Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-319

319. országos ü és márczius 27. 1871. 207 nemzet iránt rokonszenvüket nyilvánítják s ké­rik, hogy a t. ház oda utasítsa a kormányt, hogy diplomatiai eljárásában Francziaország ér­dekét szem előtt tartsa. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasitatik. Popovics Zsigmond: Arad megye magyar és román Világos községei kérvényét van szerencsém benyújtani a házhoz, melyben kérik, hogy a 25-ös bizottság által ajánlott járásbírósá­got meghagyni méltóztassék. Kérem az utóbbi határozathoz képest a 25-ös bizottsághoz át­tenni. Elnök : A 25-ös bizottsághoz fog utasíttatni. Vukovics Sebő : Palánka községének több malom-tulajdonosa folyamodik a t. házhoz, méltóztassék a közlekedési minisztérium utján kieszközölni, hogy a nemrégen 15 évi derék és becsületes szolgálata d hivatalából letett Zenné József folyam-felügyelő, ezen állásába is­mét vissza tétessék. Elnak: A kérvényi bizottsághoz fog ki­adatni. Szüllő Géza: Pozsony megye külső já­rásának több községe az iránt, folyamodik, hogy a pozsonyi törvényszék kebelében meghagyassák, mert a nagy-szombati törvényszékhez való csa­toltatásuk erdekeik ellen lenne; a községek a kö­vetkezők: Viszkelet, Hidaskürth, Nyék, Vezekény, Tallos, Diószeg, N.-Máeséd, Ábrahám, Puszta-Fö­démes, Kosuth, Galantha Kajál, Toos, Nyárosd, Hódi, Nebojsza, Nádszeg, Királyrév, Alsó-Szeli, Taksony, Pered, Zsigárd, Deáki, összesen 23 köz­ség 30,000 lakossal. Kérem a 25-ös bizottsághoz áttétetni. Elnök : Oda fog áttétetni. Lónyay Gábor: Van szerencsém Zem­plén megyebeli Tolcsva város közönségének kér­vényét a t. háznak benyújtani, melyben Tolcsva várost — mint a kerület központját — járásbiró sági székhelyivel fölruházni kéri. Kérem a 25-ös bizottsághoz utasítani. Elnök: A 25-ös bizottsághoz fog uta­síttatni. Királyi Pál: Van szerencsém Botyán Antal és társai nagy-kikindai kerületbeli lako­sok kérvényét a galadi pusztának telepítési czélra leendő megszerzése tárgyában, a t. ház asztalára letenni. Kérem a kérvényi bizottság­hoz utasítani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasit­tatik. Szakácsy Dániel: T. ház! Van sze­rencsém Zemplén megyébe kebelezett Tokaj vá­ros közönségének kérvényét a t. háznak benyúj­tani, melyben Tokaj városában Zemplén megye alsó vidéke érdekében törvényszók fölállításáért esedezik Kérem a 25-ös bizottsághoz utasíttatni. KÉPV. H. NAPLÓ 1854 XV. Elnök: A 25-ös bizottsághoz fog áttétetni. Almássy Sándor: T. ház!Van szeren­csém a t. közlekedési miniszter úrhoz egy kér­dést intézni. Ugyanis a közlekedési miniszter ur, mikor kineveztetett, habár szakképzettségéről nem voltunk is épen meggyőződve, és habár tudtuk, hogy államtitkára még kevésbbé szakképzett, mindamellett örültünk, mert meg voltunk nyu­godva az iránt, hogy ő szivében magyar, és be­csületességénél fogva őrködni fog a visszaélések ellen. Tapasztaltuk azt is, hogy a magyarok kö­zül többeket nevezett ki vasúti állomásokra. De ezen magyarok ott nem annyira magyarizálnak, mint germanizáltatnak. Hallottam ugyanis töb­bektől , hogy ott minden számadás német nyel­ven vitetik, a miről még meggyőződnöm s magam­nak biztos tudomást szereznem alkalmam nem volt. De szereztem tudomást egy más dologról. Ugyanis tegnap Füzes-Abonytól Ludasig jegyet váltván s onnan Pestre utamat tovább folytatni akarván, utánvétellel fizettem tovább, s a nyert után vételi iv szóról szóra német. Ha ez így ibly, akkor a magyar elemet ottan nem magyarizál­ják, hanem germanizálják. Ennek folytán egy interpeliatiót vagyok bátor a közlekedési minisz­ter úrhoz intézni, melyet fölolvastatni kérek. Majláth István jegyző (olvassa az interpeliatiót.) Kérdés a közlekedési miniszter úr­hoz, beadja Almássy Sándor. Fölvilágosítást kérek aziránt, miként történ­hetik az, hogy folyó hó 26-án az állami vaspá­lyán Füzes-Abonytól Ludasig jegyet váltván, onnét Pestig utánfizetvén, a fizetésről szóló elis­mervény nyomtatott számlája német nyelven van kiállítva. Elnök: Közöltetni fog a közlekedési mi­niszter úrral. Irányi Dániel: T. ház! Tavaly körül­belül ilyen időtájban két interpeliatiót intéztem az akkori belügyminiszter úrhoz. A belügymi­niszter ur készült is több izben felelni; azonban különféle okok, később betegsége által abban meg lett akadályozva. Minthogy pedig, mindkét interpellatio nemcsak a multat, hanem a jövőt is illeti: szükségesnek látom ezeket most ismé­telni, illetőleg a jelen belügyminiszter úrhoz in­tézni. Az első interpellatio igy szól: (olvassa) v Interpellatio a belügyminiszter úrhoz. Báró Wenkheim Béla belügyminiszter ur, 1867-ben rendeletet intézett Pest városához, mely szerint nyomtatványok csak a polgármester elő­leges engedelme folytán árul hatók az utezán. Minthogy ezen rendelet törvényesen soha sem létezet, de az 1848. XVIII. t. ez. által vi­lágosan és örökre eltörlött előző vizsgálat rész­beni helyreállítását foglalja magában, s ezenki­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom