Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-320

320. országos Ölés márczius 28. 1871 235 akkor ezek fölszólalhatnak és elégtételt szerez­hetnek maguknak. (Helyeslés.) Mocsonyi Sándor: Én is osztozom azon aggodalomban, melyet Madarász t. képvi­selőtársam tolmácsolt, s azt hiszem, legegysze­rűbb lenne, ha magát a képviselő testületet biz­nók meg a választási idő meghatározásával. Nehrebeczky Sándor: A t. képviselő ur tévedni méltóztatik. Hiszen épen a képviselő­testület választásáról van szó. Miután épen a szolgabíró az, akinek meg kell jelenni egymás­után minden egyes községben, ő tudja legjobban meghatározni, hogyan oszthatja be legjobban az időt. En azt hiszem, hogy az ezelleni észrevéte­leknek nincs elég alapjok, azért a szerkezetet ajánlom. Elnök: Akik a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak fölállni. (Megtörténik.) Elragad­tatik. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 52-ik szakaszt.) Körmendy Sándor: Nekem a túlol­dalt, ugy hiszem, nem confundáló módosítványom van, mely igy hangzik: az 52-ik §. második ki­kezdése végére teendő: „s a pecsétnyomót őrizet alatt tartja", t. i. azon bizottság, mely biztosság kedvéért a szavazati czédulákat lepecsételi. Nincs gondoskodva arról a szövegben, kinek kezén le­gyen a pecsétnyomó, s igy visszaélés történhet­nék azzal. Azt hiszem, módositványom ellen ki­fogás nem lehet. Nyáry Pál: Én csak arra nézve kérek a miniszter úrtól fölvilágosítást: mit jelent itt e kifejezés: „bizalmi férfiak"? Akkor, midőn a kép­viselő-testület megalakittatik, nemigen lehet más jelen, mint a választók, és azok közt nem tudom, kik lesznek a bizalmi férfiaki Én — megvallom — e kifejezésnek értelmét nem tudom, és az előbbi pontokban sem találok rá alapot, hogy e két megbízott más lehessen, mint a választók közül kettő. Tóth Vilmos belügyminiszter: Azt hiszem, hogy ha pártok vannak, e pár­tok szemelik ki maguknak a bizalmi férfiakat épen ugy, mint a képviselő választásnál. Azért provideált e tekintetben a törvény, hogy minden párt szemelvén ki magának ilyen bizalmi férfia­kat, visszaélés ne történhessék. Elnök: Méltóztatnak elfogadni e szakaszt 1 (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 53-ik szakaszt.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 54. szakaszt.) Királyi Pál előadó: Ezen szakaszban előforduló ezen szó: „helységekben" leírási hibából maradt ben; helyette mindenütt ezen szavak teendők: „kis és nagy", ós akkor igy lesz a szöveg: „kis és nagy községek." Körmendy Sándor: T. ház! Enge­met azon tekintetek, melyek vezérelték a tör­vényhozást akkor, mikor megállapittatott pél­dául a képviselőválasztási törvényre vonatkozó­lag az. hogy a választó bizottság kormányi be­folyástól önálló, és hivatali befolyástól függet­len legyen : egy módositvány beterjesztésére ve­zérelnek ezen 54. §-hoz, amely következőképen hangzik: az 54-ik §. 2. és 3. bekezdése helyett e következő szerkezet teendő: „Elnökét, valamint tollvivójét és előadóját az igazoló bizottmány maga választja." (Fölkiáltások: Maradjon a szer­kezet !) Elnök : Elfogadja a t. ház az 54. §-t a központi bizottság szerkezete szerint? (Elfogad­juk í) Madarász József: T. ház! Bocsánatot kérek, nem a módositvány ellen óhajtok fölszó­lalni, hanem önmagának a kormánynak és a t. jobb oldalnak figyelmébe kívánom ajánlani azt, miszerint, ha megmarad a szerkezet, akkor a községekben a szolgabíró elnökölvén, ós ő kéfc tagot nevezvén ki, a képviselőtestület pedig csak­is két tagot: tagadhatlan, hogy igy a szolgabírói többség döntene a képviselőtestület ellen, ha súrlódás jönne létre közöttük. A rendezett ta­nácsú városokban szintén az alispán nevez ki két tagot és ő maga elnököl, igy nem lenne meg az egyensúly, a mely megkívántatik. Azt hiszem, hogy az igazoló bizottságnak sem egyik, sem másik félre nem szabad hajlani, ha­nem egyedül az igazság felé, és én azt hiszem, hogy leginkább megközelíti az igazságot a Kör­mendy t. képviselőtársam által előterjesztett mó­dositvány; de az eredeti szerkezet sem igazság, sem a méltányosság tekintetéből el nem fogad­ható. Azonban, ha a módositvány el nem fogad­tatnék : akkor is kellene gondoskodni arról, hogy sem az alispán, sem a szolgabíró a maga óhajai­nak kivitelére ne gyakoroljon nagyobb súlyt, mint a mennyi következik a törvény értelméből. Királyi Pál előadó: T. ház! Ha azon eset előfordulna, a mire most czélzás történik, arról gondoskodik az 55. §. Abban t. i. ki van mondva, hogy ha az igazoló bizottság, mely ré­szint a szolgabíró, részint az alispán elnöklete alatt végzi tisztjét, valami olyat találna hatá­rozni, ami akár a község, akár a felek, akár az egyesekre sérelmes lenne: az igazoló bizottság határozatának kézhez vételétől öt nap alatt a törvényhatósághoz tartozik főlebbezni. (Bal felől föMáltások: Ez nem elég!) Ha mi a szolgabirá­kat kis községben az elnökségtől eltiltjuk, igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom