Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

323. országos űíé* márezius 28. I87J 237 ségi tekintetekből is, a melyek szükség, hogy a községek minden tagjában meglegyenek a közügyek iránt, de közművelődési tekintetekből is, olyan e módositvány, a melynek elfogadása szükséges. Tóth Vilmos belügyminiszter: T. ház! Igen sajnálom, hogy az egyik módositványt sem fogadhatom el. Körmendy Sándor képviselő ur módositványát nem fogadhatom el azért, mert hisz ez az egész képviseleti rendszert halomra dönthetné; a mi pedig Péchy Tamás képviselő urnák módositványát illeti, azt nem fogadhatom el azért, mert mint a t. előadó ur is megjegyezte, meglepetéseknek nem szeretném kitenni a község képviselő testületét; de nincs is veszély, mert nincs kimondva a törvényben, hogy a gyűlések csak egy napig tarthatnak; ha tehát tétetnék egy fontos indítvány, a melyre nézve határozat szükséges lenne : akkor az elnök annak tárgyalását a következő napra tűzheti ki, s miután az legalább 24 órával előre bejelentendő, annak tárgyalását más napra halaszthatja. Ez által annak tárgyalása nem napoltatik el, s másrészről a, meglepetés mégis kikerültetik. Kérem az eredeti szerkezetet elfogadtattni. (Jobb felől helyeslés.) Ivacskovics György jegyző (olvassa Körmendy Sándor módositványát.) Tisza Kálmán: (Halljuk!) T. ház! Részemről nem látok semmi aggályt abban, ha Péchy Tamás t. képviselőtársam módositvány a elfogadtatik. Nem látok pedig azért, mert akkor igenis fönmarad annak a módja, hogy szabályrendeletben kimondassék, hogy az ily önálló indítványok tárgyalása 24 órával később történjék ; de ha csak az áll a törvényben, hogy az elnök a felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait 24 órával előre értesíteni tartozik a nélkül, hogy reflectálna arra, hogy más tárgyak is szóba jöhetnek: ez határozottan kizárja más tárgyak felvételét: ily módon elvesztik a képviselő gyűlések értelműket; mert mi az értelmök ezen gyűléseknek ? az, hogy a községnek tagjai a község ügyeit szobahozhassák, megvitathassák, azok fölött határozhassanak. Ha most már ez mind tökéletesen ki van zárva, mi lehet értelme a gyűlésnek? En is kívánom részemről, a midőn Péchy Tamás képviselő ur módositványát elfogadom, hogy meglepetés ne történhessék, mint ezt a miniszter ur is méltóztatott mondani; de erre azon szabályban kell majd figyelemmé] lenni, melyben az ügyrend megállapításáról lesz szó. Tóth Vilmos belügyminiszter : Nekem nincs ellenvetésem, hogy indítványok tetethessenek a Péchy Tamás képviselő ur módositványa szerint, s csak azt kívánom, hogy az ily indítványok 24 órának kőzbejövetével tárgyaltassanak (Helyeslés bal felől.) Péchy Tamás: T. ház! Elfogadom a miniszter ur módositványát, hogy csak 24 óra közbevetésével legyenek az ilyen indítványok tárgyalhatók. Csak az ellen volna kifogásom, ha ily tárgyak egyátalán nem tárgyaltathatnának : mert ez ellenkeznék az autonómiával; miután minden polgár tartozik a közjót előmozdítani. Várady Gábor: Az, a mit a miniszter ur javaslatba hozott: nagyon megnehezíti a tanácskozást. Méltóztassanak fölvenni e gyakorlatot. A községi képviselő gyűlés, a uagy községekét kivéve, ritkán megy át másnapra. A tapasztalásból tudjuk, hogy a községi képviselő gyűlések egy, két, legfölebb három óra alatt befejezik tanácskozásukat. Ha már most minden kisszerű indítvány miatt, mely nem volt a napirendre tűzve, a következő napon oda kell fárasztani a tagúkat, akkor ez — főkép ha a gyűlés többsége beleegyezik az azzonnali tárgyalásba — valóban fölösleges, ha pedig a többség nem egyezik bele: akkor éneikül is úgysem tárgyaltathatik. Kérem tehát a t. képviselőházat, ne méltóztassék ezen kérdést a rideg elmélet szempontjából venni. Patrubány Gergely: T. ház! Ha jól fogtanfBföl, Péchy képviselő ur indítványának első része azonos ezen 3-ik alineával. A mi benne uj, aziránt van a következő §-ban gondoskodás, mert a 60-ik §-ban ez foglaltatik: „A tanácskozás ügyrendét a község szabályrendelettel állapítja meg." Ennyi szabadságot engedhet magának a községi képviselet is, azért fölöslegesnek tartom az indítványt. Nyáry Pál: Első tekintetre nekem is kielégítőnek látszott a t. miniszter ur concessioja. De miután maga az elöljáróság állapítja meg ügyrendét: sokkal helyesebb, és az előbb megálapitottakkal sokkal öszhangzóbb volna, ha az mondatnék, hogy uj indítványok tétele alkalmával azon kérdés felett : vajon azonnal vétessék-e tanácskozás alá vagy ne? mindig határozat hozatnék. Ez elég correctivum, holott ellenkezőleg, ha az ügyrend megállapítására nézve szabadságot adunk a községnek, de abban, hogy a tanácskozásnál mikép járjon el, megszorítjuk: ezt nem tartom helyesnek és egymással összehangzónak. Én tehát kívánnám, hogy uj indítvány tételének esetében határozat hozassék az iránt: vajon azonnal vétessék e tárgyalás alá az indítvány, vagy pedig ne. Elnök : Még egyszer föl fog olvastatni az indítvány. Széll Kálmán jegyző: (Újra fölolvassa Péchy Tamás indítványát.) Csanády Sándor: En azon oknál fogva