Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-319
208 3'9, országos illés márczius 27. 1871. vül az iparszabadsággal is ellenkezik: interpellatiót intéztem e miatt tavaly Kajner Pál akkori belügyminiszter úrhoz. Azonban többféle okok, s különösen a miniszter ur huzamos betegsége miatt tőle felületet nem kapván, A mostani t. belügyér úrtól kérdezem: Törvényesnek és fönállónak tekinti-e az emiitett rendeletet, s ha igen, mely törvényre alapítja azt?" A másik interpellatio igy szól: (olvassa) „Raspe nevű németországi iparos segéd, a ki előbb Németországban, azután Ausztriában állítólag izgatás miatt néhány heti fogságra ítéltetett, tavaly Pestre menekült, s itt valamely osztrák hatóság megkeresésére, az akkori belügyér tudtával, a városi kapitány által elfogatván, miután pár hétig Budán a katonai börtönben őriztetett, Lajtha-Brnkba kisértetett, a hol osztrák csendőrök átvették. Miután ezen eljárás egyrészt Magyarország önállásával, másrészt a politikai menekülteket illető menjoggal ellenkezik: nem késtem az iránt Rajner Pál belügyminiszter úrhoz interpellatiót intézni; melyre azonban ő különféle okok, s főleg huzamos betegsége miatt nem felelvén, A jelen t. belügyminiszter úrtól kérdezem: helyesli-e havatalbeli elődének ez ügybeni eljárását, s hajlandó-e az erre vonatkozó irományokat a t. ház asztalára letenni?" Kérem ezen két interpellatiót a belügyminiszter úrral közöltetni. Elnök: Mindkét interpellatio közöltetni fog a belügyminiszter úrral. T. ház! Mielőtt a napirendre átmennénk, méltóztassanak megengedni, hogy egy körülményre figyelmeztessem; ugyanis Hosszú József a képviselőségről lemondott és igy a 25-ös bizottságba az ő helyébe uj tag választása szükséges, továbbá Klobusitzky Ágoston beteg, és noha teljes remény van felgyógyulásához, mégis az több hetet vesz igénybe, addig a 25-ös bizottság bevégzi munkálatát: mivel pedig a 25-ös bizottságnak föladata fontos és egyszersmind sürgős is, kérem méltóztassanak Klobusitzky képviselő helyett helyettes tagot, Hosszú József helyett pedig rendes tagot választani a 25-ös bizottságba. Ha a t. ház ezen indítványomba belenyugszik, akkor kérem, méltóztassanak a holnapi ülésre ezen 2 tagra szavazati jegyeiket elhozni. (Helyeslés.) Brennerberg Mór: T. ház! Wáehter Frigyes képviselő ur sem vehet részt a 25-ös bizottság tárgyalásaiban, mivel jelenleg Nagyszebenben a szász egyetemben vesz részt: czélszerü volna tehát ő helyette is helyettest választani a 25. bizottságba.(FöJkiáUúsok: Esnemok.) Elnök: Sajnálom, hogy Wáehter képviselő ur nem teljesiti kötelességét, de ez el nem fogadható ok; mert elfogadható ok egyedül betegség. Kérem tehát 2 tagot, t. i. Hosszú József helyett uj, Klobusitzky Ágoston helyett pedig helyettest választani. (Helyeslés.} Következik a napirenden levő tárgy: a községi rendezésről szóló törvényjavaslat fölötti vitának folytatása. Vidliczkay József: T. ház! megfogja engedni a t. ház, hogy ezen alkalommal constatáljam a tért, melyen a kormány a virilis szavazatok iránti jelen törvényjavaslatával áll. Ezen tér nézetem szerint a Baeh-rendszer idejebeli osztrák törvények és osztrák institutiók tere : nem azon osztrák institutióké, melyekben mát az alkotmányos haladás észlelhető; hanem azon osztrák institutio tere, hol a régi osztrák absolut rendszer maradványait találjuk föl. A kormány igen gyakran, mondhatni majdnem minden fontosabb esetben, osztrák minták után szeret indulni; de nem lehet mondani, hogy épen föltétlenül követné az osztrák mintákat: mert a hol ezen minták haladást jeleznek, és a kormányhatalom megszorítására vezetnének: ott a kormánynak az osztrák mintás nem kellenek. Ennek bebizonyítására bátor vagyok hivatkozni a közelebbi napok eseményeire. (Halljuk!) Bátor vagyok hivatkozni a tanácskozások azon mozzanataira, melyek szerint a kormány Debreezen városa első kerülete képviselőjének azon javaslatát — mely szerint a közigazgatást jogi sérelmek esetében a bíró alá kívánta helyezni, a birói hatalmat állítván föl mint legfőbbet az államban ott, hol jogi sérelemről van szó: — a kormány elvetette. De használja a kormány az osztrák mintákat ott, hol azok néha az alkotmányos fogalmak megzavarására vezetnek, és használja ott is, hol azoknak megvalósítása a mi 1848-diki nemzeti alkotmányos álláspontunkhoz képest hátralépés. T. ház! Azt mondottam, hogy a kormány az orsztrák minták után indul néha a mi régi alkotmányos fogalmaink megzavarására. Nem akarom, hogy ezen állitásom puszta állítás maradjon, hanem indokolni kívánom azt tényekkel, indokolni kívánom az osztrák törvényekre való hivatkozással. Azok, kik az 1848. előtti, — noha elismerem, alapjára nézve szűk — szabadságnak levegőjében nőttünk fel, még gyermekkorunkban úgyszólván beszítuk azon alkotmányos fogalmat, hogy az önkormányzat eszméje a törvényhatóságoknál az országos dolgok elintézését is magában foglalja. Mi előttünk korosabb nemzedék előtt ezen fogalom nem uj, — csaknem az anyatejjel szítuk azt be.
