Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-315

98 315. országos ülés mlrczius 21. 1871. a jóváhagyások kicserélésének napjától számítva 5 nap múlva érvénybe fog lépni." Tehát amint a kicserélések megtörténtek, ezen szerződések azonnal hatályba lépnek. Itt a törvényhozás rati­ficatiój ái-ól szó sincs. A. franczia szerződés 6-ik czikkében pedig ez áll: „A jelen pótegyesség a jóváhagyások kicse­rélése után, mi két hónap alatt, vagy ha lehet­séges, még előbb fog eszközöltetni, azonnal kihir­dettetik és tiz nap alatt, a kihirdetés után hatályba lép." Itt ugyan van szó a kihirdetésről, de nincs sem­mi emlités az illető törvényhozás ratificatiójáról, mi a Svéd- és Norvégországgal kötött szerződés­ben nagyon szabatosan ben van. Mindenesetre föltűnő t. ház, hogy ugyanazon időben kötött két hasontermészetü és tartalmú szerződésben az életbeléptetési időt illetőleg különböző záradékok használtatnak. A nyelvet illetőleg is van egy észrevételem. A Franczia- Svéd- és Norvégországokkal kötött szerződésekben ?, nyelvről semmi emlités sem tétetik. — (Zaj. Elnök csenget.) Oly kevesen vagyunk t. ház, és én saját szavamat alig hallom. — Való­színűleg azért, nem tétetik emlités, mert mind­két szerződésnél a franczia szöveg vétetik hite­lesnek. En erre nem kívánok észrevételt tenni, — mert hiszen a franczia nyelv diplomaticus tekin­télye még eddig nincs kétségbe vonva; — azonban igen is észrevételt kívánok tenni az Olaszország­gal kötött szerződésre, mert az Olaszországgal kötött szerződésben ugy az olasz, mint német szöveg egyformán hitelesnek nyilvánittatik. Hogy a német nyelv most sem, tehát az uj császár­ság idejében sem diplomatikai nyelv, azt mind­nyájan tudjuk, annyival kevésbbé volt az dip­lomatikai nyelv 1868-ban. En nem helyeselhe­tem azon eljárást, hogy egy Magyarországra nézve is kötelező szerződésben, midőn a német nyelv hitelessége világosan ki van mondva, ugyan­ezen jog a magyar nyelvre nézve nem érvénye­síttetik. Pedig ismerve az olasz kormánynak nem­zetünk iránti sympathiáját, loyalitását, meg va­gyok győződve róla, hogy az semmi nehézségbe nem fogott volna ütközni, ha kormányunk részé­ről annak idejében ez követeltetett volna. Hiszen méltóztassanak visszaemlékezni, azon köztudo­mású dologra, hogy ezelőtt egy-két évvel az olasz kormány, midőn bizonyos ajándékot kül­dött a múzeum részére, a kereskedelmi minisz­tériumhoz : magyar nyelven szerkesztette az át­iratot. Én nem helyeselhetem kormányunknak ezen eljárását, és nagyon kérem, méltóztassék előforduló alkalommal ezen igénytelen figyelmez­tetésemről meg nem feledkezni. Ami a központi bizottságnak ide vonatkozó javaslatát illeti, most nem akarok a részletekbe bocsátkozni: elvben helyeslem azt; hanem a szö­vegre nézve nemiebetek egészen egy értelemben, Majd a részletes tárgyalás alkalmával bátor le­szek ezt előadni. Még egy igénytelen észrevételem van a Francziaországgal kötött szerződést illetőleg, és ez vonatkozik a pótegyezmény második czikkére, amelyben az van, hogy midőn a letartóztatások elé gördülő akadályokról van szó: ezen aka­dályokat kötelesek a mi közigazgatási hatósá­gaink és biróságaink a külügyminisztériumnak bejelenteni. A részletes tárgyalás alkalmával szabadsá­got fogok venni magamnak, hogy eziránt javas­latot terjeszszek a t. ház elé : mert nem hi­szem, hogy legyen köztűnk valaki, aki helyeselje, hogy a mi hatóságaink, biróságaink, a mi miniszté­riumunknak mellőzésével, közvetlenül a külügy­minisztériummal tegyék magukat érintkezésbe. (Helyeslés.) Ezek után, t. ház, én az előttünk fekvő törvényjavaslatokat, vagyis szerződéseket, átalá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni kész vagyok. Azonban ismétlem, hogy nem he­lyeselhetem igen t. kormányunknak eljárását, hogy a magyar nyelvnek a némettel szemben egyenjogositását érvényesíteni az első alkalom­mal, midőn az kínálkozott, elmulasztotta. Nem helyeselhetem továbbá azt, hogy nem igtatta mindenik szerződésbe, mint az a Svéd- és Nor­végországgal kötött szerződésben helyesen tör­tént : az illető törvényhozás ratificatiójának szük­ségét. Végül, amit nem helyeselhetek: az, hogy a kormány ezen már 1868-ban, illetőleg 1869-ben megerősített kicserélt szerződéseket csak most ter­jeszté a ház elé. Nagyon kérem az igen t. miniszté­riumot : ne szolgáltasson ily fölszólalásokra alkal­mat. Gyakran hallottuk a kormány részéről a figyelmeztetést, hogy gazdálkodjunk az idővel; engedje meg, hogy most én tegyem a kormány­nak azon figyelmeztetésést: hogy gazdálkodjunk az idővel. Ha a kormány pontosan teljesiti kö­telességét, ha nem ad ily mulasztások által ily fölszólalásokra okot : csakugyan sok időt fog meg­kímélni ugy magának, mint nekünk, és a hazá­nak. (Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház ! Én tökéletesen és mindenben osztozom előttem szólott t. barátom Várady Gábor nézetében. Megvallom, soha nem foghattam meg: miként érhetik be alkotmányos nemzetek monarchiában azon illusorius joggal, miszerint a szerződések, melyek más nemzetekkel köttetnek, csak utólag, mintegy tudomásvétel végett terjesztetnek elő? Midőn alkotmányos országokban nem sza­bad külön törvény nélkül egy községet valamely

Next

/
Oldalképek
Tartalom