Képviselőházi napló, 1869. XIV. kötet • 1871. február 27–márczius 11.

Ülésnapok - 1869-302

',' 2 [A • 302. országos ülés márczius 6. 1871. dást, és azon remények, melyeket a növekedő va­gyonosodáshoz kötünk, okvetetlenül meghinsuland­uak, ha ezen vagyonosodás forrásait eliszapol­tatjuk. A jelen egyoldalú figyelembevétele, te­kintet nélkül a jövőre: rövidlátóság; a jövő egyoldalú figyelembevétele, tekintet nélkül a jelenre : ábránd! Királyi Pál: T. ház! én ugy tudom, hogy a kereskedelmi minisztérium részéről ki­nyomtatva, és közkézre is van már bocsátva a Duna ezen részének szabályozásáról s^óló tör­vényjavaslat. Mind a pénzügyi bizottságnak most fölolvasott javaslata, nemkülönben Wahrmann képviselő urnák ellenvéleménye akkor lenne tár­gyalható, a mikor majd az ezen szabályozásról szóló törvényjavaslat lesz tárgyalás alatt. Akkor lehet elhatározni: a doekokat hová és hol lehet építeni. Ezen kérdést a költségvetés ezen részé­vel összefüggésben levőnek nem tartván, kérem az az iránti tárgyalást akkorra halasztani, a mi­dőn magáról a szabályozásról lesz szó. (He­lyeslés.) Simonyi Ernő: T. ház! Én tökélete­sen azon nézetben vagyok, melyet az előttem szóló t. képviselő ur előadott. Hogy ezen tárgy ma napirenden lenne, én nem tudtam és senki sem tudhatta; mert az a közmunka-minisztérium költségvetésétől egészen eltérő tárgy. (Ellenmon­dás jobb felől.) Engedelmet kérek, a költségve­tésben egy szó sincs róla. E jelentés később adatott be, külön adatott be, és azt, hogy ez a mai napirendre tüzetett volna, azt hiszem, senki sem tudta. Itt van pél­dául Wahrmann képviselő ur, a ki beadott egy külön véleményt, melyet bizonyára támogatni kivan ; de nem tudván, hogy az a mai napi­rendre fog kerülni, el sem jött. (De itt volt!) Ez igen fontos kérdés, és azon egynehány dolog, a mit megérint a pénzügy; bizottság je­lentése, mutatja azt, hogy ezt igy hamarjában mellékesen eldönteni nem volna tanácsos. Ha Királyi Pál t. képviselőtársam indítványa elfo­gadtatnék, hogy t. i. e jelentés azzal a törvény­javaslattal tárgyaltassék, a mely erről tüzetesen szól, azt hiszem, a t. ház ez által semmit vesz­teni nem fog. Azt, vajon Budán legyen-e rakpart, vagy ne legyen: Pesten legyen-e és melyik felén, az alsón-e vagy a felsőn? mellékes kérdésnek tekin­teni nem lehet. De nem lehet mellékes kérdés­nek tekinteni azt sem, hogy ha a t. ház ki­mondja azt, a mit a minisztérium javasol, és a mit a pénzügyi bizottság ajánl, hogy az, a mi szóban van : magánvállalkozás utján jöjjön létre, és mégis a tőrvényhozásnak legyen abba bele­szólása, hogy Budán magánvállalat utján sem lehet rakpartot építeni. Ez megszorítása a jog­nak, és ha Budán találkoznék vállalkozó, a ki ott rakpartot akarna építeni : kinek van abba beleszólása ? Tehát azt ne mondjuk ki, hogy Budán nem szabad építeni. Hiszen csak az előbb hallottuk, hogy az egyik képviselő a Garam szabályozása mellett szólalt föl, mig a másik a Berettyót akarta szabályoztatni. Itt van Buda és Pest. melyek szintén egymással versenyeznek. De a törvényhozásnak nem szabad ily szempont­ból kiindulni. Hogy e kérdések kellőleg megvi­tathatok legyen : méltóztassék e jelentést napi­rendre kitűzni. (Helyeslés balról.) Csáky Tivadar gr.: T. ház! Én is az előttem szólott t. képviselő úrral egy vélemény­ben vagyok, és azt hiszem, hogy lehetetlen ezen kérdést az itt kivánt összeg egyszerű szavazásá­val most dönteni el. Azonban azt hiszem, hogy ez nem is szándékoltatik. Azt hallottam mon­dani, hogy e jelentést az erre vonatkozó tör­vényjavaslattal együtt tárgyalni nem lehet: mert ily törvényjavaslat nem létezik. Létezik azonban egy előterjesztése a közlekedési miniszter urnák, a melyben a tervek is föl vannak véve, s a melyben szó van, ha jól emlékszem, ezen külön­féle nézetekről is. Azt hiszem tehát, hogy ezen itten kért összeg megszavazása által a t. miniszter által előterjesztett tervezetek, a me­lyekben,— mint mondám, ha nem csalatkozom, — az eltérő nézetekről is szó van: egyátalán hatá­rozottan még nincsenek megállapítva. Azt hi­szem, e tétel megszavazható, azon hozzáadással, mely egyébként magától értetik, hogy ezen kérdést a törvényhozás akkor dönti majd el, mikor a t. miniszter urnák e tekintetbeni előterjesztése tárgyaltatni fog; a mely előterjesztést minden­esetre szükséges volna a budgettárgyalás után napirendre tűzni. (Helyeslés.) Csengery Antal: T. ház! Csak azért szólalok föl, hogy fölvilágosítást adjak azon ész­revételekre, melyeket Királyi Pál és Simonyi Ernő t. képviselő urak tettek. (Halljuk !) Az egyik azt mondja, hogy várjuk meg, mig azon törvényjavaslat, mely a buda-pesti Dunarész sza­bályozására nézve benyujtatott: tárgyalás alá jön, és ekkor szóljunk ezen kérdéshez. Simonyi Ernő képviselő ur pedig azt mondja, hogy a Dunaszabályozás kérdése nem levén a mai napi­rendre kitűzve : azt külön kell napirendre ki­tűzni. Az ón nézetem szerint a buda-pesti Duna­rész szabályozásának kérdését illetőleg már mél­tóztattak határozni. E részben külön törvényja­vaslat benyújtva nincs, de nem is lehet; mert ez szintúgy mint más szabályozási mű, a költ­ségvetésnek egy tételét képezvén, mint ilyen talpalandó, és ha valakinek azon előterjeszté­sek ellen, melyeket a miniszter ur e tárgyra

Next

/
Oldalképek
Tartalom