Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.
Ülésnapok - 1869-314
314 országos ülés márczius 20 1871. Széll Kálmán előadó: A szöveg tehát igy fog hangzani: „vagy ezen hiány fedezését más függő adóságot létesítő hitelmüvelettel eszközölhesse." (Helyeslés.) Péchy Tamás: Talán még egyszerűbb volna, ha ezt tennők: „függő adóssági hitelművelettel." (Fölkiáltások: Nem kell!) Elnök r Tehát elfogadtatott a szöveg ugy a mint előadó ur fölolvasta. Következik az 5-ik §. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa az 5 §-t.) Hogy az államnak a 3-ik szakaszban elősorolt jövedelmei folyókká tétethessenek, az 1868: II., XI., XIV., XV., XVI., XVII., XVIIL, XIX., XX., XXII., XXIIL, XXIV., XXV., XXVI., XXXIV. és XXXV. törvényezikkekben megállapított, s az 1868 : XXV, és az 1870 : XLIX., L., LL, LII, LIIL. LVI. LVII. és LVIII. törvényezikkek által a folyó 1871 -ik évi deczember hó 31kéig érvényben tartott egyenes és fogyasztási adók, jövedékek, dijak, bélyegek és illetékek, va-,, lamint a révvám és az államvagyon jövedelmei s az állam egyéb rendes bevételei, az 1869 : XVI és XXII., az 1870: XLIX, L., LL, LVL, LVIII., és LIX. törvényezikkekben tett, s az év folytán a törvényhozás által netalán még teendő módosítások megtartásának kikötése mellett, az 1871 -ik évre ezennel megajánltatnak és megszavaztatnak. Széll Kálmán előadó: Ezen §. 3-ik sorából ezen3 szó: „saz 1868* XXV." mint sajtó hiba kihagyandó. Elnök: Méltóztatik elfogadni 1 (Elfogadjuk!) elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 6-ik §4.) Az előbbi szakaszban megszavazott, valamint a 3-dik szakaszban előirányzott s a 4--dik szakaszban a hiány fedezésére kijelölt egyéb bevételek csupán a jelen törvényben megajánlott kiadásokra fordíttathatnak, s átruházás e kiadásoknak se fejezetei, se ezimei, se rovatai között nem engedtetik. Elnök : Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk) Elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 7-tk §4): E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ezen ugy átalánosságban mint részleteiben elfogadott törvényjavaslat fölött holnap fog megtartatni a végleges szavazás. Horváth Boldizsár igazságügyminiszter: Egy mulasztást kell helyre pótolnom. Már a nyugdijak tárgyalása alkalmával kellett volna bejelentenem, hogy Lázár Ádám képviselő ur 420 frtnyi évi nyugdijáról lemondott (Helyeslés a szélső balon.) és hogy ezen nyugdíj kifizetése már folyó évi január 1-je óta meg van szüntetve. Ezt elfeledtem annak idejében bejelenteni, és ezt most teljesítem. Elnök: Tudomásul vétetik. Ugy hiszem a miniszter ur még egy interpellatióra akar felelni. (Halljuk!) Horváth Boldizsár igazságügyz miniszter: Szaplonczay József képviselő ur kérdést intézett hozzám, az iránt, van-e tudomásom arról, hogy a budai katonai törvényszék tettleg szolgálatban nem álló katonák polgári ügyeiben bíráskodik; továbbá van-e tudomásom arról, hogy hazai bíróságaink ezen szerinte törvénytelen ítéleteket végrehajtják és különösen, hogy Pest városa törvényszéke egy ily Ítélet végrehajtására nézve intézkedést tett. Végre kérdi a t. képviselő ur tőlem, hogy hajlandó vagyok-e a kellő intézkedéseket megtenni, hogy e téren a hazai törvények érvényesíttessenek '? Ezen kérdésekre egybefoglaltan a következei választ van szerencsém adni: van tudomásom t. ház arról, hogy a budai katonai törvényszék csakugyan hozott ítéletet tettleg szolgálatban nem álló katonák polgári ügyeiben. Én ezen eljárást nem tartom törvényesnek, és valahányszor ily eset fölmerült, nem késtem a közös hadügyminisztert fölkérni, hogy a fönálló katonai bíróságok hatáskörére nézve magát a Magyarország • ban fönálló törvényekhez alkalmazza: azonban fájdalom! ezen fölszólitásomnak kívánt sikere nem volt. (FölkiáÜások bal felől: Sajnos!) A köztünk fönforga differentiák oka ott fekszik, hogy a t. közös hadügyminiszter ur azt gondolja, miszerint a katonai bíróságok hatáskörére nézve még most is fönáll azon rendelet, mely 1851-ben kibocsáttatott; szerintem azonban ezen kérdés már el van döntve a véderőről szóló törvény és az 1867 : XII. törvényezikk által; ő tehát a katonai bíróságoknak eddigi hatásköréhez ragaszkodhatni vél mindaddig, mig a katonai bíróságok illetékességére nézve külön tüzetes törvény nem intézkedik. Megvallom, nagyon is ohajtandónak tartok ily törvényt annyival is inkább, mert egy ily törvény a birodalom másik részében létezik ; s nálam szintén készen van egy hasonló törvényjavaslat, sőt a kormány azt a folyó ülésszak alatt tárgyalandók közé fölvette, azonban sokkal fontosabb és sürgősebb tárgyak e törvényjavaslatot ezen ülésszak napirendjéről valószínűleg le fogják szorítani. De a mint elismerem, hogy kívánatos egy ily törvény alkotása : nem ismerhetem el azt, hogy a katonai bíróságok hatáskörére nézve bármely kételyek foroghatnának fön; mert ámbár az 1848: XXIIL t. ez. 2. §., mely a sz. kir. városokról szól, per tangentem e kérdést is fölém-