Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

1 52 316. országot üt is márczius 22. 137".. hamar meg fogja unni; másodszor, nem képzelek Magyarországban oly pártot, hogy valakit azért, mert miniszter: igazságtalan rendeletei daczára is föntartson. (Helyeslés jobb és zaj bal felöl.) Én azt hiszem tehát, a kérdés egyszerűen csak az: ki döntsön? döntsöu-e törvények nélkül a bíróság, mely senkinek sem felelős; vagy döntsön-e oly miniszter, kit mindennap felelőségre lehet vonni? Éti, mondom, ezen szempontból fogom föl a kérdést, s ez által látom én szükségét annak, hogy még nem levén közigazgatási törvényeink: közigazgatási ügyekben, nem a bíróság, hanem a felelős miniszter döntsön. (Helyeslés jobb felől.) A mi már magát az indítványt illeti, melyet Debreczen városának igen t. képviselője, Tisza Kálmán tett, annak érdemleges tárgyalásába most nem bocsátkozom, és azt hiszem, hogy ezen indítvány sorsa fölött akkor kell majd döntenünk, ha végig mentünk a törvényjavaslat részletes tárgyalásán : akkor fogjuk belátni, hogy mily összefüggésben van az úrbéri ügyek rendezése e törvényjavaslattal, és ugy hiszem, maga az indítványozó ur is meg fog nyugodni abban, hogy indítványát akkor vegyük tárgyalás alá, midőn a községi törvényjavaslatnak részletes tárgyalását befejeztük. {Helyeslés.) Ezekután nem marad egyéb hátra, mint mély tisztelettel kérnem a t. házat : méltóztassék a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot a központi bizottság szövegezése szerint tárgyalás alá venni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Brennerberg Mór: T. ház! Ugy vagyok meggyőződve, hogy az ország igényeinek legjobban megfog felelni a tárgyalás alatt levő tövényjavaslat és annak tárgyalásánál legjobban fogunk eljárni, ha az alaposságot szem előtt tartva, az időre nézve takarékosak leszünk. Ennélfogva tekintettel arra, hogy a szőnyegen levő kérdés már úgyis minden oldalról tüzetesen és kimeritőleg tárgyaltatott: mellőzhetőnek vélem a dolog érdemébe bocsátkozni. Nem is fogom ten ni. De mégis a közigazgatósági szervezetre nézve a Királyföldet illetőleg, szükségesnek tartom a kérdéshez hozzászólni. (Halljuk!) A t. ház bölcs belátása szerint a Királyföldet illetőleg külön, vagyis némi részben eltérő törvény fog hozatni. Nehogy ebből azon következtetést lehessen vonni, ha a királyföldi képviselők közül egyik sem szólana ezen kérdéshez, hogy ők talán e kérdésben is eltérő nézetben volnának; ennélfogva van szerencsém kinyilatkoztatni, és pedig azt hiszem, hogy a szászföldi képviselők többségének helyeslésével találkozom, ha kimondom, hogy a szászok erre nézve külön törvényt nem igényelnek: mert ők csak azon esetben kivannak eltérő, vagyis némi részben eltérő törvényt, ha látják, hogy az ottani viszonyoknak az átalános törvény minden részben nem felel meg. (Helyeslés.) Miután azonban remélhető, hogy a részletes tárgyalás alkalmával ezen törvényjavaslat ugy fog keresztülvitetni és törvénynyé alakulni, hogy az minden igénynek, ugy a Királyföldön, mint az ország őszes területén meg fog felelni; ennélfogva én mint királyföldi képviselő a központi bizottság által kidolgozott törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Csanády Sándor: T. ház! Azon percztől kezdve, midőn a közösügyes delegationális egyezmény törvénynyé emeltetett: meg voltain győződve arról, miszerint a közösügyes egyezmény nem más, mint nemzeti, állami önállásunk, függetlenségünk megsemmisítésére, szeretett hazánknak osztrák tartománynyá sülylyesztésére ki gondolt eszköz. {Fölkiáltások szélsőbal felől: Ugy van!) Ha e nézetemben ingadoztam volna is a jelen pillanatig : a jelenleg tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megerősített volna tökéletesen engem e hitemben; e törvényjavaslat, mely a községek rendezési czimét viseli ugyan magán, de mely, meggyőződésem szerint, nem más, mint nemzetünk jelenének és jövőjének tökéletes megsemmisítője. Igen is, t. képviselőház! hiszen ezen törvényjavaslat az 1848-ki népszabaditó alkotmányt semmisiti meg tökéletesen, megsemmisíti annak vívmányait, meg annak gyöngyeit : mert megfosztja a nemzetet a jogi egyenlőségtől, megfosztja a testvériség érzelmeitől, megfosztja a szabadság valódi gyakorlatától. E törvényjavaslat, a virilis szavazatok által a birtoknak adván előjogot, a vagyon által oly egyéneket hozván be a kormányzatba, kik arra képesítve nincsenek. E törvényjavaslat, midőn másoktól jogokat vesz, jogokat rabol el: megsemmisíti alapjában a jogegyenlőséget. E törvényjavaslat az által, hogy a jogegyenlőség helyébe a birtok-aristocratiát állítja föl, a nemzet tagjai között az egyenetlenség, a kiengeszteli) etlenség magvait hinti el, mely magvak, ha föl fognak burjánozni, okvetlenül maguk után vonják hazánk, nemzetünk megsemmisítését. E törvényjavaslat megfosztja a községeket a maguk ügyeinek elintézhetési „jogától az által, hogy az ő eljárásuk fölött az intézkedési jogot a belügyminiszter kezeibe teszi. Én tehát, t. képviselőház, mert ugy vagyok meggyőződve, miszerint ezen törvényjavaslat államéletünket alapjában támadja meg, és mert óhajtom, hogy községeink valódi önkormányzati joggal bírjanak : e törvényjavaslatot még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés szélső bal felől.) Horn Ede: Én élénk kíváncsisággal hallgattam a miniszter ur beszédét, mert tudva-