Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
316. országos ülés cált törvények; hanem czélszerü, az életbevágó intézkedések által igyekezzék a reformokat ott megkezdeni mielőbb, hol az legszükségesebb; a municipinmok körében ; és csak akkor, midőn ezen utón biztos lábat vetett : legyen szives a többi reformtörvényeket^ melyeket mi készséggel megalkotunk, az életbe bevezetni. Én, minthogy a törvényhozásnak ezen útja már elfogadtatott, mivel úgyis tudom azt, hogy a községi törvény nem ma és nem holnap fog életbeléptetetni és azon reményben, hogy annak keresztülvitelét kellő óvatossággal és erélylyel fogja eszközölni: a központi bizottság javaslatát kiindulási pontul elfogadom. (Jobb felől helyeslés.) Simonyi Ernő: Igen röviden kivánom csak jelezni állásomat e törvény irányában. Nem fogok hiányainak elősorolásába belebocsátkozni; fölmentett ez alól Nehrebeczky képviselő ur, ki figyelmeztette a t. házat mindazon hiányokra, melyekben e törvényjavaslat bővelkedik. 0, t. ház, mint azon bizottságnak, mely ezen törvényjavaslatot kidolgozta, egyik irányadó vezértagja : igen természetesen, legjobban ismeri a törvényjavaslatot, valamint az indokokat is, melyek annak egyes szakaszait sugallották. Hogy ő igyekezett a t. házzal azon véleményt elhitetni, hogy a bizottság valami rendkivüli nagy munkát, valami csodadolgot hozott létre: azt én egyátalán nem csodálom ; hiszen, kinek-kinek megvan azon gyengéje, hogy saját munkáját remeknek szereti tekinteni és, ha lehet, mások által is tekintetni. De engedje meg nekem Nehrebeczky képviselő ur, hogy én nem látom mindazon nagy dolgokat, melyeket ezen bizottság elkövetett. Ő körülnéz az országban, és azt mondja: mily roppant különbség van köztünk és más országok közt. Itt vannak puszták, és ezek nem tartoznak egy helységhez sem, és ime! a bizottság megfejti a nagy problémát, és azt mondja: ezentúl oda fognak tartozni, hova akarnak. Megvallom, hogy nincs kifogásom ezen megfejtés ellen: de nagy dolgot nem látok benne. Azután vannak kis községek, melyek nem képesek jegyzőt tartani; a bizottság ismét megfejti a problémát: hogy több község egyesül, és ezek tartanak együtt egyet. Ez is helyes, de ebben sem látok csodadolgot. Azt mondja: más országban az egyének állása a községben honosítási törvény által van meghatározva; igen, de nálunk honositási törvény nincsen; a bizottság segített ezen nehézségen ugy, hogy egyik szakaszában azt mondja, hogy erről a majdan alkotandó honositási törvény fog intézkedni. Ezt a bizottság összeillése előtt is tudtuk már. (Derültség,) Azt mondja a képviselő ur : más országokmárszius 22. 1871. j^i ban századok óta vannak községi törvények. Nálunk is vannak, csakhogy e bizottság nem ott kezdte munkáját, hogy azokat megvizsgálta és átidomította volna az ország megváltozott alkotmány-rendszeréhez , hanem összekereste Németország valamennyi M Gemeinde-Ordnung' i-ját é3 azokból irta le a törvényjavaslatot, melyek igen ezélszeraek lehetnek Németország azon vidékeire nézve, melyek számára irva voltak; de sok tekintetben egyátalán nem lesznek czélszerüek, sőt nem lesznek kivihetők Magyarországban ; mert viszonyaihoz nem illenek. Azt mondja továbbá, hogy Francziaországban a kormány kinevezésétől függnek a helységek elöljárói. Igaz, hogy a császárság alatt attól függtek; de nem függtek attól a republieanus kormány alatt. Hiszen, hogy a monarchikus kormányok átalában miudig szeretik hatáskörüket kiterjeszteni: az nem titok; és ez ismét oly fölfödözés, melyre nézve bizony nem kellett miniszteri bizottságnak összeülnie, hogy ezt kitalálja. (Derültség.) Azon nagy felfödözéssel is dicsekedett Nehrebeczky képviselő ur, hogy Francziaországban a mairek-nek nincs fizetésök; de ugyan mi fizetésűk van nálunk a falusi biroknak? (Mozgás.) Ezekben — megvallom — nem látom azon nagy fontosságot, melyet Nehrebeczky képviselő ur az általa vezényelt bizottság munkálatainak tulajdonítani akar ; ámbár, mint mondám, nem csodálkozom, hogy azon munkát, quorum pars magna fűit: a képviselőháznak mint kitűnő ós nagyszerű müvet ajánlja. Ha nekem, t. ház, ezen tőrvényjavaslatnak csak egyes részei ellen volnának kifogásaim : követném azon utat, melyet előttem szólott Zichy Nándor gr. képviselő ur jelzett, hogy észrevételeimet a részletes tárgyalás alkalmával fognám megtenni és a törvényjavaslat módosítására törekedném. De én, sajnos, azon állásban vagyok, hogy ezen törvényjavaslat alapelveivel vagyok ellenkezésben. Én, t. ház, ellenkezésben vagyok ezen tőrvényjavaslat azon rendelkezésével, mely 1848-ban alkotott uj alkotmányunk alapját, a népképviseletet fölforgatja. (Halljuk!) Én azon rendelkezésnek, mely az 1848-ki törvényhozás által nálunk tör vény szerüleg megszüntetett osztályrendszert újra feléleszteni kívánja, és ennek természetes következményekkép az országban az osztály-gyűlöletet elő fogja idézni: ellenzője vagyok. Én, t. ház, ellenkezésben vagyok a törvényjavaslat azon irányával, melylyel a mindenütt megbukott és elkárhoztatott centralisatio létrehozására törekszik. Végre ellene vagyok a törvényjavaslatnak, mert megszorítja és kelletén túl korlátozza a községek azon egyéni | szabadságát, mely egy szabad ország alkotmá-
