Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

S32 305. országos ÍHés msrciius 9. 1871. Széll Kálmán előadó: Nincs észre­vétel. Ghyczy Kálmán: A bizottságnak ez­iránt igenis van észrevétele : az tudniillik hogy a bizottság az illető szerződéseknek csak törvény­hozási jóváhagyás föntartása mellett véli megsza­vazandónak a 300,000 frtot. Kérem ezen bizott­sági véleményt a jegyzőkönyvbe fölvenni. Széll Kálmán előadó: A bizottság­nak a 23-ik lapon van a 30-ik rovatra azon ész­revétele, hogy az ezen területek megvételére föl­vett 300,000 frtot a bizottság a« illető szerző­dések törvényhozási jóváhagyásának föntartása mellett véli megszavazandónak. Ghyczy Kálmán : Ez, ugy gondolom, a jegyzőkönyvbe is föl fog vétetni. Széll Kálmán előadó : Igenis, már az előző pontnál kimondatott az: hogy minden oly föltétel, mely a pénzügyi bizottság részéről fölállittatik, fölveendő a jegyzőkönyvbe. Majláth István jegyző (olvassa a 38-ilc rovatot): „A huszti uradalomban : Vink vár­hegyi fürdő és vizfogó kiépitésére — a természet­beni teljesítések 6000 frtnyi értékének leszámí­tása után) — 6000 frt. Széll Kálmán előadó: A bizottság­nak e rovatra nézve nincs észrevétele. Elnök : Elfogadja a t. ház ? (Elfogad­juk /) Tehát elfogadtatott. Majláth István jegyző (olvassa a 39-ik rovatot) : A vizslói uradalomban: a vittisi r. k. iskolának helyrehozatalára és a suliguli ásványforrásnál egy fürdő kiépitésére 3675 frt. Széll Kálmán előadó: A bizottság­nak e czimre nézve nincs észrevétele. Szaplonczay József: Ezen tétel alatt a vissói r. k. iskolának helyrehozatalára, és a suliguli ásványvízforrásnál egy fürdő építésére 3675 frt terveztetik. Először is azon észre­vételemet fejezem ki, hogy nem tudom, mi oka lehet annak, hogy az iskola a fürdővel összekapcsolva, mindkettő egy előirányzatban van fölvéve; mert ily módon az ember nem tudja: mi fordittatik az iskolára, és mi a fürdő fölpitésére? Különben nekem csak a fürdőre van észrevételem. Ezen úgynevezett suliguli ásványforrás egy igen szűk völgyben fekszik. Igaz, hogy ez Máramarosnak oly része, hogy még azon utas is, ki már Mára­maros megnézésébe belefáradt, megnézi ezen völ­gyet, melyet közönségesen Magyarország Svájez­jának szoktak nevezni. Nekem tehát nincs ez ellen észrevételem, hogy itt valami fürdőt akar az igen tisztelt pénzügyminiszter ur fölállítani; csak azt bátorkodom kérdeni: hogy minő fürdőt akar fölépíteni, midőn iskolára és fürdő fölépíté­sére együttesen 3675 frtot kér, és még azt sem teszi ki, a mit más tételeknél kitett, t. i. a ter­mészetben kiszolgáltatandó anyagok leszámitásá­val-e ? mert ha még ezen anyagokat is be fogja számítani, akkor — megvallom — nem értem, mi fog készpénzben az iskolára és fürdőre for­díttatni ? Nekem óhajtásom volna az, mert meg­kívánható, hogy az állam is tegyen valamit egy ily nagy birtokban, minő ez, az arra járó uta­sok és vándorok érdekében, hogy t. i. midőn az utas elmegy ezen ásványvizet meglátogatni, mely a községtől 5 mértföldnyi távolságra esik, s útköz­ben egy község sincs, legalább legyen magát hol kipihenni, meghúzni. Jelenleg van ott egy mindössze 5 öl hosszaságu kőépület, melyben az ásványvíz bérlőjének sáfárja lakik, s ezenkívül ott egyáta­lában nincs épület, kivévén azon faépületet, mely a forrást befödi; s így az utasok, kik ezen szép völgyet meglátogatják, zivatar alkalmával nem tudnak hova menekülni. Ha tehát a pónzügyminiszte%ur akar egy fürdő-szobát fölépíteni, — mert csakis egy szo­bát lehetne építeni — az, meglehet, hogy naponkint, hetenkint ott megforduló hivatalno­koknak nagyon jól fog esni; de a közönség­nek nagyon kevés szolgálatot fog tenni. Tegyünk tehát a közönség érdekében is valamit. Hi­szen végre-valahára a vasút csak megy Mára­marosba, s akkor több vendéghez lesz szeren­csénk ; hadd dicsérjék meg ezek az állam gaz­dálkodását abban is, hogy valamit az ő érde­kökben is tesz. Méltóztassék oly épületet előál­lítani, hogy az odaautazók meghúzhassák magu­kat ; nem pedig csak egy szobát: mert hiszen nem is tudom, hogy a 3775 írtból, mely e czélra előirányozva van: voltaképen mennyi van az egyik részre szánva? miután mindakét czélt akarja elérni. Tehát arra hívom föl a tisztelt pénzügyminiszter ur figyelmét, hogy méltóztas­sék valamivel többet kitenni, és a czélnak meg­felelő összeget kívánni. Nem kívánom, hogy ott fürdő legyen, mert ott országos vagy más te­kintetű fürdő nem is lehet; de feleljen meg azon czélnak, hogy ott legalább az utasok meghúz­hassák magukat. Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : Maga a tisztelt képviselő ur mondja, hogy itt sem országos, sem más tekintetű fürdő nincs, hogy ez főleg vizáruló hely, a hol a vizet üvegekbe töltik és elszállítják, és az utasok leg­fölebb csak meg szokták nézni. Ily körülmények között, ugy hiszem, elegettettem, midőn a szó­banlevő összeget az előirányzatba fölvettem; mert épen csak a semminél akarunk többet tenni. Epén azon körülmény, hogy két czélt ösz­szefoglalva csak 3775 frtot előirányoztam: mu­tatja, hogy az egyik czélt is, a másikat is, a múlhatatlan szükséghez képest akartuk elősegí­teni. Azt akartuk, hogy az iskola össze ne ros-

Next

/
Oldalképek
Tartalom