Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

118 315. crszágot Ölés máreiks 21. 1871. sok indokolása, mind pedig, ha erre szükség lesz, megvédése, a részletes tárgyalásnál fog fölmerülni. Én is tehát helyeslem a központi bizottság előadójának azon nézetét, hogy akkor tegyük meg a részletekre nézve a megjegyzéseket. És valóban fölösleges időpazarlás volna azokat most előhozni: mert az egyes paragrafusoknál újból fölmerülne a vita és újból elmondatnának ugyanazon érvek, a mik az átalános vita alkalmával elmondattak ; én pedig nem akarom, hogy a t. ház becses idejét ismétlésekkel töltse el; mert nézetem szerint, ha ma a 10 parancsolatot újból kellene alkotnunk, megtoldandók volnának azok egy függelékkel, mely egyedül a képviselőket illetné, és mely igy hangzanék : szólj lehetőleg ritkán, és a mennyire lehet, röviden. (Derültség és helyeslés.) Ennélfogva én egész átalánosságban még csak azon megjegyzést akarom tenni, hogy nem volt még törvényhozó testület, mely kedvezőbb helyzetben lett volna, mint mi most jelenleg vagyunk: midőn mi a községek rendezéséről, tőrvény hozatala által intézkedünk. Mert csak az észak-amerikai köztársaságban, — de sehol Európában, még Angliát sem véve ki, — e községi intézmény oly egyszerű, természetszerű alapon nem nyugodott, mint hazánkban. A nyomasztó úrbéri viszonyok, mikor megszűntek a községek a törvényhatóság fölügyelete alatt állni, a jogegyenlőségre alapított önkormányzatnak örvendhettek és saját választottjaik által kezelhették ügyeiket. Azért tehát ezen törvényben nem ujj áalakitásról van szó ; hanem csak a régi viszonyokat kell a hozandó törvények által szabályozni és rendezni. A községek összege képezi az államot, és azért az államnak helyes vagy helytelen szerkezetétől függ nagyrészt, taga dhatlanul, az államnak léte és jövője. Azért igen fontos ezen ügy, a mely fölött jelenleg hivatva vagyunk határozni ; mert nézetem szerint, ha a községek a közigazgatás önkényének adatnak át, és ha a tervezett javaslat szerint, a társadalmi érdekekre szakítjuk szét annak osztályait: akkor nemcsak a községi szervezetet rontjuk meg, de az államot magát alapjában renditjük meg. Ajánlom a t. ház figyelmébe a benyújtott különvéleményt. (Helyeslés jobb felől.) Szüllő Géza: Ha a t. ház is azon nézetben van, melyet az előttem szólott képviselő ur nyilvánított, hogy az átalános tárgyalást talán mellőzni lehetne, ez esetben igen szívesen elállók a szótól" és igy mindenekelőtt azt vagyok bátor kérdeni: van-e valaki fölírva az átalános vitához? (FölkiáltásoJc: Van! van! Beszéljen csak!) Mert nem szeretném magamat a szótól elüttetni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház ! Nézetem szerint a községekről szóló tőrvényjavaslat, habár egyes szakaszai nem mindenben találkoznak is nézeteimmel s igen sok szakasza van, melyeket a felföld érdekében meg kell változtatni; de oly alapelveket látok mégis benne lefektetve, melyeket én helyeseknek tartok s ennélfogva én e törvényjavaslatot az átalános vita alapjául elfogadom. Keresztül van vive benne biztosítása a közakaratnak, az államnak a megyékben és községekben az által, hogy a kormány mint az állam kifolyása végrehajtja az alkotmányos törvényeket ; tehát az állam közvetve maga fölügyeleti jogát a községekben is gyakorolja. A községek az állami egységüek közegei, ezek bizottságilag intézik el a nyilvános ügyeket; de azért ezek az állami egységhez megkívántató összpontosítási kapcsolatot és az államkormány ellenőrzési jogát nem alterálják : mert oly községekkel, melyek nem érzik kötelességüknek a kormány rendeleteit végrehajtani: jól kormányozui és a kormányzásért a felelősséget elválalni, nem lehet. Ezen törvényjavaslat a községi képviselet szervezésében a község elöljárói és a képviselet felelősségében és a községi jogok szabatos meghatározásában jelöli ki a törvényhatóságok rendezését. Elég széles alapra fektetett választási jog mellett a képviselőtestületnek felét a választók választják, mig másik fele a legtöbb egyenes adótfizetőkből alakul. Vannak sokan, kik azt mondják,hogy ez talán birtok aristocratia; de nézetem szerint ez semmi aristocraticus előjog. (Fölkiáltás bal felől: Hát mi?) Mert az külön előjogot nem teremt, amennyiben mindenki részesülhet benne megvagyonosulása esetében. (Derültség bal felől.) Az csak természetes következése a birtokjognak; hogy aki a községben legtöbb adót fizet: tehát a legnagyobb terheket viseli, teljes joggal beleszólhasson a községek gazdálkodásába s kiadásai ellenőrzésébe, és hogy ezen jogától meg ne fosztassék. Ezen intézkedés az egyenjogúsággal nem ellenkezik. (Fölkiáltások bal felől: Hogy-hogy f!) Mert azon birtokos, ki legtöbb adót fizet: szavazás alkalmával épen csak egy szavazattal bír; épen ugy áll a dolog azon községi képviselővel, kinek összes értéke csak egy vékás földből, vagy kevesebből áll, arányba véve ahoz, kinek birtoka ezer holdakra terjed. (Helyeslés jobb felől.) Tekintetbe véve még azt is, hogy a politikai képesség nem átalános tulajdon, és hogy mindig a birtokos osztály és a választott férfiak voltak azok, kik legtöbb tevékenységet fejtettek ki a közügyek körül : mig a nép maga soha sem vett részt egyenkint a kormányzásban. A mi az V. és VlII-ik osztályok előadóinak