Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-297

297. or^ágos ülés február 28. 1871. 33 fejezést használt, a mely ellen kifogásom van. Szerinte t. i. Ernust képviselő urnák kívánságára: hogy a katonaság szolgálaton kivül fegyver nélkül járjon, [a hadügyminiszter — a mint Máttyus képviselő ur mondotta — szégyenteljes választ adott. Nincs-semmi kifogásom az ellen, hogy Ernust Kelemen t. képviselőtársam magasztaltassák; de azt hiszem, hogy Máttyus t. képviselő ur csalódik — és meg vagyok győződve, e nyilatkozatomat Ernust t. képviselő ur is helyben- , hagyja: — ha azt hiszi, hogy oly sok tábornokkal szemben, kik ott üluek, ily eszmék hangozt atására, oly nagy bátorságra volna szükség. Ha a t. képviselő ur megtisztelt volna bennünket a delegatio karzatán, tapasztalhatta volna. A mit azonban rövid politikai pályámon eddig észrevettem, az az : hogy a népszerű divatos eszmék kimondasára többnyire igen kevés bátorság szükséges, (Élénk helyeslés jobb felől.) az ellenkező eszmék kimondására pedig sokszor igen sok bátorság szükséges, (ügy van! jobb felől.) Higye meg azonban a t. képviselő ur, hogy nem vonok le semmit Ernust Kelemen t. képviselőtársam meggyőződésének helyességéből, ha azt állítom, hogy e kérdés nem oly nagyon fontos; különben fölhozott példája sem volt nagyon szerencsésen választva, mert igaz, hogy Franeziaországban nem viselik szolgálaton kivül a fegyvert; ellenben igaz az is, hogy Poroszországban még viselik. Mindenesetre jobb lett volna, — és ugy hiszem, a t. képviselő ur is ebben igazat ad nekem : — ha nem használ oly kifejezést, a mely nemcsak azt sérti, a ki a kérdéses feleletet adta; de azoknak sem lehet közömbös, a kik e feleletet tudomásul vették. Biztosithatom a t. képviselő urat arról, hogy mi semmi olyast tudomásul nem vettünk és egyátalában semmit sem tettünk, a mi miatt büszkén nem állhatnánk meg ezen ház és az országnak szine előtt; {Helyeslés jobb felől.) és azért kénytelen vagyok az ilyen kritikát viszszautasitani. {Helyeslés jobbról,) Ismétlem t. ház, hogy a központi bizottságnak javaslatát pártolom. (Élénk, tetszés jobbról.) Elnök: A jegyzőkönyv időközben elkészülvén, hitelesíttetni fog. Széll Kálmán jegyző {olvassa a jegyzőkönyvet, melyre semmi észrevétel nem tétetik.) Elnök: Hitelesítve levén a jegyzőkönyv, az hiteles alakban a főrendekhez át fog külteni. Folytatjuk a tanácskozást. Csernátony Lajos: T. ház! T. képviselő társam Ürményi Miksa ur folytatta azon tárgyalást, melyet a ház valószínűleg tegnap már befej ezendőnek hitt; de mely, igen méltán, folytatásra lön érdemesítve egy beszéd által, melyet a KÍFV H. JÍAPLÓ 18-i-J XIV, tegnapi ülés végén t. képviselőtársam Keglevich Béla gr. tartott. Ürményi Miksa t. képviselő ur azt méltóztatott mondani, hogy azon beszéd nem foglalt magáoan semmi ujat. Én azt hiszem, hogy ha semmi ujat sem foglal vala magában, nem lett volna szerencsénk t. képviselő urnák beszédjét hallani. (Helyeslés bal felől.) Ez legjobb czáfolata ezen állitásnak, valamint az, hogy a vitatkozás ma egyátalában folytattatik. Meglehet azonban, hogy csakugyan uj dolgot mondott a tegnapi beszéd: mert mondta azt, a mi a közérzelemben van és csak annak kifejezést adott, és ebben áll az újdonság. Es minek tulajdonithatni azt, hogy e beszéd tegnap tartatott; vagyis, hogy a közérzelem egy nagy részének legalább kifejezést adott f Tulajdonithatni annak, hogy ezen vita folyama alatt a jobb oldalról csaknem minden szónok azon szerencsétlen taktikához folyamodott, hogy elvállalására, helyeseltetósére egy bizonyos ténynek vagy megszavazására valamely indítványnak mindig a nemzeti önérzet csökkentésére utalt. {Helyeslés bal oldalról.) Nem tudnak soha előhozni egy kényes, kellemetlen kérdést a nélkül, hogy azt ne védjék az által, hogy föl ne kiáltsanak: jaj! minekünk meg kell magunkat vonnunk; mert mi kis nemzet, erőtlenek vagyunk, nem tudunk önmagunk megélni. Önök ezen érzelmek által, vagy helyesebben mondva, nemis érzelmek által, mert hiszen én sokkal jobb magyar embereknek tartom önöket, hogysem hihetném, miszerint ily érzelmek keletkeznének önökben, és azért inkább azt mondom, hogy — az ily érzelmek színlelése által idézik önök elő azoknak kitörését, melyek fölött aztán bámulnak. (Helyeslés a bal oldalon.) T. ház! A nemzetiségről volt szó ugy Keglevich, valamint Ürményi Miksa részéről. De gr. Keglevich a nemzetiséget nem egészen ugy állította oda, a mint azt ma jelezni méltóztatott. Keglevich Béla a nemzetiségi kérdést oda állította azért, hogy megmutassa, miszerint az ausztriai birodalomban még azon összetartó erő is hiányzik, a mi Olaszországban és Németországban meg volt és meg van. Ő nem positive, hanem negatíve érvel. Én részemről pedig nagyon is magyarnak érzem magamat, és mint magyar ember szeretem Magyarországot; de részemről kijelentem őszintén, hogy én a nemzetiséget nem tartom részemről summum bonumnak; hanem tartom eszköznek a szabadságra épen ugy, mint tartom a vallást, értem a vallás formáit: mert hisz a hitet az ember kebeléből nem öli ki sem a cultura sem a barbarismus; hanem tartom eszkőznek a vallásformákat és a nemzetiségi ! kérdést is egy lépcsőnek, előmenetelnek a szabadit