Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-317

178 317. országos 3lés márciitu 23. 1871. Másik módositványom, t. ház, az árvaügyre vonatkozik. Köztudomású dolog, hogy a községek mindeddig saját gyámhatóságukat maguk választották meg, és a községi árvavagyon ezen gyámok által, saját felelősségük terhe alatt, kezeltetett. Ezen jogot a községek számára addig is, mig törvény által véglegesen elintézve nem lesz: óhajtom föntartatui. Azért bátor vagyok ugyanazon szakasz 6-ik bekezdéséhez a következő módositványt termi: „Szegónyügy* szó után tétessék: „ugy az árvaügy országos és végleges rendezéséig a fönálló gyakorlathoz képest az árvapénzeket kezelni/Azt hiszem, ha a községi pénzek kezelését, ha igen számos más teendőt bízhatunk a községre : a saját községbeli árvapénzek kezelését is rábízhatjuk. (Ellenmondás.) Péchy Tamás : T. ház! Azon módosítások közül, melyeket az előttem szólott tisztelt képviselő ur épen most terjesztett elő : nagyon sajnálom, hogy részemről egyiket sem fogadhatom el. (Helyeslés.) Nem fogadhatom el egyátalán véve azt, hogy a község, mint község, bárminő felekezeti iskolának fentartásához járuljon, mivel azon községnek oly tagjai is lehetnek, kik ezen felekezeti iskola fentartása által csupán terhet vállalnak, és semmi haszonban nem részesülnek. A községi iskolákra nézve elismerem e jogot. Ez igenis ide tartozik, de erről ezen törvény rendelkezik is ; hanem a felekezeti iskola irányában netalán némely községben még meglevő kötelezettséget tőrvénybe igtatni: azt részemről el nem fogadhatom. Nem fogadhatom el a másik indítványt sem, melylyel az árvapénzek kezeléséről gondoskodni szándékoltatik. Az árvaügyekről, a törvényhatóságokról szóló törvény hozatala alkalmával, intézkedett ideiglenesen a törvényhozás, s igy intézkedett azon pénzek kezeléséről is, melyekre nézve most ujabb intézkedés kívántatik. Én nem látnám czélszerünek azt, hogy ily két, egymással majdnem ellentétes törvény létesíttessék, és elégségesnek tartom, hogyha addig, mig az árvaügyek véglegesen rendeztetni fognak: a jelen törvény intézkedése fen marad. (Helyeslés.) Azonban nekem, t. ház, a 9-ik pontra van egy módositványom, melyet ez alkalommal előterjeszteni bátorkodom. A 9-ik pont igy szól: „gyakorolja mindazon jogokat, és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket a törvény a községi önkormányzatra ruház, En ezen szerkezetet nem tartom sem szabatosnak, sem a valósággal megegyezőnek; szabatosnak nem tartom azért, mert azon fogalom: hogyha valami valakire ruháztatik. magában véve fölteszi azon lehetőséget is, hogy az illető a ráruházottat el nem fogadja. Miután pedig itt világosan kötelességekről van szó, melyeket senki sem utasíthat vissza, és melyekről nem mondhatja azt, hogy el nem fogadom; azért én ezen eszmét határozottabban óhajtom kifejezni, mert ugy, miként a szövegben van: a valóságnak — nézetem szerint — meg nem felel, miután a község nem azon jogokat és kötelezettségeket teljesíti, melyek az önkormányzatra ruháztatnak, hanem az önkormányzat utján intézkedik arról, hogy a község jogai és kötelességei teljesíttessenek, miben lényeges különbség van. En tehát bátor vagyok a t. háznak elfogagadásra a kővetkező módositványt ajánlani. (Halljuk!) A szerkezet eleje, azaz ezen szavak: „gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket *: megmaradnak; hanem ezek után következnének a következő szavak: „melyek a községeket törvény szerint megilletik." (Helyeslés bal felől.) Kemény Mihály: T. ház! Nekem az e) pontra vonatkozólag van megjegyzésem, és ez abból áll, hogy, mint jóformán mindenütt, ugy ezen törvényjavaslatban is, az iskola valami mellékesnek, a nevelés valami függeléknek tekintetik, s igy ugyanazon pont alá helyeztetik, melyben a községi utakról és közlekedési eszközökről van szó, és nem méltatott annyira, hogy a^ nevelési ügynek egy külön pont adatott volna. Én tehát kérem a t. házat, hogy a községi iskolákra vonatkozó gondoskodás ne jöjjön elő ott, hol a községi utakról és közlekedési eszközökről, t. i. az e) pontban: hanem tétessék az e) pont után egy uj pont f) alatt, hol tisztán csak a községi iskolákról legyen gondoskodva. (Helyeslés.) Babes Vincze: Ugy veszem észre, hogy a t. ház, legalább az eddigi nyilatkozatok szerint, nem correeten fogta fel igen tisztelt képviselőtársunk, Popovics Zsigmond módositványát. En azt fölfogom, és a mint a törvény áll, helyesnek is tartom. Hogy ne kényszeríttessék egy polgári község fentartani, alapítani, segélyezni egy felekezeti iskolát: azt felfogom, azt a törvényből lehet magyarázni; de itt nem arról van szó. A hitfelekezeti iskolák — legalább nálunk — nem állanak fen ezen alapon ; hanem szerződésileg, és pedig örökszerződések alapján, a mely szerződések szerint a községek örök időre kötelezik magukat ezen iskolákat föntartani, és évenkint bizonyos összeget e czélra fizetni. Ezen terhek alól, azt gondolom, hogy a törvény sem mentheti fel a községeket, és ezekre vonatkozik a módositvány. Eddig, t. ház, valahányszor a község pontosan, vagy átalában nem akarta telje-