Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
?l£. országos Btós •most őt az igért szabadságtól, egyenlőségtől törvényesen megfosztani nem átallanak, s megfosztani bátorkodnak, — miután hitök szerint a népre többé szükségök nincs, mert hiszen Magyarország jövendőre minden veszélytől a két fejű sas szárnyai alatt mentve van — méltán átkot mondhatna fejünkre, ha mi ezen jograbláshoz segédkezet nyújtanánk. Mi, kik nem ígértünk semmit a hatalomnak, melynek érdekében — ugy láttuk — tisztelt kormányunk átvette a kötelezettséget, e nemzetet osztrák kaptára vonni; mi, kik nem félünk a néptől, mely arra okot nem adott ; mi, kik a gyermeknek, mely midőn a négy-kézláb mászásból először fölegyenesedett, megbotlott: a szabad mozgást és járást eltiltani helytelennek tartjuk; 1848-ban az akkori nemzeti képviselő testület által Isten s világ előtt adott ígéret és szó szentségét — a mi törvénykönyveinkbe beigtattatott— félelemből, vagy báimi más okból, vagy érdekből soha megtörni nem fogjuk, (Helyeslés lalftlől.) s az egyenlőséget a haza minden polgárára különbség nélkül föntartani — a menynyiben hatalmunkban áll — mások által is föntartatninemzeti becsületbeli kötelességnek ismerjük s hazánk nemzetünk élet kérdésének tekintjük mindenkor. Ám semmisittse meg a kormány az esvénlőséget; ragadja kezei közé a községek önkormányzati jogát — mely nélkül virágzó szabad nemzetet senki széles e világon föl nem mutathat. Ám építsék föl mielőbb a szabadság, egyenlőség, egy szóval az 1848-iki alkotmány Neugebáude-ját, (Derültség.) melyre a koronát e tőrvényjavaslattal, s ebből nemsokára elkerülhetlen következő még egy utolsóval föl fogja a kormány tenni; mi Pilátusként mossuk kezeinket s önök felelősek a jövendőért, önök, t. kormányférfiak, kiknek nincs bátorságuk ezen törvényjavaslat némely pontjainak okát nyíltan bevallani, vétkeket, bűnöket keresnek a népben, meyek be nem bizonyíthatók ; túl tesznek a faikason mely a bárány anyját vádolta a viz fölzavarásáért ; egy apa bevezeti éretlen gyermekét a bűnök barlangjába, megizlelteti vele a sociális romlottság csábétkeit, ha az eltéved, elromlik végrendeletében gyámság aláveti: —ki itt a főbünös? Önök már előre vádolják és elitélik a jövő nemzedéket is ; önök atyáskodási alakoskodással óvni akarják a hazát az értetlen, és zavargásra, rendetlenségre hajlandó nép kihágásainak, tévedéseinek káros következéseitől, melyek ha itt-amott mutatkoztak is : kiknek tulajdoníthatók ? azoknak, kik a népet félrevezették; értetlenségét minden alkalommal önérdekükben fölhasználták, és azon kormánynak, mely az ilyeneket nem büntette. A t. kormányférfiak, kiknek magasztos hivatásuk márczius 2?. 187'. JJJ^ volna e nemzetet békés és szelid utón regenerálni, némelyek hibájáért, tévedéseért átalános büntetés alávetik az egész népet; s elsajátították a hadakozó felek brutális eljárását, kik, ha valamely va'ros egy-két ablakából lövést hallanak: kipusztítják, fölégetik az egész várost, kiölik az ártatlanokat is. Sőt szomorú és megfoghatatlan a kormánynak e törvényjavaslat készítésénél azon vigyázatlansága, hogy valósággal épen a műveltség alacsonyabb fokán álló kis helységeknek szabadabb mozgást biztosit, mint a szellemi és anyagi erőben kiválóbb, nagy, népes, rendezett tanácsú városoknak. (Igaz!) Egy napon született a szabad magyar nemzet az önálló magyar kormánynyal. Hánj^szor mentegetőztek önök t. uraim az átmeneti korszakkal némely mulasztásaikért és tévedéseikért? avagy nem átmeneti korszak volt-e a százados szolgaság és gyámság alól fölszabadított népnek a hátrahagyott néhány év a szabadság gyakorlati terén 1 Mit mondanának önök, ha egy ellenzéki képviselő ilyforma indítványt tenne a ház asztalára: Tekintve rendezetlen és zilált bel viszonyainkat; tekintve hogy 4 év alatt alig hozatott egy életrevaló törvény; tekintve kormányunknak ingatag és minden határozott irányt nélkülöző politikáját stb. világos oka lévén annak az, hogy a minisztérium és a királyi hivatalok gyakorlatlan és nagy részben vagyontalan egyénekkel vannak betöltve, kiket annálfogva a közrend, a közjólét nem igen érdekelhet: keressék meg ő felségét egy alázatos föliratban, hogy a minisztérium és a királyi hivatalok felét legalább a legnagyobb adót fizetőkkel töltsék be. (Derültség bal felől.) Quod tibi fieri non vis, alteri ne ficeris. T. ház! Távol tartva magamat azon bizonyos eltitkolt okok fejtegetésétől , melyekben megtalálható az egyenlőséggel, szabadsággal, testvériséggel kecsegtetett nép közt törvén} T esittetni szándékolt polgári differentiák tariffja: nem nagy prófétai tehetség kell hozzá, miszerint megjövendölhessem, hogy e törvényjavaslat életbeléptetésével kellő sikert a t. kormány még akkor sem. foghat elérni, ha e törvény készítésére a legőszintébb jóakarat és szándék által vezéreltetett volna is. Ugy-e uraim, azok, kik ezen törvényjavaslatnak championjai pártolói azon reményt i táplálják, hogy ha a legnagyobb adófizetők, kiI ket nem a bizalom, nem a becsületesség, nem az értelmesség, hanem az adóczédula ültet a megyékbe, városokba, községekbe a z*öld asztalhoz : ellensúlyozni paralisálni fogják a municipiumok betöltésénél, a közügyek kezelésénél az értetlennek bélyegzett szegényebb osztály által megválasztandó nép embereinek befolyását, s zavargásra hajlandó és felsőbb rendeletek ellen torj zsalkodó veszedelmes törekvéseit s azon legua18*
