint t. i. esakis azon tárgyakat lehet fölvenni mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlésen, melyeket az elnök előre kitűzött. A rendkívüli közgyűlések előforduló rendkívüli eset alkalmából szoktak összehivatni; ezekre nézve tehát elfogadható, hogy más tárgyak, mint a kitüzöttek föl ne vétethessenek: de a rendes gyűléseken — ha azt akarjuk, hogy az egyes tagok tehetségeikkel a közügy menetét előmozdíthassák : — múlhatatlanul szükséges az elnöknek azon, a javaslat szerint kizárólagos jogát, hogy a tanácskozás tárgyait kitűzhesse, kissé korlátozni s az egyes tagoknak megadni azt a módot, hogy a mit czélszerünek s a közügyekre szükségesnek tartanak : a gyűlésen szóba hozniok lehessen. Nyerni fognak ez intézkedés által érdekeltségben is a gyűlések, a mi pedig szintén szükséges. Ezen § szerint semmiféle más tárgy senki által szóba nem hozathatnék, sem indítvány nem tétethetnék s a községnek nem volna sem módja sem alkalma a legczélszerübb intézkedést keresztül vinni, ha az elnöknek nem tetszenék. En tehát egy módositványt vagyok bátor a t. háznak ajánlani, mely szerint ezen §. 3-ik bekezdése kihagyatván, helyébe következő szerkezet tétetnék: „Az elnök mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlés határnapjáról s az azokon fölveendő tárgyakról a képviselő testület tagjait legalább 24 órával a gyűlés előtt mindig értesíteni tartozik. A rendes gyűléseken azonban az elnök által kitüzötteken kivül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá s a gyűlés egyes tagjai által önálló indítványok is tétethetnek. Ivacskovics György jegyző (olvassa a módositványt.) Királyi Pál előadó: T. ház! Nekem ezen módositvány ellen átalánosságban nincs észrevételem; hanem gyakorlati szempontok vezérelték a központi bizottságot arra, hogy ezen 3-ik pontot ide beigtassa; mert méltóztassanak a 22. §-t figyelembe venni, melyben a községi elöljáróságnak azon jog van kezébe adva, hogy a község vagyona, pénze, kölcsönszerződések s egyebek fölött rendelkezzék. Ha megengedjük, hogy a közgyűlésen rögtönözve is előterjesztethessenek indítványok és így kényszeritjük a közgyűlést azok fölött azonnal határozatot mondani: könnyen oly helyzetbe hozhatuók a községeket, hogy saját romlásukra kellene határozatot hozniok. Ennek megelőzése tette szükségessé ezen pont beigtatását, hogy a tárgyalás alá veendő indítványok előre bejelentendők, hogy így legalább 24 órai időköz legyen arra, hogy a képviselők gondolkozzanak fölötte. E tekintetben tehát czélszerübbnek tartom a 3-ik bekezdést, mint a képviselő ur módositványát. (Helyeslés.) Körmendy Sándor: T. ház! En ugyanezen §dioz bátorkodom egy módositványt beterjeszteni, de a §-nak egészen más pontjára vonatkozólag, mint Péchy Tamás képviselő ur. Méltóztatnak tudni, hogy községeinkben a közgj^ülések jelenleg akként tartatnak, hogy a község összes lakosai részt vesznek a közgyűlésben. Mert azon intézkedés tétetett, hogy a képviselő testület tagjainak száma nagyon kevésre redukáltatott. Sokszor fognak a községekben oly fontos tárgyak szőnyegre kerülni, mezekre nézve az illető csekély szarna képviselő testület a község összes lakosaival szemben alig íog magában elég erkölcsi erőt érezni. Ennélfogva én nagyon lényeges dolognak tartom azt, hogy rendkívüli nagyfontosságú esetekben oly közgyűlések is tartathassanak, a melyekben az összes érdekelt lakosság véleménye figyelembe vétethessék, illetőleg olyan közgyűlései, melyek a közgyűlésekkel szemben mintegy nagy gyűléseket képviselnének. E tekintetben bátor vagyok beterjeszteni módositványomat, a mely következőleg hangzik : ,Módositvány. Az 59. §. 2 dik bekezdése 3-ik sorában olvasható „rendkívüli közgyűlés" után teendő: „s fontos esetekben oly nagy gyűlés is, melyben a község minden birtokos tagja részt vehet." A harmadik kikezdés 2. sorában, „a képviselő testület" szavak után : „s a nagy gyűlés" teendő.' Én azt hiszem t. ház, hogy azon érdekelt-