Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-316
128 316. országos filé* mircziui 22. 1871. nistratióval fogja inaugurálni ezen községi reformot, s mely oly összefüggésben van azzal, a mi a megyerendezésről szóló törvényben foglaltatik, mely törvény nem fog egyebet tenni, mint édesiteni és keseríteni a reánk szállott ellentéteket, és nem fogja egyátalában elejétvenni azon tespedésnek; hanem ott hol initiál, szükség nélkül növelni fogja a kormány hatalmát. Ezek voltak kívánalmaim, de nem hiszem, hogy arra kilátás legyen, hogy a kormány erre elhatározza magát. Ámbár azt hiszem csakugyan, hogy nem ártana, ha a kormány a megyerendezésről szóló törvény revisiójára határozná el magát, mielőtt azt életbe léptetné, mielőtt milliókat fog ott költeni rá, mielőtt 20—30,000 megyei és községi tisztviselőt a kenyérkereset keserű, de SZÍVÓS kötelékeivel fogna hozzáfűzni ezen oly veszélyes rendszerhez. Jobb lenne csakugyan, ha e lépésre rászánná magát még most, midőn minden áldozat nélkül tehetné, mint azután majd, midőn gyógyithatlanok lesznek azon sebek, melyeket ezen törvények a nemzet élettestén ütni fognak. Ne féljen a kormány a forradalmaktól. Magyarországban nincsenek meg elemei a forradalmaknak ; de azért mégse higyje, hogy üdvösen cselekszik, hogyha életbe lépteti ezen megyerendezést, és megalkotja, szentesitteti a mostani törvényjavaslatot, és hozzá még alkotni fog egy választási törvényt, a mely egyetemben eme két törvény szellemével, mindent el fog követni arra nézve, hogy a legközelebbi országgyűlésen a kormány győzelme biztos legyen. Ne féljen a forradalmaktól; forradalmi utón nem fog keresni szabadulást a nemzet azon nyiig alól, melyet ezen intézmény fog vállaira rátenni. De gondolja meg a tisztelt kormány, mielőtt ezen törvényjavaslatot törvénynyé szentesittetné és életbeléptetni akarná : hogy lesz majd idő, midőn a higgadt történetíró ki fogja mutatni azon sebeket, melyeket a nemzet fejlődésén ilyen tőrvények ütendettek, és akkor azon jövő nemzedéknek fölvilágosult fiai is fogják érezni, hogy ezen sebeket gyógyítani kellene ; — de már késő lesz. r En részemről, — miután nincs arra kilátás, hogy a kormány részéről a megye rendezéséről szóló törvény oly értelemben kiigazittassék, mely a haladás követelményeinek megfeleljen, nincs kilátás arra, hogy a megyerendezésről szóló törvény revisióját a kormány, mielőtt azt életbe léptetné, és mielőtt ezen mostani törvényt megalkotná, eszközlésbe venné : — azt a törvényjavaslatot részemről el nem fogadhatom, és csatlakozom a kisebbség véleménye által kifejezett azon föltételekhez, melyeket tegnap igen tisztelt képviselőtársam, Simonyi báró előadott: és ez esetben, ha netán teljesedésbe menne a kisebbség várakozása, a mit nem hiszek, ebben az esetben én is határozottan csatlakozni fognék azon kerethez, melyet a kisebbségi vélemény elénk terjeszt, s melynek körvonalán belől az én egyéni meggyőződésemnek, úgyszintén kívánalmaimnak szintén érvényt szerezhetnék. Ezeket kívántam tegnapi előadásom kiegészítéséül még ma hozzáadni. (Helyeslés.) Nehrebeczky Nándor: T. képviselőház ! A tegnapi vitatkozás alkalmával egyik tisztelt képviselő ur a tiz-parancsolatot egy tizenegyedikkel kívánta megtoldani, mely ekként lenne szövegezendő: „Szólj ritkán és minél rövidebben. " Részemről igen szívesen fogadom el ezen tizenegyedik parancsolatot; de megjegyzem átalánosságban, hogy sokkal könnyebb törvényeket alkotni, mint azokat megtartani; megjegyzem továbbá, hogy ha a tisztelt képviselő urnák ezen tizenegyedik parancsolata már eddig megtartatott volna: akkor a haza több szerves törvénynyek rendelkeznék, (Helyeslés jobb felől.) és átalában véve, ha azon kérdést intézem magamhoz: hogy ezen parancsolat melyik oldalra szólt e kérdésre megfelelt a túloldalnak egyik tisztelt képviselője a múltkor, midőn ezen oldalt „hallgatag* oldalnak nevezé, per excellentiam. A mi engemet illet, t. képviselőház : én, mert tudom, hogy a képviselőháznak az alkotandó szerves törvényekkel szemben hosszú ideje nincs; mert meg vagyok győződve, hogy az átalános discussio alatt fölhozott nézeteknek és érveléseknek az alkotandó törvényekre nézve csak akkor van hasznos befolyásuk: ha azok a részletes tárgyalás alkalmával fölhozatván, kellőleg indokoltatnak, és a ház által elfogadtat* ván, a törvény szövegébe fölvétetnek. Ezen két oknál fogva mai fölszóialásomban igen rövid és tárgyilagos akarok lenni. (Halljuk!) A községi rendezésre vonatkozó törvényjavaslat fontosságát a t. ház elismerte, és constatálta leginkább azáltal, hogy ezen törvényjavaslat valamint a kilencz osztályban, ugy a központi bizottságban is beható tárgyalás és tanulmányozás alá vétetett : és méltán; mert az egészséges államélet alapja és föltételei a rendezett községi önkormányzatban keresendők; mert a községi törvény közigazgatási rendszerünk jövő alaptörvényét képezendi. Az osztályokban igen élénk érdekeltség és őszinte javítási vágy nyilvánul ezen törvényr e nézve. Történtek abban igen czélszerü s gyakorlati módosítások, mindamellett egyátalában nem fogadhatom el azon állítást, mely a tegnapi discussio alkalmával egy igen tisztelt képviselő által hozatott föl, és mely szerint ezen módositványok annyira terjedtek volna, hogy az ere-