Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-315
315. országos 3!és márczius 21. I87t. 9" egyszer főlszólittatik, akkor tartsa kötelességének meg is küldeni. Schvarz Gyula: Egy kérvényt van szerencsém benyújtani, melyben Baranya megye iskolatanácsainak kérvénye pártoltatik. Elnök : A kérvényi bizottsághoz fog utasíttatni. Napirenden van a költségvetési törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Széll Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a t. ház a most fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott és a mélt. főrendeknek tárgyalás végett át fog küldetni. A mai jegyzőkönyv erre vonatkozó része fog hitelesíttetni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvének ide vonatkozó pontját.) Elnök: Ha nincs észrevétel, hitelesíttetik. Bujanovics jegyző ur át fogja vinni a törvényjavaslatot a főrendekhez. Következik a 666-ik számú iromány az osztályok előadásaiból alakult központi bizottság jelentése, az 572-ik számú „a svéd- és norvég királysággal 1868. évi június hó 2-án a közbűnttttesek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésről" szóló törvényjavaslat fölött. Fölolvasottnak veszi a t. ház e törvényjavaslatot? (Igen!) Szögyényi László központi előadó : A központi bizottság e törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben minden változtatás nélkül elfogadta és azt a t. képviselőháznak is elfogadás végett ajánlja. Várady Gábor: T. ház! Miután észrevételeim, melyeket előterjeszteni bátor leszek, mind a 3 szerződésre vonatkoznak, mert ezen szerződések egy természetűek és hasontartalmuak : méltóztassék megengedni a t. ház, hogy időkímélés tekintetéből, ne kellessék mind a 3 szerződés tárgyalása alkalmával fölszólalnom, tehát észrevételeimet itt adhassam elő. {Halljuk.) Ezen szerződések t. ház, pl. az Olaszországgal kötött 1869 febr. 27-én köttetett meg, megerősíttetett márczius 31 -én, a megerősítések kicseréltettek május 17-én: a franczia köttetett 1869 február 12-én, megerősíttetett ő felsége által márczius 6-án; a Svéd- és Norvégországgal kötött szerződés 1868. június 2-án kelt, megerősíttetett t július 11-én, kicseréltetett augusztus 19-én. Es itt, t. ház, első pillanatra két kérdés merül föl, ezen szerződésekre nézve. Első az: szabadságában állott-e a magyar kormánynak ezen szerződések megerősítéséhez járulni ugy, hogy azok a törvényhozás elé ne terjesztessenek életbeléptetésük előtt? A második kérdés az: mi az oka, hogy ezen már két évvel, és részben harmadfél évvel ez előtt megerősíttetett ós kicserélt szerződések csak most terjesztetnek a képviselőház elé ? Az első kérdésre megfelelt az igen t. igazságügyminiszter ur indokolásában, midőn hivatkozik az 1867: XII. t. czik 8-ik §-ra, melynélfogva a nemzetközi szerződések az illető kormányok egyetértésével kötendők, aztán a törvényhozás elé terjesztendök. Ezt mondja az idézett tőrvény. Magától értetik, hogy életbeléptetésük előtt terjesztendök a törvényhozás elé : mert hisz senki sincs köztünk, ki állítaná, hogy ily nemzetközi szerződés itt csupán csak tudomásvétel, úgyszólván, registrálás végett^ mutattassák be: mert ez*a törvényhozás alkotmányos jogának nem gyakorlása, hanem csupán paródiája volna. Hisz maga a t. kormány is igy értelmezte ezt. Méltóztatik az igen t. igazságügyminiszter ur visszaemlékezni: midőn a Japánnal és Siámmal kötött szerződés tárgyaltatott, akkor is fölemlittetett, hogy a ratiíicatio mondhatni érintve sem volt. mintha csak registrálás végett terjesztettek volna azon szerződések a ház elé. Akkor az volt a mentség — ha nem csal emlékezetem — hogy nagy utat kellett volna tenni, hogy azon szerződések a ratiíicatio után még oda küldessenek. De különben is az ottani szokás azt igényelte volna, hogy midőn aláírattak és megerősíttettek: azon szerződések azonnal hatályba lépjenek. Mi ezt tudomásul vettük, azonban követeltük, hogy a jövő alkalommal ilyen eljárás többé ne követtessék. Azonban t. ház! ha nem bírna is talán ezen parlament a ratiíicatio jogával, mit, azt — hiszem, senki sem fog közülünk kétségbe vonni,— mindenesetre fölmerül a kérdés : mi okozta, hogy ezen szerződések két, mondhatnám harmadfél év után terjesztettek a ház elé? Én kíváncsi vagyok tudni, hogy minő lomkamrában hevertek ezen szerződések annyi ideig ? Ezt nem lehet hallgatással mellőzni t. ház. Az igen t. kormány szebbnél szebb mentségeket hozhat föl annak szépítésére, hogy mi okozhatta ezen föltűnő késedelmet; de egyben mindenesetre egyet fog érteni velem a t. minisztérium : hogy a kormánynak legjobb barátja sem nevezhetné ezen eljárást correctnek. A Svéd- és Norvégországgal kötött szerződésre a ratiíicatio tekintetében nincs észrevételem, mert az helyesen van szerkesztve ; de az Olasz- és Francziaországgal kötött szerződésekre nézve igenis van; mert pl. az olaszországgali szerződésnek 18-ik pontja ezt tartalmazza: „a jelen egyesség jóvá fog hagyatni, és a jóváhagyások három hónap alatt, ha lehetséges még előbb, formaszerüleg ki fognak cseréltetni." A megelőző .szakasz pedig ezt tartalmazza: „ajelen egyesség
