Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
142 316. országos ö és márcuus 22. tS7í. nyában mindenkit megillet. Én ugy képzelem a szabadságot, hogy annak határai addig terjednek, mig azok más ember szabadságát nem korlátolják. Mihelyt ezen szabadságon túllép, mihelyt valaki más szabadságát korlátozza, túllép a határon, mely őt jogilag megilleti. Ez áll az egyén-, a család-, a község-, a város- és a megyére nézve. Ezen szabadságot óhajtottam volna én kifejtve látni ezen törvényjavaslatban ugy, amint szerettem volna azt kifejtve látni a municipális tőrvényben is. Miután tehát ezen alapelvekre nézve én merőben ellenkezem a törvényjavaslattal, és nem remélhetem, hogy nekem a részletes tárgyalásnál az egész irány megváltoztatása sikerüljön ; ellenezvén a törvényjavaslat elveit: azt a részletes tárgyalás alapjául nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélső balon.) Bánó József: (Eláll!) Elállók! Hoffmann Pál: Noha én is azon véleményben vagyok, melyet Zichy Nándor gr. t. képviselő ur kifejezett, miszerint az, hogy az átalános vitán minélelőbb átessünk, nemcsak önmagában véve óhajtandó, de a fönforgó körülmények közt lehetséges is: mindamellett sajátszerű személyes helyzetemnél fogva nem mulaszthatom el az előttünk fekvő törvényjavaslatra néhány észrevételt tenni. Midőn ezt teszem, t. ház! egyenesen kijelentem, hogy a törvényjavaslatot ugy, miként azt a központi bizottság szövegezte: elfogadom; elfogadom nemcsak átalánosságban, hanem előre kijelentem, hogy elfogadom részleteiben is. Elfogadom pedig azért, mert e törvényjavaslatban föllelem legalább azon haladást, melyet a jelen körülmények között gyorsan e téren tenni lehet. Nem akarom állítani, és nem is vagyok azon meggyőződósben, hogy ezen törvényjavaslat a lehető legjobb: bizonyára nem ugy van az, hanem annak életbeléptetésénél, tekintve azon viszonyokat, melyekben községeink, illetőleg a törvényhatósági joggal föl nem ruházott községek vannak — tehát az országban létező községeknek talán 10 /so"ad része van; tekintve azon állapotot, amelyben azok 48 előtt voltak, a melyben, az ügyek rendetlenségénél fogva azok jelenleg is vannak: én ezen haladásnak mmélelőbbi megtételét csak óhajtom, és nemis látom lehetőségét aránylag rövid idő alatt oly javitásokat tenni a törvényjavaslaton, a melyek miatt az ügynek elhalasztása indokolva volna. Én azon véleményben vagyok, melyet egy német példaszó kifejez: „a jobb a jó ellensége,'' bizonyos körülmények között a legegészségesebb politika gyorsan talán kevésbbé jót létesítene, és ez által gyorsan hatásokat előidézni, mint elhalasztani azon szempontból valamely hasznos intézkedést, mert talán tovább halasztva az ügyet, azt nagyobb sikerrel, nagyobb tökéletességgel lehetne talán elintézni. Ez azon ok, a melynél fogva elfogadom a javaslatot átalánosságban. Ami illeti a részleteket, néhány szót kívánok előre is mondani azon módosításokra nézve, melyek a t. ellenzék részéről b. Simonyi Lajos által kifejeztettek. E két tárgyra nézve leszek bátor jelenleg elmondani nézetemet és álláspontomat. Két tárgyra nézve jeleztetnek a módosítások. Egyik tárgy az úgynevezett virilis szavazatok ; a másik tárgy az administrativ justitia. Ami az elsőt illeti, (Halljuk.) álláspontom e tárgyra nézve eléggé ismeretes a múlt év nyarán a municipalis törvényjavaslat tárgyalása alkalmából. Nem is kívánom azt ismételni; hanem egyet meg kell jegyeznem. És ez Schvarcz Gyula képviselő urnák egy tegnap és ma is e tárgyban tett megjegyzésére vonatkozik. 0 t. i. azon nézetnek adott kifejezést, mintha a virilis szavazatok intézménye a municipiumokba behozva, — nem tudom jól idézem-e szavait szószerint, de értelme ez volt, — mintha ezen virilis szavazatok intézményéből a kormácy és annak pártja valami különös nagy előnyt merítene. Én megvallom : ezen véleményt nem tudom összeegyeztetni azon ítélettel, melyet ő a virilis szavazatokról kifejezett ; mert nem tudom fölfogni, minő lenne azon erő, melyet egy intézményből meríteni lehet, mely ilyetén fölfogás szerint, — meg lehet tévedek — nemcsak ellenkezik hazai intézményeink szellemével, hanem ellenkezik a közhangulattal is. Én tehát, valóban nem tudom belátni: minő lehetne azon erő, azon gyarapodás, melyet abból meríteni lehet. Hogy ez csakugyan igy van, hivatkozom az épen jelen napokban a testvér főváros rendezése czéljából a belügyminiszter által összehívott bizalmi férfiak tárgyalására, mely bizottságban, —. nem tudom jól vagyok-e értesülve, — de a lapokban ugy közölték épen tegnap vagy tegnapelőtt, — a virilis szavazatok intézménye elvettetett, illetőleg ki lett jelentve hogy annak behozatala a fővárosra vonatkozólag nem volna tanácsos; ez képezi az átmeneti hidat azokra nézve, melyeket a virilis szavazat iránt, a községi törvény tárgyalása alkalmával mondani kívánok. Én, t. ház, a mily határozottan vagyok kénytelen visszautasítani a virilis szavazatok intézményét ott, hol közjogról van szó, hol az állam-polgárok jogai forognak kérdésben, hol a közhatalomnak közjogi gyakorlatáról van szó, mint a municipiumokban: époly határozottan vagyok kénytelen elismerni, hogy oly körökben,
