Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-315
315. országos ütés márczius 21. (871. 103 gadása volna, s olyan nemzettrd nem is lenne szabad nemzetközi szerződésre lépnünk. De müveit nemzetekkel kötünk szerződést, hol a törvénykezés a kor színvonalán áll, shol nem lehet tartanunk attól, hogy valaki ártatlanul elitéltessék. Ezt felvilágosításul kívántam megjegyezni arra nézve, hogy a szerződésben azt kitenni, hogy „tudva" adta ki a hamis pénzt, fölösleges. Simonyi Ernő: T. ház! Igen természetes következése ez a módnak, melyszerint e szerződések ide terjesztetnek. Azon helyzetben vagyunk most, hogy egyfelől nem fogadhatunk el valamit, másfelől nem változtathatunk rajta. Ez következése annak, hogy a kormány e részben nem járt el kellő szabatossággal. Vannak diplomatiai szerződések, melyeket a törvényhozások csak utólag vesznek tudomásul, és ha nem helyeslik az illető miniszter eljárását, ki azon szerződéseket kötötte, azt vonják felelősségre. De vannak szerződések, melyek egyenesen a törvényhozások általi elfogadástól vannak föltételezve, sezen szerződések közt első helyet foglalnak ezen kiadási szerződések perrendtartás tekintetében mert ezek az ország törvényes eljárására, vonatkoznak, s az ország törvénykezési eljárását kell megváltoztatni akkor, midőn, valamely külállamokkal szerződés köttetik, mely a mi eljárásunkkal meg nem egyénik. Ezen szerződéseket mindenütt s mindenkor előlegesen szokták elfogadtatni a törvényhozás által és azután léjDnek csak életbe; nem pedig ugy, mint a hogy ez itt történt. Á kiadatások iránti szerződések revisiója 1854 —1855-ben, —némely valóságos vagy képzelt merényletek végett, melyek III. Napóleon ellen elkövettettek vagy legalább elkövettetni gondoltattak: indíttatott meg Európa szerte a franczia kormány által. Igen hosszú időbe és vitába került különösen az angol parlamentben, míg ezen szerződés elfogadtatott és csakis sok módosítással fogadtatott el. Ezen szerződés, melynek előttünk kellene lenni, — de itt nincs, mert ez csak pótléka — ezen szerződés ugyanazon elv alá esik. Hogy mennyire illetékes ebben a magyar törvényhozás, mennyire nem? miután a szerződés maga itt nincs — nehéz volna megmondani. De midőn oly szerződésről van szó, a mely Magyarországban az igazságszolgáltatás megváltoztatását kívánja : akkor mindenesetre a törvényhozásnak beleegyezése szükséges; s a minisztérium részéről teendő olyforma intézkedések, melyek ezt kiegyenlítik, volnának szükségesek mielőtt a ház elé hozatik. De miután a szerződés elfogadva, végrehajtva van. . . Horvát Boldizsár igazságügyminiszter (közlessói): Nincs végrehajtva. KÉPV. H. NAPLÓ 1844 XV. Simonyi Ernő: Engedelmetkéiek, hogy ne volna végrehajtva, midőn életbe lépett azon nap, melyen a ratificatiók kicseréltetnek ? Ha azóta nem volt eset, hogy valakinek kiadatását kérték volna: akkor gyakorlatilag nincs végrehajtva; de politikailag végre van hajtva. Most azt hiszem vem lehet változást tenni, hanem egyediüi módunk az, hogy vagy elfogadjuk azon szerződést, vagy ha nem tetszik, a minisztert teszszük felelőssé. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? Irányi Dániel: De kérem már bele mentünk a részletekbe. Eln ök * Hiszen épen azt akarom mondani. Irányi Dániel: Bocsánatot kérek. Ghyczy Kálmán: T. ház! Gondolom nem jön már többé kérdés alá az, hogy részletesen tárgyaljuk-e a szerződést vagy nem? — Erről tehát nem szólok : hanem észrevételt akarok tenni arra, mit a tárgyalás alatt levő svédés norvég szerződést illetőleg Simonyi t. képviselő ur mondott. Ha jól fogtam föl, ő azt állítja, hogy ezen svéd-norvég szerződés már foganatba lépett s az országban végrehajtatott. A többi szerződésekre, a dolog nem áll oly tisztában, mint ezen szerződésre nézve, melynek 15-ik pontjából kitűnik, hogy az csak a törvényhozásnak jóváhagyása után fog életbelépni : mert a 15-ik ezikk azt mondja: „A jelen egyesség 10 nappal azután lép hatályba, miután az illető országok törvényei által meghatározott alakban kihirdettetett." Minálunk a törvény álcal meghatározott alakja a kihirdetésnek a törvényhozás elfogadása után az itteni törvénytár általi kihirdetés, s ennélfogva azt gondolom, hogy megnyughatunk a szakasz illető pontjában. A mi egyébiránt Irányi képviselő ur észrevételét illeti, meg kell ösmernem, hogy lehet igen sok esetben nagy fontossága annak, hogy tudassék ki előlegesen: vajon az illető által hamis pénz kiadása tudva történt-e vagy nem ? egyébiránt azt is el kellett ösmernem, hogy ha ily kifogásnak szerződésileg hely adatnék, akkor a kiadás, valóságos bűntett elkövetése esetében is nagyon meg lenne nehezítve. Én tehát, figyelembe véve azon indokokat is, melyeket az igazságügyminiszter említett: a szerződés ezen pontjára nézve, melyhez Irányi Dániel képviselő ur észrevételt tett, azon véleményben vagyok, hogy azt a ház részéről is helyeselni lehet. Elnök : Ismétlem a kérdést: méltóztatnak a 8-dik pontot agy elfogadni, a mint benne van a szerződés szövegében ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. 14
