Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

112 315. országos ülés márczias 21. 1871, A mi azon négy királyi táblai ülnököket illeti, i a kik kisegitökép a semmitőszékhez rendeltetnek, én ezek függetlenségét veszélyeztetve nem láthatom azon ok miatt, mert az ő birói állásuk csakugyan teljesen független. Ha azon körülmény, hogy előléptethetnek, veszélyeztetné a birói függetlenséget: akkor az egész királyi tábla függetlensége veszélyeztetve volna ; mert hiszen a királyi tábla valamennyi tagja táplálja azon óhajt, hogy előléptettessék. Ennélfogva az egész királyi tábla függetlensége veszélyeztetve volna, miután az előléptetés reménye által az összes tagok függetlensége korlátoztatnék. A mi tehát az egyes bírákat illeti: én nem látom az egyesek függetlenségét veszélyeztetve az által, hogy a királyi tábla helyett a legfőbb itélőszéknél fognak referálni. De talán nem az egyes biró függetlensége csorbulna; hnnem az egész semmitőszék jogszolgáltatása módosulna ez által és a decisiók volnának befolyásnak kitéve, ha a semmitőszéknél oly birák volnának, kik csak ideiglenesen működnek ott. Osztoznám ezen nézetben, h dolog olyan volna, mely által lényeges befolyást lehetne gyakorolni a semmitőszék határozataira. De megvallom, hogy 4 bírónak, kik köztudomás szerint csakis a túlságos restantiák földolgozása végett tétettek a semmitőszékhez, befolyása lehetne a határozatokra: nem hiszem ; mert hiszen a semmitőszék többi tagjainak függetlensége, mint maga indítványozó nr is mondta, teljesen biztosítva van. De nem fogja ez a semmitőszék függetlenségét veszélyeztetni még egy más oknál fogva sem. Ha még lehetséges volna, hogy ezen 4 tag éppen egy senátusban működjék: akkor képzelhetném, hogy ezen 4 tag befolyást gyakorol a határozatokra. De méltóztassanak fölvenni, hogy az egyes tagokat az egyes senatusokba nem a miniszter osztja be ; hanem a semmitőszék elnöke: ennek elnökét pedig annál inkább függetlennek kell tekinteni, mert neki előléptetésre reménye csakugyan nem lehet. En tehát ismétlem, hogy a czélszerüséget nem tudom elválasztani a jogosság kérdésétől, másrészről pedig nem látom azon veszélyeket, ha 4 egyén, oly cselekvényekben fog ideiglenesen működni, melyek idővel fölöslegeseknek fognak válni. Egyébiránt megvallom, hogy pénzügyi viszonyaink közt, a hol annyiszor halljuk, hogy takarékosaknak kell lennünk, én 6000 frtot sem kívánok czéltalanul kidobni. Nem látván tehát a veszélyt, a melyet indítványozó ur fölhozott, habár máskülönben, — ha ez nagyobb mérvben jelentkeznék, osztoznám aggodalmaiban,— a beterjesztett javaslatot elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Huszár Imre: T. ház! Nem volt szerencsém penetrálhatni a t. előttem szóló képviselő ur előadásának első részébe. A jogosságról és a czélszeriiségről méltóztatott a t. képviselő ur beszélni. A czélszerüség igenis e részről fölhozatott, azonban a jogosság kérdése a szőnyegen forgó tárgyban, legalább e részről, tanácskozásba nem vétetett. Tanácskozásba vétetett csupán az, hogy mi látszik czélszerübbnek: a 6000 frtot kiadni-e, vagy pedig a birói függetlenséget az ország egyik legfőbb törvényszékén lehetőleg megóvni? Hogy mi jogos és mi nem: az egyátalában tárgyalás alatt nem volt. A mi a t. képviselő urnák azon állítását illeti, hogy hiszen ha ugy vétetik föl, hogy, ha a királyi táblaibirák fognak ide áthelyeztetni referensedül, ez némileg hátrányos befolyást látszanék gyakorolni a birói függetlenségre: akkor az egész királyi tábláról azt lehetne mondani, hogy az nem független. Méltóztatik a t. képviselő ur elfeledni azt, hogy itt oly törvényszéknél szükségelt. birói állomások betöltéséről van szó, mely utolsó instantiában itél, a királyi tábla pedig nem itél utolsó instantiában. Ha valaki a kir. táblai Ítélet részrebajlatlanságában megnyugodva nincs, mindig van alkalma ügyét fölebb vinni, azonban a semmitőszék határozatát, — és ezt a t. képviselő ur épen olyan jól tudja, mint én, — nem fölebbezheti. A mi azt illeti, hogy 4 biró oly testületnél nem gyakorolhat afféle befolyást, mely hátrányul szolgálna a birói függetlenségnek: méltóztatik elfeledni azt, hogy ezen 4 biró egyszersmind referens is. Azt pedig mindnyáján nagyon jól tudjuk, hogy a referenseknek az ügy eldöntésére mindenesetre befolyásuk van: de kell is, hogy legyen ; mert ők azok, kik hivatásuknál fogva az ügy állását leginkább ismerik. De még azon esetben is, ha az illető 4 pótbiró nem osztatik be ugyanazon senatusba, — és meg vagyok róla győződve, hogy ez nem is történnék így, — mégis hányszor történik meg, hogy egy szavazat képezi a többséget, és meglehet, hogy épen azon egyén fogná azt képezni, a kinek birói függetlensége iránt alapos aggodalom van. Ami pedig a költséget illeti, hogy a 6400 frtot sem adja i meg a t. képviselő ur: megvallom, én sem szeretek kiadni ott, hol szükségét nem látom; de miután a budget tárgyalása alkalmával annyi fizetés-fölemelés hozatott javaslatba és fogadtatott el, még pedig olyanok is, melyeknek indokolására más nyomós argumentum hiányában, csakis azon méltányossági szempont hozathatott föl, hogy emeljük ezeket is, mert másokéit is fölemeltük: akkor ezen 6400 frtot ott, hol a birói függetlenség megóvásának előmozdítására • szükségesnek látom, részemről nem sokallom és I szívesen megadom.