Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-307

307. országos Blés annak költségét a város augusztusban nem terjeszthette föl a belügyminiszterhez. Az ebből származott 11,000 frtnyi többletet kívánta Pest városa magának megtéríttetni. Mert ha tekintetbe veszszük azt, hogy itt Pesten, a fővárosban, sok dologtalan összegyülekezése a fegyenczek számát 3-szor, 4-szer annyira szaporítja, mintsem más városok törvényszékénél akkor: már a fegyeneztartás költségeinek levonása sem találja magyarázatát itt ugy, mint más városoknál. Én nem hivatkozom ez úttal mindazon kiadásokra, melyek Pestvárosára mint fővárosra, a szépség, tisztaság föntartása tekintetében ránehezednek, mi más városoknál nem áll hasonló arányban; nem hivatkozom arra sem, hogy ha ily egyes tételekben annak igazságos jövedelmei elvonatnak : nem lesz képes teljesiteni azon kötelességeket, melyeket e téren külön teljesítenie kellene. Ajánlom ezeknél fogva a t. ház igazságszeretetébe ezen indítványom elfogadását, mert azon összeg, melyet a törvényszék jövedelme behoz, nagyobb annál, melyet a kormány valamennyi törvényszéki költségek fedezésére ajánl. Zsedényi Ede: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy Királyi Pál képviselő ur előadására némi fölvilágosítást adhassak. Mikor a magyar állami első költségvetésről szóló 1868. XVIII. törvényczikk megállapittatott, a belügyminisztérium részére átalában csak 20 millió 900 ezer frt szavaztatott meg; de egyszersmind a pénzügyi bizottság azon véleményét fogadta el a t. ház, hogy a szabad királyi városok törvénykezési költségei minden tekintet nélkül arra: kedvező, vagy kedvezőtlen állapotban vannak-e? az államkincstárból pótoltassanak, de 20 százalék levonásával. Ezen levonás a ház végzése által azzal indokoltatott, hogy a szabad királyi városoknak, mint önálló községeknek, vannak hatósági költségei, melyek elviselésére saját pénztárukból kötelezettek. Különben a belügyminiszter ezt mindig segélynek tekintette, és soha a rabtartási költségeket be nem számította, és Pest városának költségvetéséből is mindig kitörölte ; 1868-ban a belügyminiszter a 20°/o-ot sem vonta le, s igy e tekintetben nagyobb kedvezésben részesité Pest városát, mint a többi királyi városokat. Igaz, hogy Pest városának több költsége van; de e tekintetben arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. házat, hogy ez leginkább Pest városa polgárainak előnyére van, mert minden szerződésben rendesen kikötik a Pest városi bíróságot, a mi másutt nem történik. Ez tehát szintén Pestnek szolgál előnyére. Ha tehát mi Pest városát oly nagy kedvezésben részesítjük, hogy fogjuk azt majd a többi városoktól megtagadni ? (Helyeslés.) En tehát a pénzügyi bizottság véleményét fogadom el. KÉPV. H. ITAPIÖ 18* §- XIV. márczius II. 1871. ggg Elnök: Méltóztatnak elfogadni a pénzügyi bizottság véleményét í (Elfogadjuk.) Ennélfogva elfogadtatott. Két indítvány tárgyalása következik. Ivacskovics György jegyző: Az első indítványt beadja Kollár Antal képviselő; tartalma a következő: „A szab. királyi és rendezett tanácsú városok törvényhatósági költségeinek megtérítése tárgyában beadott 1868-ik évi 237-ik és 1870-ik évi 239-ik szám alatti határozati javaslatok Deák Ferencz képviselő ur inditvánja folytán, az állandó pénzügyi bizottmányhoz véleményes jelentéstétel végett utasíttassanak." A második indítványt Maximovies képviselő ur adta be, tartalma a kővetkező : „Utasittassók a minisztérium, hogy a sz. kir. városoknak 1«60—1861-ik évtől 1867-ik évig viselt s ez ideig megteritetlenül maradt törvénykezési, közrendészeti és ezzel kapcsolatos rabtartási költségeit számítsa ki, és a mennyiség és visszatérítés módjára vonatkozó tüzetes javaslalatot minél előbb terjeszsze be. Addig is, mig a teljes mértékbeni megtérítésről a törvényhozás véglegesen nem határoz, vétessék föl az 1871-ik államköltségvetésben 3 7» milliónyi összeg, mely költségösszeg a múlt években viselt tisztán törvénykezési költségek arányához képest, a városok közt részletfizetéskép kiosztandó." Széll Kálmán előadó: T. ház! Az imént felolvasott két indítvány azon költségeknek megtérítését kéri, melyeket sz. kir. városok és rendezett tanácscsal biró mezővárosok az 1861től 1867-ig terjedő korszakban kiadtak, s melyeket az akkori kormány meg nem téritett. T. ház! A városok törvénykezési költségei megtéríttetnek az ország által azóta, mióta az állam költségvetési joggal bír, még pedig évenkint tetemes, körülbelől egy millióra rugó öszszegben. Ezen elv szerint, most visszamenve, megtérítendők volnának azon költségek, melyeket egy absolut kormány rótt a sz. kir. városokra és rendezett tanácsú községekre, a nélkül, hogy azokat azon absolut kormány megtérítette volna, mely absolut természetének következményeként számos terhet rótt a közéletnek nem csak ezen, de más terén is egyesekre, községekre, s az ország egyes részeire. Ha már most a t. ház e költségek megtérítésébe bocsátkoznék, ez jóformán olyan követelések felébresztésére vezetne, melyeknek elviselésére az ország, pénzügyi helyzetének jelen állapotában, mely azt hiszem még sokáig tart: — nem képes. A pénzügyi bizottság azon költségek megtérítését, melyek 1861-től 1867-ig a városokra nehezedtek, s melyek hozzávető számítás szerint 6 millióra rúgnak — mert 49