Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-316

316. országot ülés márczius 22. 1871 127 báró által a fölvett 91,670 frt 68 és fél krnyi ősszeg felől kellő számadás halasztás nélkül tétessék meg, de hogy azonban ezen ősszeg is a kiadott nyugták alapján Ranch L. báró ur ingóságai és ingatlanságai által biztosíttassák." Elnök: Közöltetni fog a pénzügyminisz ter úrral. Következik a napirenden levő tárgy. A tegnap elfogadott törvényjavaslatok harmadszori felolvasása és megszavazása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a SvédNorvégországgal kötött szerződésről szóló törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk). Tehát elfogadtatott. Az igy harmadszor is megszavazott törvényjavaslat a főrendekhez fog átküldetni alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett. Széll Kálmán jegyző (olvassa az Olaszországgal kötött szerződésre vonatkozó törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk). Tehát elfogadtatott. Ez szintén átfog küldetni a méltóságos főrendekhez alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett. Széll Kálmán jegyző (olvassa a Erancziaországgal kötött szerződésre vonatkozó törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Ez szintén át fog küldetni a méltóságos főrendekhez alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett. Széll Kálmán jegyző (olvassa a pesti kir. tábla ítélő Urainak szaporításáról szóló törvényjavaslatot.) Elnök : Elfogadja a t. ház az imént felolvasott törvényjavaslatot 1 (Elfogadjuk ! Nem \) Méltóztassanak azok, kik elfogadják felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és igy át fog küldetni a méltóságos főrendeknek tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a fiumei provisorium folytán szükségessé vált póthitelről szóló tőrvényjavaslat harmadszori fölolvastatása. Parcsetics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház az imént harmadszor felolvasott törvényjavaslatot ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott és szintén át fog küldetni a főrendeknek. Következik a napirenden levő tárgy: a község rendezésről szóló törvényjavaslat fölötti átalános vitának folytatása. Schwarcz Gyula: Befejezem tegnap félbeszakított előadásomat a tisztelt ház engedelméből. KÉPV. H. SAPhÓ 1844 XTElmondtam tegnap: nézetem szerint, mik hibái, mik hiányai az előttünk fekvő tőrvényjavaslatnak. Rámutattam részletesen mindezen hiányokra, mind ezen hibákra, mind szabadelvüségi, mind pedig közművelődési szempontokból. Legnagyobb hiba azonban nézetem szerint az, hogy oly belső szerves összefüggésben áll az előttünk fekvő községi törvényjavaslat a tavaly már törvénybe igtatott köztőrvényhatósági rendezéssel. Oly uagj hiba ez nézetem szerint, hogy ha még oly tökéletes lenne is az előttünk fekvő törvényjavaslat, még ha nem is lennének abban a virilis szavazat, és a justiee administrative: az én meggyőződésem szerint ezen bármily tökéletes törvényjavaslatot sem a haladás, sem a népérdek barátai el nem fogadhatnák mindaddig, mig a vele szoros összeköttetésben álló megyerendezésről szóló törvényt a kormány, — legalább lényeges mozzanataiban — nem módosítja, vagy egyátalában vissza nem vonja Igaz, erre kevés a kilátás. De, nézetem szerint, csakugyan jó lenne, ha a kormány e lépésre magát elhatározhatná. Jobb lett volna ugyan, hogyha tavaly, mielőtt ezen törvényjavaslatot előterjesztette: már akkor szakított volna azon iráuynyal, mely javaslatát, illetőleg a megye rendezéséről szóló törvényt átlengi; ha akkor lemondott volna egyelőre a virilis szavazat, a justiee administrativról, és a mit talán ezen oldalon kevesen fognak helyeselni; de a mit mégis helyeselnének sokan, tudom, pártkülönbség nélkül: ha mert volna szakítani az előítélettel, s ha belátta volna szükségességét a területi rendezésnek, melyet erélyesen ugyan, de határozottan megkezdhetett volna a törvényhatóságok meghallgatásával. Mondom: jobb lett volna talán, ha ilyesmi történt volna, mint az, ami most történt. De ha már igy történt: mégis jobb lenne, t. ház, ha a kormány kitenné magát egykis kényelmetlenségnek, egy kis megrovásnak azok részéről, kikben nagyobb a hiúság, mint a buzgalom a közügyek iránt, s a kik őt ezért talán következetlenséggel vádolnák; jobb lett volna, mondom, kitenni magát ezen kényelmetlenségnek, és belenyugodni abba, hogy a megyerendezésről hozott törvény lényegesen módosittassék: legalább is ugy, mint a kisebbségi vélemény óhajtja : legalább is annyiban, a mennyiben szükségképen föltóteleztetik, hogy ezen vele összefüggő községi törvény a haladás barátait kielégíthetné, hogy vagy ezen lényeges hiányok módosíttassanak, vagy — ha ezt nem akarná a kormány —visszavonatnék az egész törvény. Ez utóbbi minden bizonynyal jobb volna, mint a mi történni fog most, midőn oly községi javaslat áll élőt. tünk, a mely virilis szavazattal és justiee admi_