Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-305

g]Q 305. országos Ölés márczius 9. 1871. \ ezeket sem fogjuk elajándékozni, sem le nem rombolni, és épugy, mint e 12-őt át fogjuk adni a magániparnak, át fogjuk adni az ujakat is. Ha eddig gyártatott 400.000,000 szivar, fogna ezentúl gyártatni 600.000,000. De nagy különbség az, hogy az ország ezentúl azon helyzetben legyen, hogy ez esetben önállóságra emelkedhessek. Kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék az igényelt összeget annál inkább megszavazni, mert aziránt is biztosithatom a t. képviselőházat, hogy ez által az administrationalis költségek alig fognak szaporodni, és csakis a manipulatio költségei fognak nőni, azaz: azon költségek, melyeket a magáaember is tartozik fizetni: ha gyárt állit ; mert neki sem csinálják ingyen a szivart. És miután minálunk, a hol oly nagy a keletnek szaporulása épen azért, mert nem természetes árukon adjuk el, hanem az előállítás és eladás közti különbözet-adó oly óriási jövedelemmel van egybekötve, mint milyent a budget tótelei kimutatnak: biztosítom a t. házat, hogy a befektetés, — hacsak még négy évig állana a monopólium az állam kezében, — a meddig pedig a dohánymonopolium eltörlésének szorgalmazói is megengedik, hogy állani fog, mert egyik állapotból a másikba rögtön átszökni nem lehet — mondom, hogy ezen befektetések költségei törlesztve lesznek. Ha az emberek szivart akarnak színi, ós azt nálunk nem kapják, természetes, hogy Bécsbe fordulnak és az utón azon adót, mely ezen szivarral jár, nem nekünk fizetik, hanem a szomszéd országnak, a mi, ugy gondolom nem fekszik érdekünkben. Ezen adókülönbözet a 4—5 év alatt az újonnan fölállítandó gyárköltségeit bizonyosan megfizeti. Ha az országban elfogy ötszáz millió szivar és mi csak négy száz milliót tudunk készíteni, ezzel kényszeritjük az embereket, hogy hozassanak Bécsből vagy Gráezból, és így az ezzel járó adó oda fog folyni. Meg vagyok győződve, hogy ha holnap decretáljuk a dohánymonopolium megszüntetését, addig mig az efeetuálva lesz, ezen költség is törlesztve lesz. {Élénk helyeslés jobb felől.) Korizmics László: T. ház! A t. ellenzék szónokai egynémelyikével, nevezetesen Móricz Pál és Tisza Kálmán képviselő urakkal részben egyetértek, részben nem értek egyet. Egyetértek azon törekvésben, a melynek czélja a monopólium megszüntetése, és pedig mielőbbi megszüntetése. Ebben tökéletesen egyetértek; de nem értek egyet abban ez időszerint, hogy azon összegek, melyek a pénzügyminiszter költségvetésében, a monoppliumüzlet föntartása tekintetéből javaslatba hozatnak, azért ne szavaztassanak meg : mert á monopóliumot úgyis meg akarjuk szüntetni. Ezen indokolásokat én el nem fogadhatom, és azért én azon költségeket, melyek itt javaslatba hozatnak : megszavazom, ámbár a monopóliumnak, mint institutiónak — őszintén megvallom, — tökéletesen és határozottan ellene vagyok. Nekem a monopólium, mint ilyen, nem kell és én annak föntartása mellett szavazni soha sem fogok: nem fogok pedig sok oknál fogva; mert azon tekintet t. ház, hogy a monopólium ma oly nagy összeget hoz, — 10 millión túl, — azon tekintet továbbá, hogy pénzügyi helyzetünk oly deroute állapotban van, hogy mi a 10 milliót sehogysem nélkülözhetjük: — engem nem jogosít föl arra, hogy ezen institutiót föl akarjam tartani, meg akarjam gyökereztetni. Mindez meggyőződésem szerint, sokkal több kárt okoz, mint mennyi hasznot hajt. Méltóztassanak csak t. ház, ezen institutiónak vonatkozásait, csak legfőbb mozzanataiban figyelembe venni. Tudva, hogy még nincs szó arról, vajon ezen institutió föntartassék-e vagy nem, korlátozni fogom e tekintetben fejtegetésemet, s csak némely dologra, a legpraegnansabbakra akarom a t. ház figyelmét fölhíni. Mindenekelőtt, t. ház, méltóztassanak tekintetbe venni, hogy miképen lehet ezen instiutiót egy alkotmányos országban a polgárok egyenjogúságával összhangzasba hozni, hogy lehet-e alkotmányos országban átalában föntartani akarni, hogy a kormány azt mondja : A-nak szabad ezt tenni s B-nek nem, azért, mert A-nak birtoka történetesen ott fekszik, hol az állam dohányt termeszt, B-é pedig nem fekszik mellette. Azt hiszem, t. ház, nem lehet szándékunk állandóan föntartani egy oly institutiót, mely első sorban az egyéni szabadságot in flagranti megtámadja. Másodszor megfontoltam ezen intézményt igen sokszor, és természetemben fekszik higgadtan nézni a dolgokat, nem szólt belőlem indulat, nem szenvedély — én ezen kérdést nem tekintem pártkérdésnek, mint nem tekintek semmiféle anyagi kérdést pártkérdésnek, és kérem a t. házat, iparkodjunk kölcsönösen tiszteletben tartani azon demarcationalis vonalat, hogy ha politikai meggyőződéseink eltérnek is egyben másban, de az anyagi kérdéseket ne tegyük pártkérdéssé. Én ezt nem pártkérdésnek tekintem — (Bal felől: Mi sem !) nem szólok a t. szónok úrról, hanem átalában — én e kérdést az ország kérdésének, az ország anyagi kérdésének tartom. (Helyeslés.) Méltóztassék tekintetbe venni, mennyire korlátozva van monopólium mellett a termelés, a kereskedés és a gyártás. A termelés korlátozva van azáltal, hogy a monopólium szüksége határozott mennyiség. Szüksége van például körül-