Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-317
317. országos Ölés márczitis 23. 1871. 179 sietni ezen szerződésbeli kötelezettségét, mindig maguk a községi elöljárók eszközölték annak végrehajtását, illetőleg azok gondoskodtak arról, hogy azon pénz és élelmiszerek beszedessenek és átszolgáltassanak a tanítónak. Már most a népoktatási törvény után igen sok megyében és községben ugy értelmezték — véleményem szerint: roszul — a törvényt, hogy a község már nem tartozik sem befolyni, sem fizetni ezen szerződési tartozását. És minthogy az eziránti panaszok szintén nem vezettek czélra, azért én azt gondolom, hogy nemcsak jogos, de méltányos is, miszerint a község, illetőleg a község bizottsága arról is gondoskodjék, hogy a vállalt kötelezettségek pontosan teljesíttessenek. Én azt gondolom, hogy ebben nincs ellenmondás, és nincs semmi olyan, a mi a községi iskolák érdekeit sértené. Egyébiránt maga a közoktatási törvény is szabadságában hagyta a községeknek, hogy a felekezeti iskolát segélyezze; de szabadságában is kellett hagyni, mert a községi iskolák ugy egyszerre elő nem teremthetők. Es így ha azon lennénk, hogy csak községi iskolákat lehessen és kelljen segélyezni: nem volna egy iskolánk sem, s be kellene szüntetni legalább két ezer iskolát. Tehát minthogy maga a közoktatási törvény szabadságában hagyta a községnek, a hitfelekezeti iskolát felsegélyezni, hogy a melyik község önként ajánlkozik örök időkre 1 — 200 frtot adni a hitfelekezeti iskoláknak : nagyon természetesnek tartom, hogy a községi képviselet gondoskodjék arról, hogy ezen kötelezettség pontosan teljesíttessék; és nem hiszem, hogy érdekében volna akár a közoktatási törvénynek, akár a jó rendnek, hogy minden ily kötelezettség teljesítése végett a bíróhoz menjen a felekezeti iskola. Én, t. ház, nem tudom, — meglehet, hogy idővel be fog bizonyulni, — miszerint a községi iskola jobb; egyelőre csak azt tudom, hogy addig, mig a községi iskola czélja iránt aggályok forognak fön, és bizalmatlanság nyilatkozik mindenütt az országban: hogy addig nem jó anynyira feszegetni ezen intézményt, és annyira szorosan hozzátartani hogy a többi, most még csaknem egyedül fenálló iskoláink megsemmisüljenek, mert ez által, t. ház, nem tudom: eléretik-e azon czél, hogy a nép műveltessék; de eléretnék azon czél, hogy a világ előtt bebizonyítsuk, hogy nem akarjuk a népet művelni. Azt hiszem, hogy ezen követelés nagyon csekély és méltányos, és nem sérti semmi jogát, semmi czélját az országnak, sőt elősegíti a nép művelődését. Ugyanazért kérem a t. házat: méltóztassék jól meggondolni, (Zaj) mert különben lehetetlenné teszik az iskolákat; és méltóztassanak elfogadni azt az indítványt, melynek csak értelme van, hogy a községi képviselet gondoskodjék önmaga,, hogy a község szerződésszerű kötelezettségei teljesíttessenek, mi aligha fog megtörténni, ha ezt el nem fogadja a t. ház. Én, t. ház, azt hiszem, hogy ez nem csekélység, sőt inkább nagy dolog. Én a minap is bátor voltam kijelenteni, hogy a népnevelés a főczél. A mely országnak nem ez a főczólja, (Zaj) az nem érdemli meg, hogy létezzék. (Jobb felől zaj.) Ha ma az országban, nevezetesen a hitfelekezeteknél van mivelt nép, ezt annak lehet köszönni, hogy felekezeti iskolák léteznek. A községi iskolák megszavaztattak ezelőtt pár évvel ; de eddig nálunk annak nyoma nincs, és nem is tudom, hogy lesz-e addig, mig azok lehetségesek lesznek. Sohasem adtam szavazatomat arra, hogy megsemmisíttessenek azok, a mik léteznek, de anélkül megsemmisülnek ; épen azért arra kérem a házat, méltóztassék ezt komolyan venni; (Zaj. Eláll /) mert ha komolyan nem veszszük és azt gondoljuk, hogy itt valamely elv megsemmisítéséről és megtagadásáról, nem pedig méltányos követelésről van szó n?m tudom, hogy fogjuk magunkat a világ előtt igazolni, hogy csakugyan akarjuk a népmüveltséget. (Eláll!) Ugyanazért, minthogy nem arról van szó, hogy a politikai község felekezeti iskolát nyisson ; hanem arról van szó: hogy a politikai község arról gondoskodjék, hogy a biró tartozzék szerződésszerű kötelességét teljesíteni épen ugy, mint a községi iskolák számára: azt hiszem, hogy ezt könnyen elfogadhatjuk, mert ez méltányos és igazságos. Ajánlom Popovics Zsigmond képviselőtársam módositványát. Ami a másik indítványt illeti, az árva-pénzek kezeléséről : én t. ház, nagyon csodálom, hogy külömbséget akarnak tenni a nagyobb községek, nevezetesen a mezővárosok, helységek és faluk közt. Ha intézkedünk azokról, én nem tudom, miért ne lehetne ugyanazon intézkedést a falukra is kimondani. Én, t. ház, csak azt jegyzem meg, hogy ha arról intézkedés nem történik : a községek ugy fogják magyarázni, amint nekik tetszik és így azok árvapénzei önkényesen áldoztatnak lel, ugyanazért azt hiszem, hogy quod uni justum, alteri aequum. Papp Zsigmond: T. ház! (Nagy zaj. Fölkiátiások: Eláll! Holnap! Halljuk!) Azon aggodalmak, melyeket előttem szólott Babes Vincze képviselő elmondott, a törvény által tökéletesen el vannak oszlatva. (Folytonos zaj.) A nevelésügyről szóló tőrvény világosan