Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

318 országes tiés márczius 22. J871. 143 mint a községekben, melyek törvényhatósági jogokkal nem bírnak, hol csak községi ügyek fordulnak elő, oly határozottsággal elvetni az in- j tézményt nem lehet. ' i En tehát nem vagyok azon véleményben, hogy a virilis szavazatoknak visszautasítása a municipiumokra nézve szükségkép involválja a virilis szavazatok visszautasítását oly községekben is, melyek épen közhatósági joggal nem bírnak. De épen azért, mert a virilis szavazatokat a municipalis életben el nem fogadhatom, — azonban megengedem, hogy a községekben alkal- j mázhatok: — mindenekelőtt azon kérdést intézem a J jelenlevő belügyminiszter úrhoz , vajon lehetőnek j tartja-e azt, hogy a midőn a municipalis törvényjavaslatban a virilis szavazatok intézménye behozatott, a fővárosra vonatkozó szabályzatban az ne hozatnék be? Igaz ugyan, hogy erről alkalmunk lesz szólani, ha e javaslat be fog terjesztetni; de azok, j mik már előzetesen történnek a törvényalkotás teréu, gyakorolják a maguk hatását mindnyájukra, és már előérzetében, előleges tudatában bizonyos javaslatnak méltán tehető ily kérdés. Én részemről a községekben is a virilis szavaza- j tokát más föltételezés mellett el nem fogadba- j tom, mint csupán azon föltételezés alatt, melyet kifejtettem: hogy az tisztán egyszerű községekre J nézve törvényhatósági joggal föl nem ruházottakra alkalmazandó ; ellenkezőleg oly községek- j ben, hol köztörvényhatósági jogok gyakoroltatnak, ezt részemről el nem fogadom. Másrészről Schvarcz képviselő ur fölszólította a kormányt, hogy a municipalis törvényjavaslatot vonja vissza. A mi a formát illeti, mindenekelőtt megigazítom, hogy törvényt a kormánynak hatalmában nem áll visszavonni. Az eszmét magát, hogy a kormány a municipalis törvényben foglalt egyes elveket, tehát a virilis szavazatok intézményét is, uj törvényjavaslatok beterjesztése által szüntesse meg : helyeslem. Én tehát csak támogatni birom csekély szavazatommal azon óhajtást,mit ő e részben kifejezett: hogy t. i. nem áll ily törvényjavaslat beterjesztésének útjában az, hogy háromnegyed évvel ezelőtt hoztuk a törvényt. Mert, ugy hiszem, ha valaki meg van győződve valamely tör- j vény roszaságáról : igyekezni is fog azon minél | hamarabb javítani; ami pedig azt illeti, hogy | ezt a kormány tegye-e vagy pártja: ugy hiszem, | inkább is fogja tenni a kormány, mint hogy be- { várja, mig egy másik javítson azon. Ez okból teljesen csatlakozom azon óhajtásához, és részemről is kívánom, hogy a municipalis törvény ily szellemben módosíttassák, és pedig még keresztülvitele előtt, mert lehetőnek is tartom, KÉPV. H. NAPLÓ 1 8; | XV. hogy a ház a kormány részéről beterjesztett ily javaslatot discussio nélkül elfogadjon. Azon módositványra nézve> mely beterjesztetni fog az ellenzék részéről a községi törvény azon szakaszára nézve, mely a virilis szavazatokról szól: előre kijelentem, hogy ha a módositvány csak a községi törvényre szorítkoznék, részemről pártolni nem fognám. Nem pártolnám azért, mert nem akarnám a virilis szavazatot azon körből száműzni, hol az aránylag meglehető, hol az czélszerü, akkor : midőn még oly körben is fönállana, melyben tarthatatlan. Szóval, nem akarom azon anomáliát előidézni, hogy a megyékben érvényben álljon s a községekben nem. De szintoly hatázottan kijelentem azt is, hogy a módositványnyal kapcsolatban bárminő formában annak elhatározására fog fölszólittatni a ház, hogy a municipiumokban mellőztessék a virilis szavazat, pártolni fogom. Az administratione-justice-re nézve mindenekelőtt örömemet nyilvánítom azon, hogy az ellenzék minden alkalommal hangoztatja azon eszmét, mely az előre jelzett módositványban foglaltatik. Én is azon nézetben vagyok, hogy az állam-polgárok szabadságának egyik főbiztosítékát az fogja képezni, hogyha bárminő sérelmeik ellenében — származnék az akár egyestől, akár hatóságtól— a birói hatalom védelmét igénybe vehessék. Az eszmét tehát teljesen elfogadom és ré szemről legmelegebben pártolom. És megvallom igen meg voltam lépetve azon nyilatkozat által melyet ma e tárgyban Nehrebeczky t. képviselő ur tett, ki ezen eszmének czáfolására a következő két alternatívával vélt felelhetni: azt mondta t. i., hogy ha ez azt fogja jelenteni, hogy a jogában sértett fél bíróhoz fordulhat, akkor fölösleges, mert ezt amúgy is teheti, de a biró le fogja a keresetet szállítani. Én azt hiszem,, hogy épen ez azon ok, melyből az ellenzék törvény alkotását czélozza, az t. i., hogy a biró a keresetet le ne szállítsa. Ezen czáfolatnak érvényét nem ismerem el. A másik, a mit mondott, a bíróságokról, teljesen meggyőzött arról, hogy a t. képviselő ur azon nagy elvet, mely a módositványban foglaltatik: nem penetrálta kellőleg, és ez nekem annyival meglepőbb, mert a képviselő urnák ezen nyilatkozata — ki a belügyminisztériumnak jelentékeny tagja — azon aggodalomra ad okot, hogy e kérdést nem tárgyalták eléggé a belügyminisztérium körében. Én a belügyminisztérium köréből ily fontos tárgyra nézve alaposabb, fölvilágositóbb nyilatkozatot vártam, mint az, melyet ma tett a képviselő ur s mely arról győzött meg, hogy az eszmét nem fogta íöl; mert az, a mi ellen a t. képviselő ur polemisált: az nem azon eszme, me19