Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-320
234 320. országos ülés márczius 28. 137!. Elnök: A 25-ös bizottsághoz fog utasíttatni. Halász Boldizsár: T. ház ! Azon napirendre vonatkozó indítványhoz, melyet Tisza Kálmán ur beadott, és melynek tárgyalását a szőnyegen fekvő törvényjavaslat befejezése után fölvétetni kérte, én szintén ide vonatkozó indítványt kívánok tenni. A vadászatra vonatkozó törvényjavaslat már harmadfél év óta várja a sort. Még a malomban is az szokott fölönteni a garatra, ki előbb fog sort. Ez már elég régen fogott. Miután indítványomban az indokok is benne vannak, időkímélés tekintetéből föl fogom azt olvasni. (Olvassa.) ..Indítvány. Annak figyelembe vételével: 1-ször. Hogy a vadászati törvényjavaslat az igazságügyi miniszter által, — minta hűbéri viszonyok megszüntetésére irányzott egyik tényező — még lb67. aug. 8-án terjesztetvén a ház elé, két és fél év óta várja a tárgyalást. 2-szor. Hogy az úrbéri földeknek, és a dézsmás szőlőknek tulajdonjoga, — többé a volt földes urat meg nem illetvén, — az 1802: XXIII. t. ez. folytán, az efféle földeknek, annak részére történt vadászati tilalom alá vétele jogosnak, s igazságosnak nem tartható. 3-szór. Hogy ezen anomál viszonyoknak rendezetlensége, az országban máris kellemetlen összeütközéseket okozott; sőt annak nem régiben a Pest megyébe kebelezett uj-falusi pusztán két ember élete lett áldozata. 4-szer. Hogy a fön jelzett törvény nemcsak a hűbéri viszonyok eltörlésére vonatkozik, hanem a községi rendezéssel is szoros kapcsolatban áll. Végre 5-ször. Hogy már a tárgysorozatra nézve, — egy határozati javaslat — aziránt be is van terjesztve, miszerint a községi rendezés letárgyalása után a hűbéri viszonyokra vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása inditványoztatikKérem elhatároztatni: „Hogy a vadászati törvényjavaslat nemcsak azért, hogy a hűbéri viszonyokra vonatkozók közt legelőször mutattatott be, hanem mivel halogatása veszélylyel jár, első sorban tárgyaltassék. * Elnök: Ki fog nyomatni, és napirendre tűzetni. Napirenden van a t. ház határozata folytán a 25-ös bizottságba két tag választása. Méltóztassék a szavazati jegyeket beadni. A képviselők névsorát olvasni fogja Ivacskovics György, a távollévőket Jámbor Pál jegyző f °gj a jegyezni. Ivacskovics György jegyző (olvassa. a névsort) : (Szavazás.) Elnök: A beadott jegyeket a jegyző urak össze fogják számítani, és a szavazás eredménye a holnapi ülésben be fog mutattatni. A főrendiház részéről van üzenet. Nyáry Gyula báró: Méltóságos elnök ur! Igen t. képviselőház! A Pranczia- és Olaszországgal, Svédország- ós Norvégiával kötött szerződésekről, továbbá az ítélő tábla bíráinak szaporításáról, végre a fiumei provisoriumról szóló törvényjavaslatokhoz, a főrendek hozzájárultak, észrevételeiket pedig a t. képviselőháznak ajánlják. Ekként bevégezvén jelentésemet, van szerencsém az iratokat átadni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: Miután a főrendek hozzájárultak a törvényjavaslatokhoz, azok ő felségének hódoló tisztelettel szentesítés végett föl fognak terjesztetni, az üzenetben előforduló megjegyzést pedig a ház tudomásul veszi. (Nyáry Gyula báró elhagyja a termet.) Következik a tegnap megszakított tárgy folytatása, a községi törvényjavaslat 50-ik §-sa. Jámbor Pál jegyző (olvassa az 50-ik %-t.) Eln ök: Méltóztatnak elfogadni? {Elfogadjuk .') Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa az 51-ik %-t.) Madarász József: Én ugyan nem akarok valami lényeges részt venni ezen törvényjavaslat tárgyalásában; hanem a többséget és a t. miniszter urat figyelmeztetni kívánom az ezen §. által bekövetkezhető rendetlenségekre. Nagy városokban t. i. meg van határozva, hogy hány órakor kezdődik és végződik a választás, és ez helyes; hanem a községekben a szolgabíró által kitűzendő határidő van elfogadva, ezen átalános meghatározás pedig rendetlenségeket idézhet elő. A szolgabíró ugyanis kitűzheti a választást déli 1 órára vagy 11 órára, és délutáni 2 órára is, a mikor már lehetetlen bevégezni a szavazást. Ezt kívántam a t. ház figyelmébe ajánlani. Királyi Pál: Mikor arról volt szó, hogy a választás kezdete és vége egy határozott óra kitűzésével szabassák meg, ez elérhető volt a nagy városokban és községekben, hanem a kis községekben, hol 3—4 választás van egy körjegyzőre bizva, nem lehet mindennap meghatározni az órát, amikor a választás kezdődik és végződik. Miután azonban mindenütt a szolgabíró vezeti a választást, gondoskodóit a törvényjavaslat arról is, hogy a szolgabíró köteles 8 nappal előbb kitűzni a választás kezdetét és végét. Ez világos. Ha már most a szolgabíró oly határozatot hozna, mely az illetőkre sérelmes,
